Sziasztok!
Meg is érkeztem a következő fejezettel! ☺
Az előző fejezethez 40 vote és 5 olvasói komment érkezett! ♥_♥ Nagyon köszönöm nektek! TI VAGYTOK A LEGJOBBAK!♥♥
Jó olvasást és HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!
Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket!

Vigyázzatok magatokra!

Puszi: VanneyG :* ♥☺

Harry mellkasán feküdve hallgatom, ahogy szíve egyenletes, de ugyanakkor csodálatos ritmusra ver. Arra a ritmusra, ami ebben a pillanatban a teljes megnyugvást nyújtja számomra.

Mellkasára két madár van tetoválva. Hasára, pedig egy pillangó. A pillangó körvonalait követve rajzolom körbe újra és újra a csodás tetoválást. Az ujjai azonban hátamat simogatják. Néhol csiklandoz, de kellemes érzést vált ki belőlem és teljesen beleborzongok.

- Már tizennyolcadszor rajzolod körbe – nevet fel Harry.

- Tényleg? – húzom el kezem vörös arccal.

- De nem zavar – teszi vissza hasára a kezem.

Így tehát folytatom, amit eddig csináltam. De már nem csak a tetoválását rajzolgatom körbe, hanem hasa minden milliméterét simogatom. Az örökkévalóságig tudnék itt maradni vele.

- Ugye tudod, hogy döntened kell? – töri meg kérdésével a csendet Harry.

- Tudom – sóhajtom, de nem tudok rá nézni.

Ujjaival állam alá nyúl és felemeli a kezem, ezzel kényszerítve arra, hogy a szemébe nézzek.

- Úgy érzem, hogy ez a döntés nem az én javam fogja szolgálni – mondja mélyen szemébe nézve.

- Ezt egy szóval sem mondtam – felelem.

- De az az eljegyzési gyűrű nem hozzám köt – pillant le az említett tárgyra – Hozzám csak Darcy és Oliver köt.

- Két gyermek erősebb kötelék, mint egy gyűrű.

- De vele vagy már hét éve – nevet fel – Én ebben az időben csak távolról figyeltelek. Ő melletted volt, míg én nem. Kérdezhetek valamit?

- Persze – bólintok.

- Hála köt hozzá, vagy szerelem?

Szemeim kiguvadnak és lélegzetem elakad. Én is feltettem magamnak már néhányszor ezt a kérdést, de nem találtam rá választ.

- Nem tudom – vallom be őszintén – Egy hete, hogy felbukkantál újra az életemben és azóta ezen gondolkodom én is. Eddig azt hittem, hogy szeretem. De megjelentél és... felhoztad bennem a múlt érzéseit.

Eme kijelentésemre felcsillan a szeme. Megjelenik benne az a boldog ragyogás, amit oly' rég láttam már abban a gyönyörű, smaragdzöld szempárban.

- Egészen a mai napig csak bízni tudtam abban, hogy egyszer újra azt hallom tőled, hogy szeretsz – mosolyog keserűen - A lelkem mélyén hittem abban, hogy ismét velem leszel egy szép napon. De egy kisördög az agyamban nonstop azt szajkózta, hogy ez nem fog megtörténni.

- És most itt vagyok a karjaidban – csókolom meg.

- Már csak a két kis lurkó hiányzik – nevet Harry.

- Mit szólnál hozzá, ha holnap meglepnéd őket? – kérdezem tőle csintalanul.

- Komolyan mondod?

- Igen – nevetek.

- A legboldogabb ember lennék a világon – jelenik meg szemébe néhány könnycsepp.

- Akkor ígérem, hogy az leszel – simítok végig arcán – Holnap gyere el hozzánk. Láthatod a gyerekeket, játszhattok együtt és biztos vagyok benne, hogy megérnek arra, hogy énekelj nekik.

- Ezer örömmel – mondja boldogan egy csók kíséretében.

Telefonom az éjjeli szekrényen hangos csörgésbe kezd. Anyu neve villog a képernyőn, s fogadom a hívást.

