Reggel ahogy felkeltem, rájöttem hogy nem otthon vagyok. Lenéztem és láttam, hogy valakinek a mellkasán feküdtem és az a valaki átfogta a derekam. Felnéztem én megláttam Calumot, ahogy még aludt. Körülnéztem és megállapítottam, hogy egy normális szobában vagyunk. Van ágy, szekrény, asztal és minden, ami kell. Visszahajtottam a fejem Cal mellkasára és elkezdtem gondolkozni. Pár napja ismerem a srácokat és már motoroztam, kajáltam velük, kendőt is kaptam és még az egyikkel aludtam is. Úgy viselkedtek velem, mintha legjobb barátok lennénk. De csak pár nap. Mozgolódás rántott vissza a jelenbe.                                                                              - Reggelt- hunyorgott rám és nyomott egy puszit a homlokomra. Hogy lehet hogy a fiúk még reggel is helyesek?- - Neked is- mosolyogtam.                                                                                                                                                    – Nem baj hogy itt aludtál?
- Nem. Nem baj
- Hogy aludtál?
- Jól. Kényelmes a mellkasod.
- Tudod, hogy döntöttük el tegnap, hogy kivel alszol?- vigyorgott. De a szemét még mindig csukva tartotta.
- Na hogy?
- Tudod Luke kijelentette valamelyik nap, hogy ki ébreszt téged minden reggel. Most én voltam a soros.
-Tényleg.
- De Luke így is, úgy is kilőve, mert vele Des alszik.
- Nem baj. Jól kialudtam magam- feküdtem megint vissza a mellkasára, mert beszélgetés közben őt néztem.
- Örülök. Nincs kedvem felkelni- jelentette ki nyűgösen
- Nekem se. De nekem ma tánc próba lesz, plusz még haza is kell menni a cuccaimért. De olyan hideg van kinn- nyavalyogtam
- Dehogy van hideg kinn- röhögte el magát- csak a takaró meleg. Bár te ruhába aludtál, úgyhogy lehet hogy fázni fogsz.
- Esőt mondanak mára- túrtam a fejem a mellkasába- utálom az esőt.
- Miért?- közben simogatta a hátam.
- Iszonyatosan begöndörödik a hajam. Még ennél is csúnyább lesz- mutattam a hajamra.
- Nekem ez tetszik- fogta meg a hajam a szabad kezével- mutatsz képet milyen, ha begöndörödik?
- Aha- vettem el az éjjeliszekrényéről a telóm – tessék, nézd, milyen csúnya- nyomtam az orra alá
- Szerintem nagyon klassz- mosolygott
- Szaszának is tetszik.
- Na verd ki fejedből azt a srácot. Elrontja a pillanatot.
- Jó. Igaz.
- Kimegyünk? Esik az eső. Naa, léci kíváncsi vagyok a hajadra, és amúgy is szeretek az esőben táncolni.- röhögött és kikászálódott az ágyból.
  - Te hallod. Rajtad csak egy boxer volt?- nézem rá nagy szemekkel
- Aha mindig így alszok. Sokkal kényelmesebb, mint a nadrág. - felvett egy fekete trikót és egy térdnadrágot.
- Öhm oké. Majd hazaviszel, hogy ruhát cseréljek?
  - Persze de előtte esőtánc- kacsintott rám
- Egyébként hol vagyunk? 
- A próbaterembe. Vannak titkos szobák.
- Tök jó. -  Ahogy kimentünk az ajtón, a próbaterembe kötöttünk ki.
- Látod, ezt mondtam- mutatott az ajtóra- a többieké a másik szobákba vannak. Gyere, menjünk ki- fogta meg a kezem és kivezetett, de a küszöbön megállítottam.
- Nem félsz hogy valaki meglát téged?- néztem rá
- Nem. Amikor itt vagyunk, mindig lezárják ezt a részt. Háromra kimegyünk az esőbe, oké?- bólintottam- Egy. Kettő és három- kifutottunk az esőbe.
Én sikoltoztam és próbáltam a kapucnimat felhúzni, de Cal nem engedte. Ő röhögött és elkezdett kergetni. Végigfutottunk az egész parkolón, de inkább maradtunk a próbaterem közelében. Már egy ideje áztunk az esőben, amikor Cal felkapott és megpörgetett. Tudjátok úgy, mint a filmekbe. A fiú megfogja a lány derekát, a magasba emeli és megpörgeti. Ilyen jót még életembe nem röhögtem. Már a hajam se érdekelt. Cal letett, odafordult az ajtóhoz és meghajolt. Csak most vettem észre hogy mindenki kint állt, és rajtunk röhögött. Des egy nagy fényképezőgépet fogva fotózott minket.
- Ölelést- kiabálja Mike. Cal odafordult hozzám, és megölelt. Mikor elengedett, visszamentünk a többiekhez.
- Hallod nagylány, neked mekkora tüdőd van? A sikításodra ébredtem- röhögött Ash.
- Öhm bocsi. Csak nem akartam elázni, de Cal kihúzott.
- Gyere elviszlek, mert megfogsz fázni- szólt ki a szobájából Cal
- Oké. Köszi.
- Nincs mit- mosolygott.
Kimentünk a motorjához és elindultunk. Amikor odaértünk a házunk elé, a teraszon Ákos haverjai voltak. Gyorsan lekaptam a sisakot megigazítottam a hajam és odaálltam Cal mellé.
- Ákos haverjai. Szerintem ne vedd le a sisakod. Jó?- bólintott egyet.
- Figyelj. Csak kapj össze pár ruhát, meg ami szükséges rakd egy zsákba. Majd a próbaterembe átöltözöl.
- Sietek- ígérem meg neki
- Várj- megálltam és visszafordultam hozzá. Felemelte a kezét, és megfogta a hajam- szerintem nagyon jól áll
- Köszi de megyek. Nagyon figyelnek minket?
- Ja. Mindjárt kiesik a szemük. Na, menj. Beszaladtam a kapun, de a teraszon megállítottak.
- Hé Liza. Tán van pasid?- kérdezte Márk, Ákos legjobb haverja
  - Hagyjál békén. Sietek.
  - Iszonyat jó motorja van.
  - Helyette is megköszönöm. De megyek.
Beszaladtam a szobámba, gyorsan összedobáltam tiszta ruhákat, hajszárítót, fésűt meg a táncos cuccomat. Kiszaladtam a házból, de közbe beköszöntem anyáékhoz. Jó mulatást kívántak, de én már rég kint voltam. Elköszöntem a fiúktól, és már ott is voltam Cal mellett.
- Gyors voltál. Menjünk! - beindította a motort és már el is hajtottunk.