Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

3. Döntés

Mikor felébredtem, azt hittem minden szép és jó, de aztán hirtelen eszembe jutottak a tegnapi történések és belefejeltem a párnámba.Ezután felkeltem, felöltöztem, megreggeliztem, majd elindultam suliba. Ahogy megyek az utcán csatlakozik hozzám Alexis.
-Szerinted Nora komolyan gondolta amit tegnap mondott?-kérdezi egyből kertelés nélkül.-Most akkor mondjam el neki, mi a helyzet Lucasszal?
-Nem tudom, szerintem igen, de azért várjuk ki a végét, hátha elfelejtette.-mondom én.
-Sajnos az nem az ő stílusa.-mondja Alexis.
-Reménykedni még lehet, nem...?-nevetek feszülten.
Miközben tovább sétálunk Alexis felteszi a kérdést amin, már mind a ketten régóta gondolkodtunk.
-Vajon hogy fogadja majd, mikor elmondom neki az igazat?-harapja be a száját.
-Biztosan mérges lesz amiért nem az elején mondtad ezt el.-húzom el a számat.-De biztosan megérti majd.

Nora a lépcsőn ülve vár minket, most a többiek nincsenek itt.Letelepedünk mellé.
-Szia-köszönünk ketten.
-Sziasztok, na gondolkoztatok a tegnapi dolgon?-kérdezi.
-Reménykedtünk benne, hogy nem kérdezed meg.-sziszeg Alexis.
-Én "lépés" alatt nem arra gondoltam, hogy  szemükbe mondjátok, hanem mondjuk többet beszélgettek velük.-néz a szemünkbe Nora.
-Nem tudom, mit mondhatnék...én szoktam vele beszélgetni-mondom bizonytalanul. Jó ez azért nem teljesen igaz, de akkor is...
-Hát beszélj vele többször-mondja Nora.-és könyörgöm, nézz a szemébe  mikor beszélsz hozzá, ne csak mellé.
-Jó, ezt én is tudom!- mondom. Mintha az olyan könnyű lenne.
-Nora.-szólal meg A remegő hanggal.
-Igen?-néz rá Nora aggódva.-Valami baj van?
-Mondhatjuk így is.-suttog.
-Nagyon mérges leszek miatta.-vágja le azonnal a dolgot Nora.
-Valószínűleg.-bólint Alexis, majd gyorsan elhadarja Norának, hogy nem az igazat mondta el neki Lucasszal kapcsolatban. Barátnőnk először ideges lesz, de megérti a helyzetet. Jobban ment, mint gondoltuk.
Becsengetnek, mi meg felállunk a lépcsőről és bemegyünk az osztálytermünkbe.Mikor belépek a terembe már Daniel ott ül a helyén. Pont az én padom mögöttiben. Igen, ilyen az én szerencsém. A többiekkel épp azon filóznak, hogy hova szeretnének menni osztálykiránduláson.
- Menjünk a Balatonhoz.-veti fel az ötletet Balázs. Ha valaki kitalál valamilyen hülyeséget akkor ő biztosan benne van.
-Nekem tetszik az ötlet.-mondja Tomi.
-Szerintem is jó.-helyesli Peti. Ő és Balázs legjobb barátok, már kiskoruk óta. Mindenkinek tetszik az ötlet. Erre Daniel felém fordul és megkérdezi tőlem:
-Ellie, te mit szólsz hozzá?
-Öhm...hát ...nekem is tetszik.-vörösödöm el.
-Oké.-feleli széles mosollyal. Ezek után ő beszélget tovább a fiúkkal, én meg odamegyek a lányokhoz. Míg Anna és Kitti nem messze tőlünk beszélgetnek, mi összedugjuk a fejünket.
-Mi volt ez?-kérdezi egyből Nora.- Nyugi, nem fogja leharapni a fejedet.
-Igaza van-kuncog Alexis.
-Tényleg nem.-mosolyodok el én is.-Csak hirtelen meglepődtem, ennyi.
Mire befejezem az utolsó szót, bejön a töritanár Mészáros István. Zoli egész órán azzal idegesíti a tanárt hogy hintázik a széken és nem fogja be a száját. Zoli egy nagydarab fiú, akivel nem érdemes kikezdeni, de az osztállyal nagyon jó fej, szóval nekünk nincs mitől félnünk. Nagyjából az óra fele elmegy azzal, hogy Mészáros ordibál Zolival. Így az egész osztály nagyon boldog. Van még négy fiú osztálytársunk : Dávid, akit mi Alexisszel már régóta ismerünk, ezt most nem firtatnám, később úgyis minden kiderül. Ő Bálinttal van jóban. Ott van még Gábor és Levente, ők azok a fiúk közé tartoznak az osztályban, akik nagyon szeretnek a tanárok agyára menni. Így összesen 14 fős az osztályunk. A mi osztályunk fiú tagjai mind nagyon jól fociznak. Most is erről beszélnek.
-Pénteken lesz a meccs, remélem mindenki el fog jönni lányok!-néz ránk Zoli.
-Ez csak természetes.-feleli Nora vigyorogva. Megvárja míg ránézek és én is bólintok.

A kedd és a szerda gyorsan eltelik. Mikor csütörtökön megérkezünk a sulihoz, akkor már a fiúk kezdtek izgulni, hogy közeledik a péntek. Ezeket a meccseket az iskola tornatermében szokták rendezni.

-Na Ellie, döntöttél már, hogy hogyan szeretnéd?-kérdezi Nora.
-Nem igazán.-mondom én.
-Ugye most már csak te maradtál, mivel A nem tud mit kezdeni Lucasszal.-közben gonoszul vigyorog.
-Miért csinálod ezt?-nézek Norara.
-Mit?-vigyorog.-Oké, oké, ha már így állunk, akkor nem lesz határidőd, csak kérlek próbálj nyitni felé jobban.-enyhül meg.
-Ez nem rossz, szerintem fogadd el az ajánlatot, amíg lehet!-mondja Alexis.
-Jól van.-adom meg magam.-És mikor kéne "lépnem" mutatok idézőjelet a levegőbe.
-Szerintem a meccs jó alkalom lenne rá.
-Jaaaaa, persze. Ott annyi ember előtt....Most komolyan?-nézek rájuk hitetlenül.-Azt hinné az ember, hogy a barátnők segítik egymást a bajban...erre még bele is tolnak.-rántom meg a fejem mire ők elkezdenek nevetni. A végére már én is elmosolyodom. Becsengetnek a matek órára, így bemegyünk a terembe. Nem sok idő múlva megérkezik a tanárunk is, Szathmári Eszter. Ő egy laza tanár, akivel jól kijövünk, de ma sajnos még ennek ellenére is egyenleteket csinálunk az órán. Szünetben bent maradunk a teremben, Én előveszem a könyvemet és elkezdem olvasni. Egyszer csak érzem hogy valaki egy tollal bökdös. Erre hátrafordulok, majd szembetalálom magam Daniellel. Ez nem mintha valami csoda lenne, mert ugye mögöttem ül...
-Mit olvasol?-kérdezi.
-Hát egy...könyvet?-vonom fel a szemöldököm.
-Azt látom.-nevet és kiveszi a kezemből a könyvet, majd megnézi magának a Gyémántfiú borítóját. Én meg csak bámulok rá. Felnéz az olvasásból és visszanyújtja nekem a könyvet, mire magamhoz térek és kiveszem a kezéből.
-Akkor eljössz a meccsre?-kérdezi mosolyogva.
-Igen persze.Miért kérded?-nézek el mellette.
-Csak gondoltam megkérdezem tőled.-vigyorog.
-Öhh...értem.-nyögöm ki.-Hát akkor én most olvasok.-mondom ő csak bólint én meg visszafordulok és elmosolyodom. Hetedik óra után a lányokkal még egy kicsit beszélgetünk a suli előtt.
-Na én kíváncsi vagyok, milyen lesz a holnapi nap...-töpreng Alexis. Ekkor jönnek ki a fiúk a suliból. Miközben elköszön, Daniel végig a szemembe néz és mosolyog. Én is köszönök, majd tűzpiros arccal fordulok vissza a lányokhoz. Ők csak vigyorognak.
-Ahogy látom ebből lehet még valami.-mondja Nora.

Itt a kövi rész, ez most elég hosszú lett. Puszi :*

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro