Kezdetét veszi az edzés a szokásos körfutással, én a barátnőmmel és Amaliával futok, a tesóm Adalindával, megbeszélhessék a dolgukat. Megvan percekkel a bemelegítés, megválasszuk a két csapatot. Kilencen vagyunk, így megvan a módszerűnk, egyik lány kiáll, és ötpercenként van a csere. Én hátvéd vagyok.

- Úgy látom! Eleonore a tesómat le akarja cselezni, ebből a támadásból szerintem fog történni valami. – mondom csodálkozva.

- Szerintem az lesz, a bátyád valamilyen módon elviszi valahogyan Eleonore mellett, kicselezve szép gólt lőhessen. – válaszolja Brigitte.

- Nem tudom! A tesómnak sikerül-e!

Úgy látom a cselező lány készül valamire, mert összekoccantak, a tesómat látom, ahogy a padlóra esik, és Eleonore ráesik.

- Eleonore csak megteszi Brigitte javaslatát! A tesóm elmegy mellette, de így nem tudja, a cselét befejezni. Megkérdezem, véletlenül volt vagy nem! – mondom csodálkozva.

Azt veszem észre, mindenki Adalindára néz, de ő mosolyog, a lány feláll majd a bátyám is, folytassuk tovább a meccset, a másik csapat kirúgással kezdi, a tesóm hátrébb jön így tudok kérdezni.

- Mond! Milyen volt Eleonoral ütközni?– kérdezem érdeklődve.

- A cselem jó volt, ha nem akasztja el a lábamat és nem esik rám, ez gól lett volna. Nem gondoltam volna, megtörténik ez a cselezési rafináltság valamelyik lánynál. – válaszolja, de dühöt is érzek a hangjába.

- Hogy érted?

- Úgy! Hiába jól tudtok cselezni, sohasem tettétek meg barátságos meccsen vagy edzésen, egymásra estetek. Azt kell mondanom! Az érintkezés formájához ez nem is olyan rossz ötlet.

A tesóm szaván elgondolkozok, mintha számított volna rá.

- Eleonoret nem hibáztatom! Bármelyik lány megtehetné, mert nyolc lány között egy fiú is van, egy ilyen szerelésben el lehetne csavarni a fiúk fejét. – mondja, egy kis mosollyal, mintha nem bánná.

Gittára nézek, ő is elcsodálkozik.
Nem sokára vége lett az edzésnek.

- A meccs nagyszerű volt, csak így tovább! Adalbert! Mint egyetlen fiú, jól játszottál, amit Eleonoreal akartál tenni, nem volt rossz. – mondja az edzőnő.

- Hát igen! Gratulálok neki, le tudott cselezni, ha meccsen is így tesz! A csapat győzni fog. – válaszolja a bátyám.

- Indulhattok öltözni! Nekem is mennem kell, a következő edzésen találkozunk.

Kifáradtunk, én a barátnőmmel indulok, a bátyám a titkos szerelmével, az ajtót én nyitom. Így megtudom a tesóm Adának mit, mond.

- Kedves Ada! A hétfői nap miatt eljönnél velem a közeli cukrászdába? Meghívnálak, mert fontosat kell mondanom! Régóta vagyok veletek itt.

- Igen! Elmegyek veled! – válaszolja az ő mosolyával, ami nagyon jól áll neki.

- Köszönöm! Az öltözőtök előtt várok, együtt mehessünk, te is húgom! –válaszolja a bátyám boldogan.

- Komolyan mondod? – kérdezem meglepődve.

- Igen!

Az öltöző helyiségbe belépünk, elkezdek ló halálába öltözni, a zuhanyzóba léphessek, mert a két utolsó hely a miénk, mert Brigitte mellettem zuhanyzik.

- Ma ne csináljunk semmit, a tesóm meghívott, és így sietnem kell. – mondom boldogan, suttogva.

- Brünhilde! Ne bánkódj, megértem! Később megyek haza, mert amit kell, el kell pakolni. – válaszolja szomorúan, ő is suttogva.

Tovább tusolok, a meztelen testemet törülközővel takarom el, azt követően, az öltözőhelyiségbe lépek vissza, vissza kezdjem venni a ruhámat.
Az öltözői részben már csak a barátságos Ada van.

- Nem tudtam megyek veletek! Arra gondoltam, ketten megbeszélitek a dolgotokat, Brigitte megígérte elpakol mindent. – mondom sietősen.

