2. rész
A kastély talán egyik legdíszesebb folyosóján haladtam végig Sally vezetésével. A kislány maciját szorongatva dúdorászott s úgy haladt előttem.
Nem tudom, hogy hova is megyünk, vagy, hogy kikhez, de valamiért rossz érzésem van. Valamiért úgy érzem, hogy nem lesz jó vége ennek a dolognak. Arról ne is beszéljünk, hogy, már a barátaim is aggódhatnak értem.
Úgy a gondolataimba merültem, hogy mikor Sally megállt előttem nem vettem észre s sikeresen neki ütköztem.
-Aucs. -motyogta a lány s a fejét fogva felém fordult egy mogorva tekintettel kíséretben- Jobban is figyelhetnél!
-Bocsánat. -sosem hittem volna, hogy egy óvodás vagy kisiskolás gyerektől fogok elnézést kérni-
A tekintetem áthelyeztem a lányról, magunkkal szembe. Egy hatalmas kétszárnyas vasajtó állt előttünk, arany színű mintákkal s kilincsekkel a két-két ajtó félen.
-Itt vagyunk, gyere! -törte meg a köztünk honoló pillanatnyi csendet a lány s egy könnyed mozdulattal kinyitotta az egyik vasajtót-
Nagyot nyelve követtem Sally-t. Mikor beléptem a terembe a velem szemben lévő hatalmas ablakok, melyeket bíborvörös függöny takart, kapták el a tekintetem. Majd, mikor körül néztem egy hatalmas kerek asztalt vettem észre, mely körül 13 szék volt, de csak 9-en voltak jelen, a többi szék üres volt. Az arcokat az elején nem, de mikor közelebb értem egyre jobban ki tudtam őket venni. Viszont, mikor teljesen amögé a szék mögé értem, amibe Sally rögtön beleült, teljesen elakadt a lélegzetem.
A legdíszesebb székben egy hatalmas férfi ült, fehér bőrrel s arc nélkül. Mellette két oldalt, két sárga pulcsis ember ült, az egyiken fehér maszk volt, (hasonló ahhoz, amit nemrég Jane-en láttam) a másiknak az arca helyén vörös mosoly izzot, fekete alapon. A maszkos mellett egy másik maszkot viselő egyén ült, de neki kékje volt, miből, mintha valami fekete kátrány folyt volna ki a szemei helyén. Mellette egy fekete hajú lány ült gótikus, fekete-fehér ruhában, ő mellette pedig egy nyurga, hasonlóan fekete-fehérbe öltözött férfi ült. Azt észrevettem, hogy mind a kettőjüknek hosszú, hegyes orra van, mely szintén fekete-fehér. Három üres szék következett (az egyik pont az arc nélküli férival volt szemben) aztán jött Sally széke, majd mégegy üres hely. A következő helyen egy hosszú barna hajú lány ült, zöld pulóverben, mivel teljesen háttal ült nekem nem láttam az arcát. Azonban a mellette ülő fiúét színtisztán láttam, ugyanis felém fordulva integetett nekem. Az arca az orráig el volt takarva s vastag, sárga színű szemüveg mögött voltak szemei.
Nagyon erős bajlós aura lengte körbe őket.
-Izé... -makogtam-
-Hogy kerültél ide? -kérdezte egy szigorú hanggal az arc nélküli. Azonnal kirázott a hideg az"arca" láttán- Elvileg nem juthat be ide senki- -a férfit félbeszakította a fekete-fehér orrú-
-Elvileg, Slendy, elvileg ~ Úgy látszik te is vénülsz ~!
-Csend legyen. -vissza fordult felém- Nos?
-É-én nem tudom... Csak erre jártunk az erdőben a b-barátaimmal én pedig leszakadtam tőlük é-és ide jutottam. -hebegtem-
-Hmmm ~ -dúdólta a sárga szemüveges-
-Slendy bácsi! -szólalt fel Sally, picike kezét felemelve- Szerintem hadjuk őt itt, velünk! Végre lesz kivel játszanom!
-Dehát én mindig játszom veled, Sally drága! -reagált tettetett csalódotsággal a gótikus ruhás lány-
-De téged már unlak! -felelte Sally s játékosan kinyújtotta rá a nyelvét.
-Amúgy -szólt közbe a fehér maszkos férfi - Szerintem úgy illene, ha bemutatkoznánk, nem igaz, Slender?
-De. -bólintott a férfi, majd sóhajtott- A nevem Slenderman. Örvendek.
-A nevem Masky.
-Az enyém Eyeless Jack, de a hozzád hasonló bájos hölgyeknek engedem a Jackie-t is!
-Jill vagyok, ő pedig a bátyám-
-Én is Jack vagyok, szóval hívj LJ-nek ~!
-Sajnálom, amint láthatod nagyon szeret másokat félbeszakítani. -kért bocsánatot Jill-
-A nevem ClockWork. -sóhajtott a barna hajú lány, majdnem Sally mellett-
-Én Ticky Tobby vagyok! ~ Szervusz!
-Hoodie-nak hívnak.
-Sziasztok, a nevem {név}! -próbáltam valami erőteljes mosolyt rakni az arcomra- Lehet, hogy nem rám tartozik, de az üres helyek, azok..? -próbáltam terelni magamról a témát-
-Á, ők -kezdte a mondatát Jack- jelenleg nincsenek itt, a birtokon. Jelenleg munkaügyben vannak valahol, fene tudja merre.
-De -hajolt hátra Sally a székében- egyikőjükkel találkoztál már,Jane.
-és a maradék hármat hogy hívják? -kérdeztem a fejem oldalra döntve-
-Ben, ő ül LJ mellett -kezdte magyarázni Sally - Az én két oldalamon ül Jane és Nina. Ott pedig... -a Slenderman-nel szembe lévő székre nézett- Szerintem ismered a nevét. Ő az közülünk ,aki a legjobban szereti a feltűnést.
-Ki lenne az?
-A neve Jeff, Jeff The Killer, ahogy te ismered valószínűleg.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro