Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2.rész: Mégis, hogy telik az élet a családdal, akik elítélnek

Mit ne mondjak a Privet Drive 4. szám alatt lakni nem valami kellemes főleg úgy, hogy ha a család, akikkel ott laksz azok Dursley-ék. Nagyon örülnek, hogy teljesen normálisok és ők hozzájuk került Harry még régen. Aminek én nem nagyon tudok örülni. De szerencsére semmi hír Voldiról azóta.

Kicsit részletesebben a családról:

Dursley, aki igazgatói posztot tölt be a munka helyén nem is tudom miként sikerült neki elérnie, de nem is érdekel túlzottan. A kinézetéről annyit, hogy egy jókora testes ember, aki kurta nyakkal és hatalmas bajusszal van megáldva.

A felesége vele ellentétben igen vékony nő, aki a féltestvérem, szerintem még mindig nem kedvelt meg ha emlékezne is rám. Ha válaszolnom kellen arra, hogy miért nem kedvel az, hogy boszorkány vagyok. Lilyt sem szerette emiatt.

Azért mit ne mondjak nem valami szép munkája volt mert naphosszat azzal foglalkozott, hogy a szomszédokat leste, ki csinálna valaki ilyet örömmel? Egyszer elgondolkoztam, hogy mi lenne, ha egy vadász lenne a szomszéd akkor vajon le lőtte volna már őt a vadász puskájával miközben kukkol?

Kicsit el terelődtem a témától na nekik volt egy fiúk Dudley aminek a neve pont rímel a család nevével xD. A szülei mindig is csak árasztották el a jobbnál jobb szavakkal, ajándékkal miszerint ő a legpompásabb fiúcska a világon. Amit én kötve hiszek mert a viselkedése alapján már rég az Azkabanba száműztem volna az egész családdal együtt. Talán még a dementor csókot megkaphatnák az alapján ahogy Harry-vel bántak... hm...

~Megfigyelés~

Reggel, mint mindig nyugodtan készülődtek a megszokásukhoz híven észre sem véve az ablak előtt elszálló nagy, sárga barna baglyot. Szerintem azt sem vennék észre, ha egy varázslény lett volna az.

Amikor Dursley a munkába menet a sarkon megpillantott egy térképet böngésző macskát. Hát nem azért, de jobban is lehetett volna álcázni magát... Amit én csak a ház mögül láttam farkasként. Elég érdekes látvány lehetett a mugliknak. Meg is állt megnézni a jelenséget, de én tudtam, hogy az ott McGalagony volt, aki gyorsan elrejthette, amit olvasott hátha senki sem látta még meg. Hát szerintem nem jött, de egy mugli nagy eséllyel reggeli fáradságnak tekintheti.

Mikor azt hitte képzelget távozott Dursley a főútra, ahol a végében biztos láthatott valamit mert innét éreztem a varázslókat és a boszikat.

A nap további részében is megfigyeltem a családot.

~Megfigyelés vége~

Ez akkor történt mielőtt Harry hozzájuk került volna én és McGalagony még előtte megfigyeltük a családjukat, hogy biztos jó helyen lesz-e. Ezek után pedig Dumbledore és McGalagyon oda vitték hozzájuk mikor Lily és James meghalt. De előtte Hagridnál volt Harry, aki az én jó régi barátom már a roxforti évekről.

~10 ével később~

Ezek után tíz év telt és Dursleyék vigyáztak a kis Harryra. Dudley minden dolgot megkap a szüleitől, amit csak akar. Harryt figyelembe se veszik pedig ott lak ő is. Meg persze még én is csak senki sem tud róla.

Harry éppenséggel épp aludt. De persze, hogy Petunia felkeltette. Nem haddjuk, hogy kipihenje magát a gyerek pedig ilyen korban nagyon fontos ez, bár én beszélhetek pont, akinek alvászavarai voltak és vannak még mindig... bár mostanában nincs szükségem alvásra...

- Egy-kettő! Ébresztő! Kelj fel! - Pluszba két serpenyővel aláfestésként. Persze, hogy Harry felriadt erre, ha engem is ezzel akarnának ki szedni az ágyból talán működne is, de nem vagyok benne olyan biztos. Majd egy újabb kopogást lehet hallani az ajtón. Még mindig itt van?

-Kelj Fel! - Mikor meghallottam a serpenyő zaját újból azt láttam, hogy Harry ennek ellenére visszafordult mintha még aludna.

Petunia közeledett miközben Harry csak merengett magában. Remélem, hogy nem lesz semmi baj itt.

-Felkeltél már?

-Majdnem.

-Hát akkor csak igyekezz, mert neked kell megsütnöd a szalonnát. És nehogy el merd égetni nekem! - Mintha ő nem tudná megcsinálni hisz ő a háziasszony, de nem ő állandóan csak ugráltatja szegényt. - Dudley születésnapján mindennek tökéletesen kell sikerülnie. - Mindig csak ő. Harry erre csak felnyögött, amit gondolom meghallhatott.

