-Amikor azt mondtam mond el miért vagyunk itt, azt hittem pár mondatban letudod az egészet - nézett rá Judy kissé meglepetten.

-Nem akartam korábbról kezdeni - vont vállát Grey.

-Oké... Aztán? Mi lett?

-Azt mondtam, csak közbeszóltál - forgatta a szemét Grey.

***

Grey a többi rabtól elkülönítve, egy magáncellában kuporgott. Még mindig rajta volt a kényszerzubbony. Arca jobb oldala és karja véres volt, súlyosan megégett, de még nem kezelték, haja csapzottan lógott, sötét tekintettel meredt maga elé.

A börtön pszichológiai osztályán várt a pszichológiai vizsgálatra. Eddig még csak kórházban sem nagyon volt, így nem igazán tudta mire számíthat.

Alig egy fél óra múlva egy őr lépett a cállába. Egy durva mozdulattal felsegítette Greyt, majd a tarkójánál erősen megszoríta lökdösni kezdte.

Egy fehér falú szobába vezette. Az ablakokon zöld függönnyel. A bútorzat is rendezett, kultúrát volt. Az asztal mögött egy szőke, göndör hajú, szeplős fiatal nő ült. Sötétkék öltönyben, arcára húzott kalappal.

-Én nem vagyok bolond! - suttogta Grey. Napok óta most szólalt meg először.

-Mind ezt mondják - szólalt meg gúnyosan a pszichológus.

Ronan Grey döbbentem kapta fel a fejét, és elképedve meredt a nőre.

-Roxy?

-Pofa be! - förmedt rá a lány - Normális vagy? Nem, ne merj megszólalni! Belehalnál, ha az életben egyszer beismernéd hogy hibáztál? Vagy mondjuk azt mondanád sajnálod? Nem hinném el, de legalább mondanád!

-Nem hibáztam - vigyorodott el - Lucius halott.

Roxana néhány pillanatig hallgatott.

-Hazudsz! - közölte végül.

-Nem. - rázta meg a fejét - Láttam.

Roxana nem tudott mit mondani, arcán kavaroktak az érzelmek.

-Hiszek neked. - mondta végül kimérten - Kiszabadítunk.

***

Alig néhány nappal később Grey újra egy magánzárkában volt, kezére mostmár csak bilincset rakták, amivel a falhoz kötözték. A sarokban, félig fekve, félig ülve, félálomban kuporgott.

A cellába ekkor két börtönőr egyenruhás ember lépett be.

-Helló Kapitány!

Grey erre azonnal felkapta a fejét, és a két férfire bámult. Az egyiküknek zöld, míg a másikuknak vörös haja volt.

-Muszáj volt kiprovokálnia a magánzárkát? Onnan sokkal nehezebb kihozni. - forgatta a szemét a vörös, majd a rab mellé lépett.

Egy tolvajkulcsal eloldozta a faltól, mire Grey láthatóan megkönnyebbült. A börtönőr ruhás felé nyújtotta a kezét, majd felhúzta őt.

-Még se próbált megszökni? - kérdezte a zöld hajú.

-Minek? - vont vállat - Tudtam, hogy úgy is jöttök.

-Legközelebb ne számítson ránk.

-Lesz legközelebb? - vigyorgott Grey.

-Semmit se változott - rázta meg a fejét

-Kellett volna? - nézett rá Grey.

-Igen - vágta rá azonnal a vörös.

-Kösz Ralph! - biccentett a zöld - Ruby kiiktatta a kamerákat - magyarázta - sietünk kell!

A három férfi kimenet a folyosóra. A léptek hangjára a többi elkülönített, büntetett rab üvöltözni, dörömbölni kezdett.

Az első sarkon egy szőke doktornő e ütköztek, aki már nyitotta volna a száját, hogy riadót kiabáljon, de Grey egy határozott mozdulattal elkapta, és magához szorította.

-Fogja be! - sziszegte a fülébe.

A zöld hajú Robin láthatóan ideges volt. A börtönben a raboknak hála már így is kitört a káosz. A férfi biztos volt benne, hogy az örség bármeik pillanatban odaérhet.

Ekkor hirtelen kicsapódott a felettük lévő szellőző és egy kötelet dobtak le.

-Másszatok fel! - kiabált le egy egy festett, rózsaszín hajú lány, fekete ruhás lány - Gyorsan!

Robin azonnal mászni kezdett, de Ralph tétovázott.

-Tudni fogja hol leszünk! - pillantott a doktornőre.

-Elintézem! - vigyorgott Grey - Csak adj egy kütyüt.

-Az nem egy sima külytü... - háborodott fel Ralph, de Grey egy pillantásával elhalgattatta.

-Nesze! - dobott oda neki egy kis fekete eszközt, majd ő is mászni kezdett.

Grey a doktornő halántékához tartotta.

-Nem fog fájni... - suttogta - Annyira - tette hozzá vigyorogva.

-Maga undorító - nézett rá megvetően a nő.

-Vegye úgy, hogy kölcsönösen megmentjük egymás életét - mosolyodott el gúnyosan - Most meg is ölhetném - suttogta a fülébe - Tudja mi fog most történni? - duruzsolta gonosz hangon - Lebénítom. De az agya... Az tökéletesen fog műkődni. Mégis tehetetlen lesz.

-Mondja, maga élvezi ezt?

-Nem is tudja mennyire - vihogott.

A doktornő próbált megfordulni, hogy rá tudjon nézni, de Grey erősen tartotta. Elindította a kis eszközt, közvetlen a nő füle mellett. Mindketten lesápadtak, még a férfi is megszédült, végül csak az orvos esett össze.

-Látja? - guggolt mellé Grey - Én megmontam. Most bármit csinálhatnék magával, mégse teszem - vigyorgott, majd felugrott, és ő is eltűnt a szellőzőben.

-Mi tartott ennyi ideig? - méltatlankodott Robin.

-Volt némi komplikáció - felelte gyorsan.

-Komplikáció, mi? - vonta fel a szemöldökét a rózsaszín hajú nő.

-Igen Ramy, komplikáció - mondta nyugodtan.

A nő egy határozott mozdulattal gyomron könyökölte őt. Grey halkan, fájdalmasan szitkozódva görnyedt össze, mire Robin leplezetlenül felnevetett.

-Ne hívj így!

-Asszem megértettem... - motyogta fájdalmas képpel.

-Ruby hol van? - kérdezte végül.

-Itt - mutatott fel Ramóna egy adóvevőt.

-Helló! - hallatszott egy vidám lányhang.

Ronan megállapított magában, hogy a csapat minden tagja közül őt kedveli az egyik legjobban.

-Körülbelül fél kilóméterre van az E szárny - tájékoztatta őket a Ruby - Azt most nem használják, otg ki tudtok jönni. Ott parkolok a kocsival - magyarázta él gyorsan.

Körülbelül tizenöt perc alatt megtalálták az E szárny szellőzőrendszerének kivezető nyílását.

A kamerákat figyelő Ruby szerint addigra már egyértelmű volt a szökésük, a börtönt ellepték a börtönőrök.

-Itt most komolyan le kell másznunk? - kérdezte aggódva Ralph.

-Hat méter magas - közölte Ruby.

-Simán leugrunk - közölte Robin - Hol van Ruby?

-Kávé 200 méterre, a sarkon túl - tájékoztatta a többieket Ramona.

-De ha összetörük magunkat nem tudunk futni - ellenkezett Ronan.

-Csak nem fél, Kapitány? - nézett rá Robin.

Grey előszőr nem válaszolt.

-Robin, Ralph, Ramóna, aztán én - utasította végül a többieket.

Robin óvatosan, de ügyesen leereszkedett a parkányra, aztán elengedte. Halk puffanással ért földet. Felált, és intett a többieknek hogy követhetik.

-Ronan, baj van! - szólt bele az adóvevőbe Ruby - Szerintem az örség észrevett titeket.

Már csak neki kellett lemásznia. Az egész csapat őt figyelte, mire ő heves hadobászással jelezte, hogy rohanjanak, majd ő is leugrott.

-Futás! - kiabálta Grey, de hangja fájdalmas nyüszítésbe fulladt, mikor valaki meglőtte.

A sötétből több kiáltás is jelezte, hogy többen találatot jaotak, de senki nem maradt le.

A következő pillanatban egy nagy, fekete terepjáró parkolt le az útcán. Az ablakán egy rövid, fekete hajú, fiatal lány hajolt ki.

-Gyertek! - sürgette őket Ruby.

Mind a négyen beszáltak a csomagtérbe, ahol Roxana várta őket. A kocsi azonnal elindult.

-Követnek! - közölte a nő.

-Hol vannak a fegyverek? - nézett körbe idegesen Robin.

-A másik kocsiban... - motyogta Roxana.

-Az benzin? - bökött Grey egy kissebb hordóra, mire Ralph bólintott.

-Fantasztikus! - vigyorodott el Grey - Roxy, vedd le az inged!

-Felejtsd el! - vágta rá Roxana azonnal vörös arcal - Nem vetkőzöm le!

-Dehogynem!

Ramona egyszerűen hasba vágta Greyt, mire a férfi csak nyöszörögve motyogott valami.

Roxana hálásan pillantott a barátnőjére, mire az csak halványan elmosolyodott.

-Akkor azt az inget biztos nem... - próbálkozott Grey, de csak egy újabb pofont kapott Ramonától.

-Akkor valaki adjon valamit ami gyúlékony... - fogalmazta át, kissé vörös arcal.

Roxana végül a szemét forgatva lététe ingje ujját, és Greynek adta.

-Fogjátok a benzint! - parancsolta Ralphnak és Robinnak.

-Mit akarsz csinálni? - kérdezte aggódva Ruby.

-Felgyújtom őket. Lassítás!

Ő egy gyors mozdulattal felrámtotta a kocsi ajtaját, kezében a már égő ruhadarabbal.

Ruby lassított, hogy a rendőrautó utolérje őket, majd a másik két férfi rá ordította a benzint. Grey amint elengette az égő rongyot, a kocsi azonnal lángra kapott.

Az egyik rendőr még az utolsó pillanatban, a kocsiból kihajolva, meglőtte Greyt.

Roxana gyorsan becsapta az ajtót. Ruby őrült módjára gyorsítani kezdett, mire a csomagtérben állók hátra estek.

Ralph felkapcsolta a világítást. A csapat láthatóam nem volt túl jó állapotban.
Ramona nem volt komoly sérülése, viszont Robin lábát lövés érte. Ralph arca sebes volt, haja csapzottan lógott az arcába. Ronan oldala vérzett, ingje teljesen átázott. Ő még nem ált fel, még mindig házon fekve könyökölt.

-Roxy te valami orvos szerű vagy, csinálj valami hasznosat - utasította Grey. Ugyan rosszindulatűnak próbált tünni, hangja most még is gyengébb volt mint máskor.

-Nem orvos szerű valami, orvos vagyok - morogta a nő, de leguggolt Ronan mellé, és lerángatta az ingjét.

Oldalán lőtt seb volt.

-El fogod szorítani a vérkeringésem - panaszkodott Ronan fájdalmas arcal.

-Nem érdekel, a te hibád! - vágta rá azonnal Roxana.

-Viszont ha meghal ok a te hibád lesz!

-Nincs olyan szerencsénk - szólt közbe Robin azonnal, de senki nem foglalkozott vele.

-Mi van az arcoddal? - kérdezte Roxana.

-Égő épület, rémlik? - nézett fel rá kissé gúnyosan.

A következő pillanatban megált a kocsi.

-Megjöttünk! - szállt ki Ruby, és kinyitotta a rakodóteret. Ralph és Roxana Robint támogatta, Ramona viszont nem volt hajlandó segíteni Greynek, annak ellenére sem, hogy ő is erősen szédelgett.

Ruby előreszalatt, hogy nyissa az épületet.

A folyosóról egyből egy nagyobb terembe jutottak, ahol még néhány ember üldögélt.

Grey az egyik fotel támlájáról felkapott egy fekete kendőt, majd alig néhány szóval rázott le mindenkit, végüt hátramenet egy kissebb szobába.

-Szánalmas... - morogta Ramona.

-Tudod hogy gyűlöli a csapatot - intette le Roxana.

-Jaj, persze! Magát gyűlöli, csak nem képes bevvalani!

-Tudom hogy útálod... De felszabadított minket.

-Kurva jó! - dühöngött Ramona - Tényleg kicseszettül szabadok vagyunk!

-Azok vagyunk - jelentette ki Roxana.

-Honnan tudod? Mert Grey azt mondta? - kérdezte gúnyosan.

-Gyere! - ragadta meg Ramona karját, és el kezdte hátrarángatni, amerre az imént Ronan ment el.

-Ezt most minek? - háborgott a nő.

-Az igazi bázisunk leégett. Hátul nincs semmi, csak a raktár.

-A mocsok - morogta Ramona.

A két nő alig féleprc múlva már a raktárban ált. A legtöbb dolog érintetlen volt.

-Hol tartotta a pénz Lucius?

-Szerintem nem nehéz kitalálni - mutatott Roxana egy padlóba beépitett, álcázott széfre, ami most is csak azért volt látható, mert valaki nyitva hagyta.

-Szemét állat - sziszegte Ramona - Ha megtalálom esküszöm megölöm!