22.
*Calum*
- Nem arról van szó, hogy utálnám. - hallom meg Blanche hangját, amint a medence mellőli nyugágyak egyikén fekve magyaráz, én pedig kihallgatom az egész beszélgetést. - Csak... nem tudom. Egyszerűen irritál a megjelenése, a stílusa, a viselkedése. Hát, mi a francot képzel magáról?
- Blanche. - köszörüli meg a torkát Summer. - Szerintem nem kellene ennyire előítéletesnek lenned vele szemben.
- Egy: én az esetek többségében nem vagyok az. Kettő: ha mégis, megérdemlik.
- Ugye tudod, hogy ez gyakorlatilag kizárja egymást?
- És én még azt hittem, te majd megérted az álláspontomat! - dühöng Blanche fújtatva. - Még ezek után is képes vagy istápolni?
- Amint látod, igen. - Summer hangja nyers, határozottság cseng belőle, mint mindig, amikor eltéríthetetlenül vall valami számára igazat.
„Pedig megérteném... Sum, én tényleg." - megköszörülöm a torkom, halkan, nehogy meghallják, ezzel próbálom eltüntetni az óriási gombócot.
- De... mégis... - próbálkozik az „Utáljuk Calum Hood - ot!" nevű gyülekezet elnöke. - ... miért?
- Ő a legjobb barátom. - súgja Summer halkan. Közelebb kell passzíroznom magam a hatalmas üvegajtóhoz, hogy halljam a további mondandóját, és valahogy takarásban maradjak. Leguggolok hát, fejemmel kikukucskálok rejtekemből. - Mindig ott volt nekem, ha szükségem volt rá. El kell ismernem, Luke - kal való kapcsolatomban bizony akadtak problémák, kisebb - nagyobb súrlódások... és mit gondolsz, akkor kire számíthattam? Természetesen Michael és Ashton is nagy segítséget nyújtottak, ahogyan azt most is teszik, de Calum... Egyszerűen úgy könyveltem el, mint a támaszomat. Lehet, neked - mint jelenleg még kívülállónak - másképp hat, de ebben a lakásban mindannyian érzelmileg, s múltilag -, ha van egyáltalán ilyen szó - sérültek vagyunk. Ó, mégis kit érdekel ilyenkor, ha az ember világsztárokkal lakik? Egyszerűen csak értékelni kell a személyiségüket, túl látni az illúziók tengerén, és minden erővel azon lenni, hogy megmentsétek egymást. Mert te is hasonló helyzetben vagy, Blanche. Ezért mentél el otthonról. A hat bátyád folyamatos elnyomásaitól, az orrát mindenbe beleütő, kíváncsi anyádtól és a maximalista apádtól menekültél. Mi sem vagyunk mások. Luke Hemmings, aki élete legnagyobb baklövését követte el, túlesve a mélyponton minden elölről kezdhetett. Michael Clifford, a világ legaranyosabb sráca, aki már szinte elképzelhetetlen nagyságú önbizalomhiányban szenved a külső impulzusoktól. Ashton Irwin, aki mint egy bandaapaként funkcionál, s odáig jutott, hogy minden ostobaságot magára vállal a fiúkat mentve. Calum Hood, aki végre szeretni akar, hiszen egész életét elnyomásban töltötte, és a bugyuta megjegyzések kereszttüzében a bőrszínére vonatkozóan. Azt hiszem, teljes mértékben érthető, miért hitte azt, hogy szerelmes belém. Én voltam az egyedüli lány, aki nem kínaizta le, nem ugrott a nyakába, csak mert híres, elfogadtam olyannak, amilyen; sőt, imádtam is a stílusáért. És végül Summer Black, a lány, aki anyja hasában megölte saját ikertestvérét, iszákos apával, meggyötört anyával. És most mim van? Egy vallomás holmi vadidegentől, akit eddig a szülőmnek tekintettem, hogy még csak rokoni kapcsolatban sem állunk egymással; ebből következtetve - Eric gyengeelméjű agya szerint - nyugodtan magáévá tehet. Egy halott anya. Egy folyamatosan üzengető, ismeretlen pedofil. Valamint, a jelek szerint, egy apa, aki elhagyott. Mert nem kellettem neki. - míg Summer megköszörüli valószínűleg égő torkát, letörlöm arcomon végig futó könnyeimet. - Összetartunk, bármi is lesz. Mind a négyen mást jelentenek számomra. Calum a legjobb barátom. Még annál is több. Ha meglátom mosolyát, én is felvidulok. Tudom, hülyeség, de ha az ostoba terveiről beszél, mindig belemegyek. Imádok vele viccelődni, szívatni őt, viszont ennek ellenére szeretem, és ezt a kis egománom jól tudja. A perverz beszólásait is elviselem, csak maradjon velem. Én... én kurvára szeretem az a négy idióta faszt, és most, hogy össze vannak veszve, ráadásul Luke ki akar lépni... fogalmam sincs, mit tehetnék! Erősnek tetetem magam, de az a helyzet, ha a második családom omlik össze, azt már nem bírnám ki!