-Mit mondtál?

-Semmit...

Tényleg, aki még nem tudná ma van Dudley szülinapja mégis, hogy lehetne ezt elfelejteni.

Eközben Harry nekiállt gondolom zoknit keresni, mert együl az hiányzott az öltözékéből. Mindenhol pók... az én szobámban is élt egypár... sajnálom szegényt, hogy egy ilyen helyen kell élnie.

Miután végzet az öltözéssel átment a konyhába, ahova én is követtem csak mindenen átmentem közben, olyan vagyok, mint Hóborc meg a többiek :D csak senki sem lát.

Egyszer Harry megkérdezte Petuniát honnan van neki a heg a homlokán. Természeten hazudott neki, mint mindig mindenről.

-Az autó-balesetben szerezted, amikor a szüleid meghaltak, de te túlélted. Egyébként ne kérdezősködj erről már egy párszol elmondtam neked! - Pf... még, hogy autó-baleset. Az életüket áldozták fel, hogy megmentsék a fiúkat!! Ilyenkor utálom a legjobban Petuniát.

Mikor már a tűzhelynél volt és elkezdet volna főzni, bejött valaki. Aki nem más volt, mint Vernon, tudni illik ő Harry bácsikája és egyben a tán a legrosszabb közülük.

-Fésülködj meg! - Csak ennyit mondott neki üdvözlés gyanánt. Harry nem tehet a haja ellen már csecsemő korában is ilyen rendetlen volt a haja.

Mikor végzet megterített az asztalon és mit ne mondjak Harry reggelijének az illata mindig is pompás volt, szerintem ezt tőlem örökölte... imádok főzni vagy sütni.

Mikor oldalra néztem láttam, hogy Dudley elkezdte megszámolni az ajándékait, de utána elkeseredett arcot vágott. Mégis mi baja lehet neki már megint? Mindig van valami baja...

-Harminchat. Kettővel kevesebb, mint tavaly! - Csak emiatt akadt ki én a helyében örülnék, hogy egyáltalán kaptam valamit, de nem ő! Ó, hogy az a... legszívesebben itt és most elátkoznám...

-Kis drágám, elfelejtetted beleszámolni Marge néni ajándékát. Nézd csak, itt van ez alatt a nagy ajándék alatt, amit apától és anyától kaptál.

-Akkor is csak harminchét. - Na basszátok meg most komolyan emiatt lett ilyen... és a szülei csak nyalják a seggét. Bár ők mellettük csodálnám is, ha nem ilyen lenne.

Ezt Harry is észrevette. Majd gyorsabban befejezte a reggelijét amíg Petunia gyorsan kijelentette:

-Ma veszünk neked még két ajándékot. Mit szólsz hozzá? csillagom? Kapsz még két ajándékot. Örülsz neki? – Hajrá így kell gyereket nevelni...

-Akkor az összesen harminc... harminc...- Na mi lesz a nagy fiú nem tud számolni?

-Harminckilenc, édesem. - Bazdmeg ne segíts neki így sosem fog egyedül boldogulni, ha állandóan segítesz neki!

-Oh! Akkor jó. - Erre Veron csak felkacagott. Mintha erre bárki is büszke lehetne, hogy ilyen.

-A kis csibész megköveteli, ami jár neki. Akárcsak az apja! Jól van, fiam! - Persze mint az apja... Csak várd ki a végét Vernon.

Ezek után meg szólalt a telefon Petunia ment is elintézni a hívást. Kiderült, hogy Mrs. Figg nem fog tudni vigyázni Harry-re amikor a család elmegy mondhatni ünnepelni, ami minden évben szokás volt és őt sosem viszik el... Meg említetek Margeot de ez kárba veszett. Majd Vernon meg említette Petunia barátnőjét, aki nyaral... Harry meg említette, hogy otthon marad, de nem jött be sajnos, pedig az lett volna a legjobb mindenki számára. Petunia is megszólalt végezetül, hogy mi lenne, ha elvinnék az állatkertbe, de a kocsiban hagynák. Hallod van egy törvény róla vagy nem tom mi, hogy gyereket és állatott nem hagyunk kocsiban! Persze ez sem tetszett Vernonnak. Dudley el kezdet sírni, hogy az anyjától elérjen valamit, de ekkor megszólalt a csengő. Megmentőm! Majd be lépet a házba Dudley legjobb barátja és az ő édes anyja. Később pedig Harry is velük tartott. De persze Vernon mielőtt elindultak volna rá szólt, hogy ne csináljon semmit se míg ott vannak.