- Az jó! Nem sokára végezni fog, és mehet haza! – válaszolja Adalinda.

Tovább öltözök, a felső részben nem vagyok szégyellős.

-----

Rajtam van már a nadrág, nemsokára a póló, hallom a tesóm hangját. Adalinda is felöltözött, vagyis készen van, kopogás hallatszott.

- Szabad, gyere be!

A tesóm az.

- Látom felöltöztetek, nem akartam úgy bejönni még öltöztök. – mondja.

- Brigitte van még a zuhanyzóba, nem sokára ő is kijön, öltöznie kell, mert van még feladata. – válaszolom.

- Már elrendeztem, nyugodt lehet.

Akartam volna mondani valamit, a barátnőm lép ki, meglátja a tesómat.

- Nem gondoltam az öltözőnkben láthatlak, szeretnék felöltözni, talán szeretnéd látni hogyan, öltözök fel? Szívesen megtenném, de nektek megbeszélésetek van. – mondja meglepődve.

- Kedves Brigitte! Így is őrjítően nézel ki, hiába a törülköző fedi alakodat. A szertárban minden el van rendezve.

Hármasban hagyjuk el az öltözőt, az ajtónál vagyunk éppen, a tesóm visszafordul.

- Brigitte! Az öltözéshez elég úgy tíz perc? Te is jöhetnél velünk a cukrászdába, az épület bejárata előtt megvárunk. Így négyen mehetnénk, megbeszélem az dolgomat Adával, te megbeszélhetitek a ti dolgaitokat a tesómmal. – mondja a bátyám boldogan.

A bátyám megsimogatja a barátnőm arcát, azután lép ki az ajtótól. Látom, elcsodálkozik, én is.

- Bátyám! Nem úgy volt hármasban megyünk a cukrászdába? Ti megbeszélitek, amit kell, én elvagyok a sarokban. – mondom csodálkozva.

- Igen, így lett volna! Azért hívom el a barátnődet, mert barátnők vagytok, és látom, ha együtt vagy vele. A tanulás is jól megy, először nekem a tesóm boldogsága számit, azután bármi következhet. –válaszolja a tesóm.

Amit mondott meglepett.

A cukrászdába megvolt a megbeszélés, amit kellett Adalbert elmondta a szerelmének, addig a barátnőmmel tudtam beszélni, neki is furcsa volt az egész. Együtt indulunk haza, haza kíséri a lányokat. Először Adát, mert útba esett, azt követően Brigittet, így megtudtam hol lakik. Elköszönök tőle, végül indulunk haza, majd elkezdem faggatni.

- Mond bátyám! Amit az edzés végén mondtál, amikor Brigitte küldött ki, komolyan azt gondoltad? Én legyek boldog azután jöhet bármi. – kérdezem érdeklődve.

- Igen kedves húgom! Amióta együtt vagytok, látom boldog vagy, a tanulás is jól megy, nem tudom miről beszélgettek! De jót tesz neked, örülök nagyon. – válaszolja boldog arccal.

Megáll hírtelen, a két kezét a vállamra helyezi, és a szemembe néz.

- Tudod, a szüleink dolgoznak, és alig vannak otthon, így csak a hétvége a szabad, így délutánok mennek el. A barátnőddel nemcsak osztálytársak vagytok, hanem a focicsapatban is együtt vagytok, nem csak testvérként szeretlek, hanem mint lány. Sok mindenen átmész, a havonta történő női dolog, a fiúk iránti érzés, ha elérkezik az idő. Ketten vagyunk a házba, nekem az első, hogy boldognak lássalak. A szülőket csak este láthatjuk, mert dolgoznak, ahogy neked Brigitte van, nekem pár osztálytárs, és már a bájos Ada. – mondta.

Nem vagyok olyan érzelgős, de most úgy érzem magam, a szememben van egy kis könny.

- Bátyó! Én is örülök neked, annak is, a testvérem vagy, arra nem gondoltam fiú is mondhat nekem szép szavakat. – mondtam érzelgősen.

- Látom! Könnyek vannak a szemedbe.

Előttem leguggol, az egyik papír zsebkendővel a könnyeimet finoman kezdi letörölni, elcsodálkozok. Ha nem lenne a tesóm, ott nyomban megcsókolnám, abban a percben nem számít ki a barátnőm.