Lehunyom a szemem, majd hirtelen felpattanok, és a szobám felé veszem az irányt. Könnyeim egyfolytában homályosítják látásomat, de csak durva mozdulatokra futja, amivel letörlöm őket.
Az ajtómat bevágva, a szobában uralkodó rendetlenségre fittyet hányva a telefonom után kapok, és Dominic számát tárcsázom. Menedzserünk valószínűleg elfoglalt, vagy csak teteti a sértődöttet, amiért figyelmen kívül hagytam (saccolásra) száz hívását/ üzenetét.
Nem adom fel, rendületlenül csörgetem tovább. Fel kell vennie! A rohadt életbe, vegye már fel azt a kurva telefont! Éjjel - nappal a kijelzőjét bámulja, akkor...
- Sürgősen avass be, miért hívsz Calum Thomas Hood, mert jelenleg mással vagyok elfoglalva. - szól bele a tárgyalós hangján. Érzelem mentesen.
- Ó, igen? - könnyeim még mindig apadhatatlanul folynak, szaggatottan veszem a levegőt, mégis képes vagyok mondandómba gúnyt csempészni. - Csak nem egy új banda pátyolgatásával?
- Nem. - hangzik a rideg válasz. - A srácaim karrierjének újraépítésével. A romokra nehéz építkezni, Calum. Mondanám, még nehezebb, mint egy gyamos parcellára alapot építeni. Szépen fokozatosan dolgozol a házadon, azután jön egy előre nem látott szélvihar, s elpusztítja életed mester művét. Először eltünteted a romokat, a törmeléket, és mindent kezdhetsz elölről. Azonban, ha szerencséd van, maradtak meg darabok a falakból, a tetőből. Nem kell mindennek a nulláról kezdődnie ismét.
- Szóval, akkor... - megköszörülöm a torkom egy kontrollálatlan hüppögés kíséretében. -... te most házat építesz?
Hangos sóhaj a válasz. Pontosan ugyan az a fajta, mint mikor azt jelezné, fárasztjuk. Egyszóval a régi turnéinkon magáévá tett védjegye.
- Lehet, mégis csak ügyvédnek kellett volna mennem. - dörmögi.
- Dominic...
- Vagy neked leérettségizned!
- Figyelj, Dominic. - fújom ki a levegőmet. - Kérlek beszélj őszintén... Fogalmam sincs már, mi folyik itt. Luke ki akar lépni a bandából, Summer azt állítja, nem teheti, mert szerződés bla bla, holott ő is stresszel. Ashton és Mike tartják benne a lelket, mert én olyan szarul érzem magam a történteknek köszönhetően, hogy a szobámat sem szívesen hagyom el. Ja, és akkor ne is tegyünk említést Blanche - ről, aki ezt mindem adandó alkalommal az orrom alá dörgöli, és gyűlöl, mint szart! - fakadok ki.
- Nem fogok hazudni, de... - gondterhelt sóhaj. - Várj egy percet! Ki az a Summer?
- Luke barátnője, akiért mindezt elkövettem. - horgasztom le a fejem.
- Akkor mégis csak igazak a pletyka rovatok fejleményei. - motyogja. - És én még fenyegettem őket ilyen perrel, olyan perrel...
- Dominic! - szólok rá, jelezvén, függőben hagyta a kérdésemet.
- Jó, persze. Mindjárt. - hadarja. - Viszont előtte... nem vagy te szerelmes, Calum barátom?
- Mi a fasz? - akadok ki. - Esküszöm, menedzsert váltok! Mégis honnan a szarból szedted ezt.
- Michael tegnap éjjel felhívott. - hangzik a válasz.
- Éjjel?
- Igen. Állítása szerint nem tudott aludni, azután hajnali három körül nyaggatni kezdett, hogy keressek fel egy bizonyos mikeysdicksucker nevezetű Twitter felhasználót.
- Erre te? - jelenik meg halvány mosoly az arcomon, és megtörlöm nedves arcomat.
- Rácsaptam a telefont, természetesen. Nekem nem fog Részeg Clifford üzengetni.
- Attól tartok, Mike nem volt beállva. - harapok cserepes ajkamba. - Józanul is ilyeneket művel.
- Lényegtelen. - fújtat. - Aztán Ashton mobiljáról próbálkozott, és küldött egy képet a mi dobosunkról és egy lányról. Ezek szerint Sydney - ről.
- Summer. - javítom ki ösztönösen.
- Igen, bocsánat. Azután beszélt a közted és a másik lány közt izzó levegőről. Fel kell írnom Luke barátnőjét a noteszembe, hogy később utána nézzek. - jelenti ki. - Mi a vezetékneve?
- Black. - Dominic - on hirtelen erős köhögési roham lesz úrrá, keservesen fuldokol a vonal másik végén. - De most komolyan lenyomozod? Hahó, minden rendben?
