A barátnőm és én, boldogok vagyunk, viszem a táskáját, hogy megkíméljem, a barátom a sajátját, útközben beszélgetünk, így az idő is telhet. Nem sokára megérkezünk, az ajtót nyitni kezdem.

- Végre itt vagyunk! A szüleink is várnak már, a találkozót meg szeretnék köszönni Brünhildának. – mondom boldogan.

- Igen, meg! Nagyon jól sikerült, és azt is mondták, jól érezték magukat. – válaszolja a kedvesem.

- Tényleg jól érezték magukat? Nagyon örülök, de Annemarie érdeme is. – erősíti meg Brünhilda.

A házba belépünk, a szüleink a vendégünket köszöntik, szokásos módon, közben felvittem a barátnőm csomagját a vendégszobába, ami én mellettem van.
Közösen eszünk egy kis süteményt, mellette üdítő is van.

- A vendégünk szobáit megmutatom, a barátnőmmel fontosat kell megbeszélni. – mondom örömmel.

- Jól van lányok! A dolgotokat megbeszélhetitek nyugodtan, addig Leopold barátommal tárgyalom meg az enyémet. – válaszolja Adalbert, mosollyal az arcán.

Együtt indulunk a szobámhoz, így megmutathatom a vendégszobát, majd belépve az enyémbe, bezárom az ajtót, előveszem a naplómat, leülünk az ágy szélére.

- Amit ígértem, a naplóm! Bele olvashatsz, mert a tiédet is megmutattad.

Nem sokára olvasni kezdi.

Percekkel később.

- Kedves barátnőm! Tényleg ezek történtek meg? Biztosan szép lány lehetett Florence, ezek szerint, nekem hamarabb lett viszonyom tizenhárom éves voltam. Véletlenül történt az egész, éppen nem volt egészségügyi betétem, ő adott, életem furcsa dolgát éltem át. Segített, hogyan kell el helyezni, megfogta a kezem, én a szemébe néztem. Az volt a szerencsénk, a többiek nem látták.

- Lehet, ez segített nektek. Egy dolgot megbeszélnék veled, a tesódról lenne szó.

- Akkor a naplódat vissza is adnám, és jó helyre tedd el! Nyugodtan elmondhatod. Talán a mai napon szeretnéd, hogy megtörténjen, benne vagyok én is. Még védekezni is tudunk. – válaszolja, kedves mosolyával.

Elkezdjük meg beszélni, milyen ruhát vegyünk fel az estéhez, amit egy mozdulattal le tudunk venni.

- Eljött az alkalom, ne a normál alsót használjuk, hanem egy másfajtát, ami nőies, és a fiú lássa, igazi nők vagyunk. Hoztál magaddal, Vagy tán adjak? – kérdezem érdeklődve.

- Nem kell adni, mert hoztam, mert a szüzességemet nem ebben szeretném elveszíteni. Narancssárga színűt hoztam, hozzá illő miniszoknyával, hozzá illő felső.

- Arra gondoltam, azt vedd fel, amit a túrázás idején viseltél, abban vadító voltál, biztosan van felső része is. Még jobb akkor lesz, ha van gombos változatú. – mondom, de adok bele huncutságot is.

- Igen, gombos megoldású. Mit veszel fel, neked is jó lenne, egy miniszoknya felsővel.

A ruháim közt keresgélni kezdek, Brünhilda besegít.

- Találtam egyet, ezt a pirosat vedd fel, és hozzá a combod közepéig ér, ha jól látom! Van hozzá felső is.

- Tényleg jól választottál! Azt is mondják a piros színről, tűzbe hozza a férfit, de nincs ilyen színű alsóm, hanem zöld színű, de az is megfelel a célnak. – válaszolom.

- Persze, hogy meg, jobb is a zöld.

Meg tudjuk beszélni milyen ruhát, válasszak, az elcsábítási témához, megbeszéltük azt is, kinél történjem meg a várt dolog.
Én a vendégszobába, a barátnőm a tesómnál lesz, be tudom a szobában csempészni a védekező eszközt, kéznél legyen. A barátom nem sejt semmit, a barátnőm is meg tudja tenni, a tesóm szobájába eltenni, kéznél lehessen.

- Szerelmem! Ha akarod, megmutatom a szobádat! – mondom, olyan űrügyként.

- Kedves vagy! A tesód megmutatta, így be is vitte a csomagomat, remélem, minden női dolgot, meg tudtatok vitatni.

- Persze. – válaszolom.

A kérdésem egy elterelés volt, ha az egyik szoba a barátnőmé, akkor a másik szoba a barátomé lehet. Nem sokára haton kezdünk el enni.

-------

A kedvesemmel jól elbeszélgettem, észrevettem, a tesóm az ő kedvese kényelmét nézte, itt az emeleti térben jól elvagyunk.

- Fontos dolgot kellene megbeszélni, a vendégszobába legyen vagy nálad? - kérdezem.

- A vendégszobába, ha a húgom a barátjával akar lenni, akkor ne zavarjuk. Az is lehet, ők is valami fontosat akarnak egymásnak mondani. – válaszolja a tesóm.

- Jól mondod tesó! A szobámban leszek a barátommal.

A szobámba lépünk ketten, a tesóm a vendégszobába az övével kéz a kézben. Az ajtót hajtom be.

- A szobád jól néz ki, az ágyra leülnél mellém? – kérdezi Adalbert, mosollyal az arcán.

- Örömmel! Akár megfoghatjuk egymás kezét! – válaszolom örömmel.

Az ágyon egymás mellett ülünk, megsimogatja a kezemet, majd rám néz.

- Mond, mit szeretnél mondani? Azt, amit útközben említettünk, így bevallhatjuk egymás érzését. Azt is szeretném, ne csak csók legyen meg, az a helyzet is megtörténhessen. Tudod, nem akarom erőltetni, tökéletes alakod van, akkor mutatkozik meg jobban, ha a mezt felveszed, akkor szívesen magamhoz ölelnélek. – mondja kedves mosollyal.

- Tényleg így gondolod? Szívesen megtenném én is az öltözőbe, de nem szabad, ezért beszélnék erről, nagyon szeretlek. – válaszolom.

- Tudod mit! Este megtörténhet a szobámba, valahogyan bejössz elbűvölő ruhába, így is jó vagy, nem kell rúzst használni, mert nagyon szép ajkad van.

- Komolyan mondod? – válaszolom meglepődve.

- Persze.

Amit a kedvesem mond, örülök neki, mert jól esik.
Ha nem rendezem el a védekező eszközt, nyomban hozzákezdenék, nem is baj, mert a terv szerint megy minden.

Beszélgetés közben telik az idő, még a barátnőmmel is tudtam beszélni, a vacsorán is túl vagyunk már. A barátnőm a szobában van, mert rendezget, a szobámba lépek, átvehessem a választott ruhát, hogy, vadító vággyal teli éjszaka következzen be.

Álcázni fogom magam, a köntöst veszem fel, mintha éppen most mennék a zuhanyzóba.
Nem sokára már fel voltam öltözve, befújom magamat a parfümmel, az ajkamat nem rúzsoztam be, ahogy a szívszerelmem mondta. Az esti fogmosás is megvan, magamra kapom a köntöst, és kilépek a fürdő helyiségből.

- Szia! Te is a fürdőbe mész, én már kész vagyok, remélem te is? – mondja boldogan Brünhilda.

- Igen! Várom nagyon, az első alkalom lesz, amit tudok, azt női magazinokban olvastam, de a suliban is volt felvilágosítás. Próbáljuk meg, remélem, olyan gyengéd leszel, ahogy szép szavakkal kábítasz el. – válaszolom, de huncutság is van benne.

- Nekem is ez az első! Szeretném a szerelmemmel megtenni, ne csak csók legyen közöttünk. Biztosan felvetted a ruhádat, ha be szeretnél menni a kedvesedhez, és ha eljön az idő, akkor vedd le, és az alakod megmutatkozik, és nem fog ellenállni. – mondja a barátnőm.

Még egy utolsót beszéltem a barátnőmmel.