- Kedves bátyám! Ezek a szavak jól esnek, én is szeretlek, nem csak testvérként, hanem barátként is. Szerintem lehet barátság testvérek között is. – mondtam boldogan.

Megfogom az egyik kezét, úgy gyalogolunk haza.

-----

Nem sokára hazaérünk, első dolgom a szobámba mennyek, házi feladat vár rám.

- Nézzem csak mi a további házi feladat! Látom, matematikából van és földrajz. – gondoltam magamba.

A tesóm a szobájában volt, ő is a házi feladatot készíti, és ha kész van, szeret olvasni.

Matematika! Példákat kell elvégezni, ha jól tudom, nem lehet nehéz.

A füzetben a feladatokat visszanézem, így könnyű lesz elkészíteni.

Nem kell sok idő, már kész vagyok, már csak a földrajz volt hátra. Az Európai országok fővárosát kellett leírni.
Az a jó, az atlaszban benne van. Így mindennel végeztem, hallom, ahogy a bejárati ajtó nyillík, a szüleim azok. Éppen lépek ki a szobámból, amikor Adalbert az ajtónál áll.

- Bátyám! Mennyük le együtt! A háti feladatok készen vannak. – mondom boldogan.

- Rendben van hugi, hátha hoztak valami finomságot.

Így együtt lépcsőzünk.

- Gyermekeim! Milyen volt a napotok? Fiam! A mai edzésen hány gólt rúgtál? És te lányom, hogyan játszottál? – kérdezi anya érdeklődve.

Ahogy látom a tesómat, nekem kell válaszolnom, mert a vásárolt dolgokat nézegeti.

- Apa! Jól telt el, az iskola is, tesó majdnem rúgott egy szép gólt, csak Eleonore volt akadálya. A titkos vonzalom Adalinda iránt bevallotta, így mindketten örültek, engemet és a barátnőmet meghívott a cukrászdába.

- De fiam! Nem úgy kellett volna, csak ti ketten vagytok! Amit randinak neveznek.

- Igen apa! Ha már a drága hugicám is részt vett az edzésen, meghívtam a barátnőjét Brigittet. – mondja boldogan.

Én is nézegetni kezdtem a mit vásároltak.
Az idő ott van, a szobámba térjek, fáradt is voltam, a szüleimtől így elköszönök a tesómtól is.

- Hugi várj! Megyek én is!

- Akkor menjünk együtt!

Indultunk is fel, a birodalmúnkba.

- Nem baj egy kis időre elfoglalnám a fürdőszobát! Pár perc az egész.

- Nyugodtan! A szobámba elkészítem a fekvőhelyet, a holnapi órarend szerint bepakolok, ezután szétnézek még a világhálón.

- Jól van! Pár perc az egész, a fogmosás is hátra lesz még, a szobámba is át tudok öltözni. Brigittnek ne áruld el ő is helyes, olyan öltözékben láthattam, amiben elkápráztató. Az is lehet, más ruhában is jól nézne ki, biztos van már barátja? – mondja érdeklődve.

- Még nincs fiúja, ha erre gondoltál! Tudnék róla, elmondta volna nekem. – válaszolom egy kis mosollyal.

- Tényleg! Erre nem is gondoltam!

Látom, ahogy a bátyó belép a fürdőhelyiségbe a szobám ajtaját így behajtom, így elővehetem, a naplót tovább írjam.

- „Kedves Naplóm! A mai nap is jól telt, a tesóm bevallotta Adalindának tetszik neki. Engemet és a barátnőmet is meghívta a cukrászdába, a tesóm bevallotta számára nagyon fontos vagyok, szeret is nem csak testvéreként, hanem nőként is. Szeretek zenét hallgatni mindegy milyen, Brigittel megbeszélhettem a női dolgaim, hogyan érzünk egymás iránt, nem tehetek róla őt választottam, az is lehet! Olyan helyen dolgoznak a szülei, nincs idejűk az egyetlen gyermekűkre."

Úgy gondolom elég ennyi, el tudtam tenni a titkos helyemre, a tesóm hangját hallom a fürdőhelyiségből kilép. Azt követően én lépek a helyiségbe, amit kell, azt elvégezhessem, és átöltözzek a kedvenc ruhámba. Nem sokáig vagyok bent, a szobámban az órarend szerint pakolom a táskámat, elrendezem az ágyamat, és lekapcsoltam a villanyt.