Ismét eljutottunk a szeptemberig. A nyár egy pillanat alatt ment el, így ismét visszakerültem a folytonos kerékvágásba.
Most itt állok az iskola előtt és nem is tudom, talán azt várom, hogy történjen valami, ami miatt nem kell belépnem a kapun.
De nem.
Így hát erőt veszek magamon és átlépve 'drága' iskolám bejáratát; megkezdem a végzős évem.