Jimin pov.

Reggel JungKook keltet minket amin kicsit meglepődtem. Persze V-t megint úgy keltette hogy végig simított a karján és elsuttogott egy bocsánatot majd hangosan mondta hogy kelés. Engem meg úgy ébresztett hogy keljél majd kiment. Eszem faszom megáll. Megértem hogy nem szereti a melegeket de........ inkább hagyjuk a picsába. Egy homofób gecibe szerettem bele. Hogy lehetek ilyen nyomorék? Mi lesz ha megtudja hogy V, Jin és RapMon is meleg? Kilép a bandából? Már elegem van! Kikeltem az ágyból és felöltöztem. V már rég lement kajálni csak én vagyok az egyedüli aki nem tart még sehol. Igazából tök mindegy mikor kelek mivel Jin elrakja az én részem. Lementem a konyhába megettem a kaját majd köszönés nélkül elmentem otthonról. A srácok nem szoktak leszidni vagy aggódni mivel elég sokszor megyek el a dormból. Általában ebédre vagy vacsira visszaérek. Mikor milyen kedvem van. Ha szomorú vagyok akkor vacsira, ha dühös vagyok vacsira, ha semmi bajom sincs akkor meg ebédre. Ilyenkor a Han-folyóhoz megyek vagy a világítótoronyhoz. A világítótoronynál csak nézem a vizet és azon gondolkodom hogy mennyivel jobb lenne ha nem élnék. Végtére is nem sok támaszom maradt. A legjobb barátom megutált a NamJin soha nem ér rá, Tae YoonGin lóg, YoonGi meg próbálja levakarni magáról Tae-t, J-Hope-al nem vagyunk jóba mivel nem rég összekaptunk. Azt hiszem túl sok az a nem sok mivel egy sincs. Amúgy most is a toronynál ülök. Hogy értsétek hogy most hol ülök.

(Ilyet képzeljetek el.-író )

Nem nagyon lehetne ide jönni de nem nagyon izgat senkit mert sokan ide jönnek ha rossz napjuk van. Élő példa vagyok erre. Szerintem tudjátok hogy miért vagyok szomorú de ki kell öntenem a lelkem. Én egyáltalán nem akarom szeretni JungKookot. Nem akarok egy kibaszott homofób gecit szeretni. Engem az nem érdekel hogy utál, engem az érdekel hogy szeretem. Kibaszottul nem jó egy azonos neműt szeretni. Nem is értem hogy szerethettem belé. Tudom hogy nem csak én vagyok ilyen szerencsétlen de jelen pillanatban nem érdekel ahogy az se hogy lekéstem a vacsorát. Az se érdekel hogy Jin-ék már alszanak és az se hogy holnap kibaszott nagy szidást kapok. Ma biztos nem megyek haza. Ha kell itt alszok de nem megyek haza. Egy utca lakó leszek ha így folytatom tovább. :( 9 hónap múlva koncert és 2 hónap múlva gyakorlás. Ki kéne élveznem a szabadságot de a helyett inkább itt sírok. Utálom magam és JungKookot is.

- UTÁLOK MINDENKIT!- ordítottam a csendes éjszakában.

Hmm.... Sokkal jobban vagyok. Hihihi....Lófaszt. Attól mert elordítottam egy két szavas mondatot nem leszek jobban. Kicsit se. Inkább jobban felbasztam magam agyilag. Miután megnyugodtam megnéztem a napfelkeltét. Úgy gondoltam hogy reggeli előtt megyek haza hogy tudjak enni utána meg aludni. Engem nem érdekel ha pofáznak mellettem én nyugodt maradok. Mikor idő volt haza indultam. Haza érve az ablak felé néztem ahol mindenki szomorúnak látszott. Lehet történt valami? Ha igen akkor mi? Na mindegy leszarom.

Bementem a házba és........

************************************

helloka.

Most nem olyan rövid részt hoztam és ez annak köszönhető hogy úgy döntöttem hogy nincs értelme a kibaszott rövid részeknek ezért most már próbálok hosszabbakat írni. Ez sem lett a leghosszabb de jobb mint a 100 valamennyi szavas rész. Nem? HA valakinek nem tetszik akkor sajnálom de ez van.