- Persze, miért? - veszem ki gyötrelmesen kínlódó hangjából.
- Csak, mert... mikor kimondtam a nevét, kis híján megfulladtál. - tájékoztatom.
- Haladjunk! - vágja rá, terelve a témát. - Az előbbi kérdésedre válaszolva hatalmas botrányt kevertél, igen. A sajtó pillanatnyilag csak a magánéletetekkel hajlandó foglalkozni, sem mint a zenétekkel. Szóval, sürgősen írnotok kell egy dalt.
- Ezt bízd csak rám! - jelentem ki elszántan. - De a többeknek ne szólj erről.
- Jó. - egyezik bele. - Azt még meg kell jegyeznem, hogy hatalmas port kevertetek a banda körül. - hangjában izgatottság csendül.
- Pontosan mekkorát?
- Még két megbeszélésem van a Modest nagyfejeseivel, azonban nagyon úgy néz ki, világturnéra küldenének titeket. - hallom a hangjából, hogy mosolyog. Ha egy banda koncertezni indul, azt jelenti, a menedzser elégedett lehet magával. Dominic jól végzi a dolgát.
- A balhénk után is? - ráncolom a homlokom.
- Főként az után. Tudod, hogy megy ez, fiam. Csak a pénz, a pénz és még több pénz...
- De hogyhogy most? - akadékoskodom tovább.
Sóhaj. Együtt érző.
- Úgy gondolták, kiégtetek. - ismeri be. - Gondolkodtak a szerződés felbontásában.
- Te...tessék? - dadogom.
- Ne aggódj, Calum! Erről most már szó sincs. Csak akkor...
- Volt. - fejezem be helyette. Nem szakít félbe, ezek szerint igazam van.
- Te is tudod, hogy mennek ott a dolgok. Bizonyítanod kell folyton - folyvást, különben utadra engednek. „Hírességek jönnek, mennek; utánpótlás mindig érkezik!" - hiszen te is ismered a mottójukat.
- Igen. - fújom ki a benntartott levegőt. - Csak, tudod... valahogy nem így képzeltem el, mikor az álmom megvalósítására gondoltam.
- Ilyen a show biznisz, kölyök. - sóhajt lemondóan.
Egy pontba meredve bólintok. Miért is lepődöm meg ezen?
- Mindegy. - rázom a fejem. - Azért hívtalak, hogy holnap délutánra intézz el nekem egy Capital FM - es interjút.
- Talán légy szíves. - motyogja.
- Jó, persze. Persze. Menni fog?
- Mikor nem ment ez nekem, Calum? - mosolyog. - De mire készülsz?
- Az az én dolgom. - tudom, hogy félbe akar szakítani, ezért gyorsan folytatom. - A Modestnak ezzel csak reklámot csinálok a készülő turnéhoz, szóval, nem rájuk tartozik.
- Nekem igazán elárulhatnád. Elvégre engem hoznak elő, ha elcseszel valamit.
- Nem fogok. Ennél jobban már nem tudom. - motyogom. - Romannal kérd az interjút, ő bír engem. - azzal kinyomom a telefont.
Végig hasalok az ágyamon, a mobilom magam mellé hajítom valahova. Az éjjeli szekrényemhez mászok, kihúzom a legalsó fiókot, és előhalászom a dalszövegekkel teleírt noteszom.
Tudom, mit kell tennem.
„Don't talk
Let me think it over
How are we gonna fix this?
How are we gonna undo all the pain?
Tell me
Is it even worth it?
Looking for a straight line
Taking back the time we can't replace
All the crossed wires
Just making us tired
Is it too late to bring us back to life?
When I close my eyes and try to sleep
I fall apart and find it hard to breathe
You're the reason the only reason
Even though my dizzy head is numb
I swear my heart is never giving up
You're the reason the only reason
I feel you burning under my skin
I swear I see you shining
Brighter than the flame inside your eyes
Bitter words are spoken
Everything is broken
It's never too late
To bring us back to life
When I close my eyes and try to sleep
I fall apart and find it hard to breathe
You're the reason the only reason
Even though my dizzy head is numb
I swear my heart is never giving up
You're the reason the only reason
Don't talk
Let me think it over
How are we gonna fix this?
How are we gonna undo all the pain?
When I close my eyes and try to sleep
I fall apart and find it hard to breathe
You're the reason the only reason
Even though my dizzy head is numb
I swear my heart is never giving up
You're the reason the only reason
When I close my eyes and try to sleep
I fall apart and find it hard to breathe
You're the reason the only reason
Even though my dizzy head is numb
I swear my heart is never giving up
You're the reason the only reason"
××××××××××××××××××××××××××××××××××××
Oké, skac.
Bírjátok még?
Mert nekem lenne ötletem a sztorihoz, csak...
Úgy érzem, titeket nem érdekel😢
Folytassam? Légyszi kommenteljetek, mit jelent nektek a történet🙃
Xxfuck_hemmings bc im his bæ 4eva & eva💞👏
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro