🥀 Harmincegy 🥀
Jisung nem tudta miként kellene feldobnia a témát barátjának. Egész délután és este ezen gondolkozott, de szinte semmire nem jutott. Nem akart kellemetlen légkört teremteni viszont szeretett volna beszélni arról mit hallott.
Inkább a véletlenre bízta.
Már lefekvéshez készülődtek amikor a szőke az ágy szélén ücsörögve, lesütött szemekkel bedobta a dolgot. Minho helyet foglalt mögötte, mellkasához vonta a kisebbet és úgy kérdezgetett a dolgokról. Ez nyugodtsággal töltötte el Jisung-ot, már nem feszengett miatta.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro