Leo

Meglepetten nézem, ahogy a lány kilép az ajtón.

Meglehetősen formás, meg kell vallani.

Nem számítottam erre. Azt hittem, sőt meg voltam győződve, hogy végig fogja jópofizni velem az estét, ágyba viszem, majd lekoptatom, mert csak a pénzemre fáj a foga.

De nem. Ő más.

Judy mondta, hogy nem olyan, mint a többi lány. Persze rettentően cinikus voltam. Hiszen minden lány csak az aranybányát látja bennem.

Intek a pincérnek, hogy írja a számlámhoz, majd gyorsan kisietek az ajtón.

Nem hagyhatom, hogy egyedül menjen haza a sötétbe. Majd a lelkemen fog száradni, ha elrabolják vagy történik vele valami!

Egyből kiszúrom a szőkésbarna loboncát. Nem ért messzire. Szerencsémre rettenetesen hosszú ez az utca.

Szaladva indulok felé.

- Várjon már, Miss Green - kiabálok utána.

Persze, hogy tudom a nevét. Csak próbára tettem. Talán nem kellett volna, de az a hajó már elúszott. 

Ingerülten fordul felém, én meg magamba elmotyogok egy Miatyánkat.

- Bezzeg most tudja a nevemet, Mr. Seggfej - köpi felém a szavakat. Ha sárkány lenne, én már nem élnék.

- Igaz, nem mentség, kérem bocsássa meg a modoromat és hadd vigyem haza magácskát - veszem elő úriember énemet.

- Meg a nagy lófaszt! - mondja, majd hátat fordítva nekem folytatja útját.

Egy ilyen dögös nőnek hogy lehet ilyen mocskos szája?

Bevallom, kicsit felizgatott a kicsike. Nem kéne veszni hagynom. Nagy nehezen utolérem.

- Megígérem, hogy úriember leszek - nyúlok a karja után. Ám ő azonnal lerázza magáról.

- Ne merjen hozzám érni, mert bizthosíthatom affelől, hogy holnap kurvára nem lesz egy ép karja sem! - vágja hozzám ingerülten.

Ilyen tüzes csajjal sem találkoztam még.

- Nem érek magácskához, csak kérem, hadd vigyem haza! Veszélyes éjjel ez a környék, és nem szeretném, ha bármi történne - nézek rá bűnbánóan. A fenébe! Egyre szimpatikusabb.

Bár, ha nem lenne ennyire hisztis, akkor még inkább odalennék érte.

- Önző disznó! Most is csak azért ajánlja fel, hogy a lelkiismeretét mentse. Pedig Judy ódákat zengett Önről, hogy talpig úriember. Meg a nagy faszt!

És még jó emberismerő is!

- Bevallom, ez igaz. Kérem, hadd bizonyítsam be, hogy nem hazudott akkorát - próbálom menteni a menthetőt.

Egy másodpercre találkozik a tekintetünk. Gyönyörű szemei vannak, bár ilyen sötétben nem tudom a színét kivenni. Egyre jobban megbabonáz ez a nő!

Végül ő kapja el a tekintetét, és mintha egy picit zavarba lenne. Nemsokára csak egyetlen szó hagyja el a telt ajkait.

- Jó.

Megkönnyebbülten eresztem ki a levegőt, amit pár másodpercig benntartottam. Biccentek neki, hogy kövessen.

Tisztes távolságban sétálunk egymás mellett. Ha nem tudnám, hogy legszívesebben letépné a fejemet, még élvezném is a társaságát.

A kocsit elérve kitárom előtte az ajtót, ő meg egy köszönömöt elmotyogva beszáll. Kínos csend honol köztünk. Rühellem, ha egy ilyen csinos lány nem bírja a képemet, de ezt most csak magamnak köszönhetem.

Beindítom a kocsit. Megkérdezem, hogy hova vihetem, mire ő gépiesen ledarálja nekem a címét.

Forgalom híján alig pár perc alatt tesszük meg az utat. A házhoz érve le sem állítom a motrot. Amilyen bunkó voltam hozzá, nincs esélyem az enyelgésre.

- További szép életet, pöcsfej! - száll ki az autóból, aminek az ajtaját bevágja magaután, majd vissza se nézve robog el az ajtóig.

Judy mondta, hogy egy képzett nutricionista, de munkanélküli, mert egy ember sem szereti a stílusát.

Őszinte és szókimondó. Felettébb szórakoztató. És túlságosan is érdekel, hogy mi van vele.

Holnap segíteni fogok neki.