Lassan eljött a március is végre. Tökre boldogok voltunk hogy már csak 3 hónap semmit téves. Jah. Csak hittük. Jöttek a napi 3-4 dogák nem tom miért akkor de na. Így volt elveszítek 2 fontos embert az életemből de nem akartam ezért küzdöttem értük és hát jah picit rosszabb lett az atlagom csomó 1 kaptam meg kettest. De végül az egyik legjobb fiú haveromnak rá vettem hogy nehogy itt hajón így már csak 1 fontos személy maradt akit végre vissza kaptam. Jött az április na ott csomót utaztunk tok happy volt még miden aztán egyik nap éppen az emeletünk aulájában (nem tom hogy kell írni író szerk. xD)
vagyunk és jön oszt társam. Elkezdi nekem vissza jött. ....

Én meg tudtam kire gondol és mire. Vissza jött ez hangzott a fejemben. 90 nap után vissza. Így hát ez az oszt társam felrángatott magával de én nem mentem be az osztályukba. Nem voltam képes rá. Kint maradtam inkább és beszélgettem a barátnőmmel. De tudtam hogy egyszer beszélnem kell vele.

2017.05.14.