🥀 Tizenhárom 🥀
- Ha őszinte akarok lenni nem történt semmi eget rengető dolog akkor. Nem igazán szeretném részletezni, szórakozott velem, mintha csak egy báb lennék, úgy kezelt mintha nekem nem is lennének érzéseim. Tudtam, hogy ez lesz, teljesen tisztában voltam vele hisz te is figyelmeztettél. Valószínűleg, ha nem lenne ez a hülye fóbiám már nem is emlékeznék rá.
- Miért nem akartad eddig elmondani? Tudod jól, hogy bízhatsz bennem!
- Nem akartam, hogy bűntudatod legyen. Azt hittem, ha lazán kezelem a dolgot nem fogsz sérülni.
- M-mit látsz amikor erről álmodsz?
- Látom ahogy a hátára fekve terpeszkedik. Hallom amint arra utasít, hogy másszak rá. Azt mondta, hogy kényeztessem legalább annyira, mintha te lennél ott. Hitessem el vele, hogy az az egy óra tényleg ér annyit, hogy elengedje a legnagyobb pénzforrását. Nagyon féltem, hogy nem tudlak elhozni onnan.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro