- Én...Én is szeretlek és sajnálom!- ölelt magához.

- Nem haragszom!- bújtam hozzá.

Végre beteljesült az álmom! Végre a karjaiban lehetek! Végre szeret! Én kibaszott boldog vagyok! Nem tudom elmondani mennyire. Most semmi sem érdekel csak az hogy szeret! Én vagyok a legboldogabb ember a világon! Eltolt magától majd birtokba vette az ajkaimat. Lehet az ember a boldogságnál is boldogabb? Elvált ajkaimtól majd újra magához húzott.

- El sem tudod hinni milyen boldog vagyok most!- ölelt szorosabban.

Jobban bújtam hozzá majd útnak eresztettem könnyeimet. El sem tudom hinni hogy szeret.

- Most miért sírsz?- tolt el magától majd letörölte a könnyeimet.

- Kurvára boldog vagyok és megtörtént az amire a legjobban vágytam!- mosolyogtam rá.

- Sajnálom hogy megbántottalak!- kulcsolta össze kezeinket.

- Megértem!- néztem kezeinket.

Megértem hisz ha nem lennék meleg akkor én is ezt csináltam volna. Nem mondtam volna hogy rejtsem el az érzéseim de a reakcióm ugyan az lett volna. A lényeg hogy most boldog vagyok. Haragszom magamra amiért nem jöttem rá kit is bántott meg Kook. Mondjuk jó hogy nem gondoltam arra hogy én vagyok az! Ki gondolta volna hogy én vagyok az akit szeret? Hát én biztos nem! Elengedtem a kezét majd arcára pusziltam és felmentem a szobámba. Ki kell magamat ugrálnom és sikítanom. Bár lehet hogy csak feküdni fogok az ágyon és bámulok előre. Magamat ismerve biztosan. Becsuktam magam után az ajtót utána lefeküdtem az ágyra és bámulni kezdtem a falat. Vajon Tae és Suga közt minden rendben? Ölelgették egymást de azt nem tudom hogy most milyen a kapcsolatuk. Meg kéne kérdezni de nekem nincs sok kedvem innen felkelni. Ahj..majd megkérdezem később. Most nincs kedvem! Lehunytam a szemeim amikor kopogtak.

- GYERE!- ordítottam majd kinyitottam a szemeimet.

Nyílt az ajtó és JungKook jött be a szobába. Mellém feküdt és engem bámult.

- Mi az?- kérdeztem amikor meguntam azt hogy csak bámul.

- Gyönyörű vagy!- bámult tovább.

- Egy fiúra nem mondjuk azt hogy gyönyörű!- mondtam durcizva.

Elnevette magát majd közelebb hajolt hozzám.

- Akkor is az vagy!- suttogta majd ajkaimra tapadt.

Nehéz lesz ezt megszokni az biztos. Átkaroltam nyakát majd visszacsókoltam. Nekem ez olyan hihetetlen. Azzal az emberrel csókolózok éppen aki azt mondta nekem hogy rejtsem el az érzéseim mert ő nem meleg. Kicsit hiheteltlen hogy most belém szerelmes miközben ő heterónak vallotta magát. Mindegy! Nem gondolkozok ezen mivel az a lényeg hogy szeret. Elváltam ajkaitól majd ránéztem. Nem mondtam semmit és nem is akartam.

- Szeretlek!- puszilt az orromra.

- Én is téged!- mosolyogtam majd lehunytam a szemeimet.

Szerintem soha nem fogom felfogni hogy szeret. Még nem kérdezte meg hogy leszek e a párja de ez van. Majd ha akarja akkor megteszi. Elég az hogy szeret. Vagyis most ezt érzem. Lehet hogy később már azt fogom várni hogy mikor fogja már megkérdezni. Lehet hogy soha nem fogja megkérdeni. Lehet nem kéne beleélnem magam ebbe az egészbe. Lehet 2 nap múlva már mással lesz. Másnak fogja mondani azt hogy" szeretlek". Ha tényleg így lesz ahogy mondom akkor kiélvezem amíg csak lehet. Sokat vártam rá szóval elég lenne 1 hét is. Azért remélem nem csak 1 hét lesz hanem több de nem lehet tudni.

😃😃😃😃😃😃😃😃😃😃😃😃😃
Szenvedések árán meghoztam ezt a részt. Semmi kedvem nem volt hozzá ezért lehet hogy össze-visszaság vagy valami. Vannak benne helyesírási hibák amit sajnálok😅😥

Nagyon köszönöm a 3K megtekintést. Nem gondoltam volna hogy egy ilyen szarra ennyi megtekintés lesz😅 Mindenesetre nagyon köszönöm!😁😘

Bye🙂