Miközben mentek jó pár dolog el hangzott, amihez Harry neve is helyet kapott épp kiszemelte a motorosak és mondott róluk pár szép dolgot. Harry megszólalt, hogy egy motorral álmodott, ami repült és szerintük ez csak fantázia. Persze én már tudom, hogy az csak is Hagridé lehet. Annyira szeretem azt a motorbiciklit. Lehet, hogy elkezd emlékezni arra a napra amikor idekerült? De hisz akkor még nagyon fiatal volt...

Gondolkozásomból az zökkentett ki, hogy majdnem karambol lett vége. Bazdmeg Vernon vezessél már jobban!!! Még nekem is menne ha léteznék... >.< Persze, hogy ezek után le ordította szegény Harryt, hogy a motorok nem tudnak repülni mintha az ő hibája lenne, hogy nem figyel vezetés közben. Majd végre elértük az állatkertet, ami tele volt családokkal. Szépen elütötték az időt ott amíg én elkalandoztam egy picit mivel imádom az összes állatot, főleg a varázs lényeket. Lassan itt lesz Harry nagy napja, vajon akkor mi lesz majd. Már előre várom.

Majd csak azt vettem észre, hogy a hűlő házhoz mentek. Kígyók :) Remek mér csak az hiányzik, hogy elkezdjek beszélgetni velük. Bár nem látnak. De, tudni illik párszaszájú vagyok. Harry is az... de most nem bonyolódok bele, hogy miért is az. Lily nem örökölte ezt a képességet, mert csak féltestvérek vagyunk és csak az anyám tudott még párszazsájúl. Meg más képességet sem örökölt. De inkább menyünk vissza a jelenbe mert most az fontosabb.

Dudleyt és Piers-et nagyon érdekelték az óriáskígyók. De az békésen aludt. Megpróbálta felébreszteni úgy, hogy az apját megkérte, aki erre megkopogtatta az üveget. Majd Harry is oda állt és figyelmesen elkezdte nézni.

Közben pedig azon gondolkodom, hogy miért is unatkozhat a kígyó ennyire, hogy bealudt. Bár valószínűleg nem érdekli őt az emberek. Miközben töprengtem a kígyó egyszer kinyitotta apró, csillogó szemét. Majd rá kacsintott Harryre. Majd ő is vissza kacsintott miután látta, hogy nem figyelik. Buta én mindig figyelek... Majd nagy meglepetésemre elkezdett egy kisebb párbeszédet vele, ami csak pár szavas volt, de később már teljes mondatban beszéltek, amit én is kiválóan hallottam örülök, hogy nem rémült meg túlzottan emiatt a képessége miatt.

Majd Harry mögé került az egyik nem is tudom mikor. Nem vettem észre. Hiába vagyok nagy boszi, ha egy muglit nem veszek észre... és max csak a semmim érzékelheti őket... vicces. Majd hangosan oda szólt a többieknek és Harryt szépen "odébb tessékelte"... Később a gyerkőcök megijedtek mert a boa eltűnt az üveg mögül pontosabban az üveg tűnt el.

Majd Harry mellet el haladva szólt neki pár szót a boa, de ő még csak bámult, hogy hova tűnhetett az üveg. Szóval kezd megmutatkozni a varázsereje.

Később a nagy felhajtás után visszamentek a kocsiba én meg továbbra is követtem őket. Ott azt mondta Dudley, hogy látta Harryt a boával beszélgetni erre meg Vernontól büntetést kapott, mindig őt hibáztatják.

Mikor a gardróbban ült megpróbált vissza emlékezni a balesetre, de csak egy zöld villanásra és égő fájdalmon kívül semmi másra nem tudott. (Bele néztem a fejébe) Szegényke, ha tudná, hogy mi történt biztos, hogy átkozná magát. Sosem emlékezett a szülei arcára, ha tudnám és akarnám mutatnék róluk képet neki, de nem tehetem és nem is lennék képes rá a mostani helyzetemben... megígértem valakinek még régen, hogy ne tegyem.

Amikor még kicsi volt sokat álmodozott hátha valaki elviszi őt onnét a házból. De rajtam kívül (Sirius) meg persze rajtuk kívül nincs más hozzátartozója. Engem meg elfelejtetek...

Volt, hogy pár járókelő rá nézett biztos felismerték, de ő nem ismeri őket. És mikor kapcsolatba lép velük rögtön utána ködé válnak.

A sulijában nem voltak barátai és Dudley bandája szívesen piszkálta szegénykét, de próbált nem beléjük kötni hátha így elkerüli őket.

Újra írtam ezt a részt is. Lehet, hogy valakinek feltűnt, hogy hasonlít a történés a könyvhez, ami nem meglepő mert onnét szerzem az információt a történésekhez. Ha valakinek van valami hozzá fűzni valója az nyugodtan írja le a véleményét szívesen meghallgatom. Az átírásokat nemsokára hozom és utána jönnek az új részek. További jó éjszakát! 😊

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro