Kedves Olvasóim!

Tudom, hogy nem sokan követik a munkásságom, viszont szeretném ismét megköszönni azoknak, akik támogatnak azzal, hogy elolvassák eme történetet.
Ne haragudjatok a sok kihagyásért, viszont egy nagyon nehéz vizsgaidőszakon vagyok túl, ami rendesen megviselt. Ám most 3 hónapom lesz megírni a folytatást, és ha minden jól megy, akkor be is fejezni.
Így hát olvassátok szeretettel, mert szeretettel írtam meg nektek!

Xo. B. ♥️

Mi ez a szar? Kapcsoljátok már ki, mert komolyan mondom, szétmegy a fejem!

Megpróbálom csukott szemmel kitapogatni a telefonomat, mert rájövök, hogy ez csakis az ébresztőm lehet.

Na ki peches megint? Persze, hogy legurulok az ágyról, és megütöm a könyököm.

Kellett nekem annyit vedelni este.

Szép lassan kinyitom a szememet, de a szobám helyett Judy nappalijában vagyok. Jézusom, hány óra?

6:47.

Isten az égből, gyere le! Kurvára el fogok késni!

Leszarom a fejfájást, azonnal felkelek a földről, és Judy szobájába veszem az irányt. A nagyságos asszony még alszik.

- JUDYBOO, EL FOGUNK KÉSNI! - ordítom el magam, mire ő is lefordul az ágyról.

- A jó francokat ordibálsz itt, lüktet a fejem - nyom egy párnát a fejére.

- Jó, akkor készítek kávét, és lezuhanyzok. Kaphatok valami göncöt mára? Nem lesz időm hazamenni - nézek vissza a barátnőmre.

- Szolgáld ki magad, de most hagyj még pár percet békén.

Oké, mádám.

Gyorsan a konyhába megyek, és lefőzök egy adag kávét, mert erre valahogy ma nagyon szükségünk lesz.

Berobogok a fürdőbe, ami nem valami nagy, de annál otthonosabb. A kisszekrényből előszedek egy törülközőt, ledobom a tegnapi ruháimat, amik rendesen pia szagúak.

Biztos, hogy tegnap csak bort ittunk?

Bemászok a zuhanyzófülkébe, megeresztem a meleg vízet, és hagyom, hogy átjárja a testem ez a jóleső érzés. Meg persze, hogy megtisztítson a tegnapi naptól.

Nem áztatom magam sokáig, mert nincs időm erre. Hamar kimászom, a törülközőt magamra csavarom, és a kagyló elé lépek.

A felette lévő tükörképemtől rendesen megijedek! Karikás szemek, sminkmaradék... Ki ez a lány?

Egy kis vattakoronggal meg sminklemosóval letörlök minden felesleget az arcomról.

Hát így sem nézek ki valami brilliánsan, de legalább nem vagyok egy panda.

Mivel elfelejtettem ruhákat csórni Judy-tól, ezért settenkedhetek vissza hozzá egy szál törülközőben. Remek!

Ahogy kinyitom az ajtót, egy ismerős hangot hallok a konyhából.

Deja vú.

Próbálom úgy elérni az ajtót, hogy ne keltsek feltűnést, de nem is Nora Green lennék, ha nem ilyenkor történne velem valami.

- Azt a kurva! - kiáltok fel, miután sikeresen belerúgtam Judy komódjának sarkába. A kis lábujjamnak szerintem annyi.

És természetesen mindketten kijönnek, hogy megnézzenek egy őrjöngő szenzációt, aki bokaficamosokat megszégyenítően sántít.

- Béna! - hallom a barátnőm kedves bíztatását.

- Megint jó napom lesz - jegyzi meg Leo, miközben végignéz.

- Nem hiszem el, hogy ezen a héten már másodszor járatom le magam előtted - csóválom meg a fejem, mint Bodri kutya a farkát.

- Na ne! Te már láttad így? - hitetlenkedik Judi.

- Igen, bár jobban tetszene a látvány, ha nem lenne rajta törülköző. Túl sokat takar - kacsint rám egy kaján mosoly mellett. A barátnőm persze nem vágja tarkón ezért a megszólalásáért, hanem hangosan felröhög. Khm, a kis áruló!

- Kiszúrjam a szemedet, perverz disznó? - háborodok fel. Ők pedig hangos kacajjal jutalmazzák a kedves reakciómat.

Na szép!

- Na jó, Nora-Bora, tűnés öltözni, mert itt hagyunk! - jelenti ki Judy határozottan.

- Nora-bora? - kérdi visszafojtott nevetéssel Leo.

- Ha még egyszer kiejted a szádon, kimosom szappannal - fenyegetőzöm. - Te meg, Judy, nem akartál zuhanyozni?

- És még este lezuhanyoztam, miközben te a Whitney Houston I will always love you-ját kornyikáltad éjjel fél 2-kor.

- Jól van, égess be még jobban - mondom neki, miközben a gardróbjához közelítek.

- Minek, ha te megteszed helyettem?

Szeretem a legjobb barátnőmet!

Szerencsére a méreteink minden téren stimmeltel, így a tegnapi fehérneműmet nem kellett visszavegyem.

Mivel szép kint az idő, miért ne öltözhetnék nyáriasan?

Előkaptam egyejtett vállú, halvány barackszínű blúzt és egy farmerszoknyát, ami combközépig ér.

Fel is öltözök, majd a tükörbe belenézve késznek nyílvánítom magam.

Nem rossz, Green, nem rossz!

Még gyorsan kiszedek egy nejlonzoknit a fiókjából, mert halálom zokni nélkül cipőt húzni a lábamra.

Kilépek az ajtón. A konyhába megyek, hogy igyak egy kis kávét.

- Ejha, kicsípted magad, mint szaros Pista nevenapján - dícsér meg Judy.

- Köszi, Judyboo, a mestertől tanultam - kacsintok rá.

- Judyboo? Ez egyre jobb - szólal meg az egyetlen férfi a helyiségben.

- Tudod, sokat köszönhetek neked, de ha még egyszer Judyboo-nak hívsz, kinyírlak, vili? - néz rá ördögien a barátnőm.

- Megértettem. Csak egymást hívjátok így. Menjünk, mert még be kell érnünk az irodába - biccent felém Leo.

- Judy-val mi lesz? - ráncolom össze a szemöldököm.

- Mike mindjárt itt van, úgyhogy ketten mentek - mosolyog rám sejtelmesen.

Egyszer még kicsinálom ezt a ravasz nőszemélyt!