-A bűntetésed pedig...a valóság. - vigyorodik el, tekintetét az égkék szempárba fúrva.

Jenna

Kell egy másodperc, mire  realizálja a helyzetet. Ajkai megremegnek, a koszosfehér kórházi falakat vizslatja, legbelül fortyog a dühtől, a gyűlölettől, a megvetéstől, és nem utolsó sorban a mérhetetlen mennyiségű kíntól, s fájdalomtól.

Mennyi szenvedésnek tud egy ember kitenni valakit, mielőtt emberi mivoltát levetkőzve szörnyeteggé válik? Vagy tán ő mindig is szörnyeteg volt? Mi az igazság? És ez kinek az igazsága?

-Mit jelent az hogy valóság? - mered a férfiúra, hiába retteg tőle, dacosan állja tekintetét. Hisz már úgy is mindegy, nemde? Ennél rosszabbat nem tudna tenni, ugye?
Lasse érzelemmentesen viszonozza a kihívó tekintetet.

-Ami valójában történik, miközben te egy tévhitbe ringatod magad. - kaján vigyorra húzza ajkait - Ó és kérdezted hogy miért te, kicsi Jenny. - tettet meglepődést - A válasz egyszerű, mert láttam benned ugyan azt aki én voltam. - hunyja le mélykék szemeit - Sokkal több közös van bennünk, mint gondolnád. - lép ki a szobából, ám megtorpan mikor meghallja a szinte suttogó hangot.

-Nem hinnének nekem, ha elmondanám, igaz? Mert egy zavarodott lány elméje szülte mindezt...- motyogja megrökönyödve

-Pontosan. Mégsem vagy olyan ostoba, kicsi Jenny! - halvány mosolyt ereszt a külvilág felé - Szép álmokat!

Jenna fejében egyre inkább Lasse szavai cikáznak, nincs esélye nyerni, már az első pillanattól kezdve halálra volt ítélve, s ő mindennek ellenére vakon küzdött egy elérhetetlen célért, melyet démonjai takarnak, amelyek nem hagyják nyugodni.
Mi a valóság ami valójában történik miközben te hamis tévképzetekbe ringatod magad?

Ismételten ez a kacifántos mondat jut eszébe, mely kegyetlenül képébe vágja Nem tudsz te semmit!

Szemeit lehunyja, s csak nem törődik azzal, hogy zaklatója egy fedél alatt tartózkodik vele, csupán azon kattog honnan is ismerős az a mélykék szem?

S ekkor beugrik, mintha minden kitisztulna.

-Hogy nem vettem észre...? - kérdezi leginkább magától, megrökönyödve. Lasse mindig ott volt, mindig figyelte, mindig a sarkában loholt, s ő csupán egy legyintéssel elintézte.
Ilyen vak lenne?

Read

A környék összes iskoláját átnézették. Sehol semmi.
Zaklatottan túr barna tincseibe.

-Hova tovább? - motyogja maga elé, mintha ezzel válaszra tudna lelni, ám sajnálatos módon a dolgok nem ilyen egyszerűek.

-Főnök! - ront be asszisztense - Hívása érkezett, egy lánytól, aki tudja ki ezekért a felelős!

A sztori lassan a vége felé úszik, még 2 fejezet van hátra.