- Szia, anyu – köszönök neki.

- Kislányom, hol vagy? Már fél nyolc van – kérdezi aggodalmas hangon.

- Nyugodj meg anya. Jól vagyok – mondom, de igazi kérdésére nem felelek.

Felülök az ágyon és a háttámlának dőlök. A takaróval igyekszem magam takarni Harry kíváncsi szemei elől.

- Hol vagy Romina? – kérdezi ismételten.

- Öhm...

- Várj, Harrynél vagy? – kiáltja boldogan a telefonba.

- Anya, ne kiabálj – kérlelem nevetve.

- A mami Harry Stylesnál van? – hallom meg Darcy hangját.

Azonnal kihangosítom a telefont. Ezt muszáj hallania Harrynek. Érdeklődve hallgatja a továbbiakat.

- Ott vagy Romina? – kérdezi anyu.

- Igen ott vagyok – felelem vöröslő arccal.

- Ez nem igazság – hallom meg Darcy hatalmas kiabálását egy sikoly kíséretében.

Harry ijedtében a füléhez kap, hogy ne hallja drága kislánya, fülsüketítő hangjait.

- A te lányod – suttogom, miközben Darcy már toporzékolni is elkezdett.

- Uram atyám – szólal meg anya – Az ördög szállta meg az unokámat – kacag.

Harry és én is elmosolyodunk ezen a kijeletésen.

- Darcy – mondom hangosabban, hogy a kis rosszcsont is meghallja – Darcy.

- Darcy Julia Christina Styles – szólítja meg teljes nevén Harry a lányunkat.

A pici lány egyből csendbe marad.

- Holnap a mamitól kapsz egy meglepetést jó?

Darcy csak hallgat és a következő pillanatban ismét kiabálni kezd.

- Harry Styles beszélt hozzám – kiáltja, majd hallom, ahogy Oliver is kiáltozik.

- Juj, de jó!

Ezt a tulajdonságukat imádom; nem irigyek a másikra. Bár Harryről van szó, egy kész polgárháború zajlik le a ház falain belül, de imádják egymást. Tudnak örülni egymásnak.

- Kicsikéim, most már ideje ágyba menni rendben?

- Rendben mami – kiabálják mindketten – Siess haza mami. Szeretünk, és téged is Harry.

Harryre pillantok. Szemeit ismét a könnyfátyol fedi, aminek láttán én is elérzékenyülök.

- Én is szeretlek titeket – viszonzom.

- Én is szeretlek titeket, Darcy és Ollie – viszonozza Harry is.

Egy utolsó hatalmas sikítás és a hangjuk folyamatosan elhalkul.

- Na, azt hiszem holnap mehetek a fülészetre – mondja anya.

- Elkísérlek – mondom nevetve.

- Üdvözöllek Julia – köszönti félve Hazz.

- Szerbusz, Harry – viszonozza a gesztus anya.

Még néhány szót váltunk és említést is teszek a holnapi napról, amit anya is nagyon jó ötletnek tart. Ezután pedig elkezdek készülni Harry nagy bánatára. Ruháimat összeszedem a szoba különböző sarkaiból, s elindulok Hazzaval kézen fogva a bejárat felé.

- Holnap reggel hívlak – lehel egy lágy csókot ajkaimra.

- Rendben – kuncogok - Most viszont mennem kell, anya nem bír velük alváskor.

- Puszild meg őket helyettem is – kéri.

- Megteszem – bólintok.

- Vigyázz magadra! Szeretlek – engedi el a kezem, én pedig lassan elindulok az autómhoz.

- Én is szeretlek – köszönök el tőle...

☺ CSATLAKOZZ TE IS A FACEBOOK CSOPORTHOZ! ☺

FB csoport neve: "Eltaszítva (wattpad)"

☺NÉZD MEG TE IS A TÖRTÉNET ELŐZETEST! ☺

Eltaszítva Trailer:

Eltaszítva Trailer: youtube: Eltaszítva - Wattpad

Készítette: Claudia Sinclair