Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

11. Fejezet


Bementem a táncos kapun és Marcival találtam szembe magam.
- Szia Liza- köszönt.
- Szia Marci- néztem a lábam. Nem tudtam a szemébe nézni. Mindig elvörösödök
- Mi újság?
- Semmi, de sietnem kell.
- Oké- állt el az utamból.
De. Hülye. Vagyok. Na mindegy. Megláttam Szaszát, ezért odamentem hozzá.
- Ajjjjjjjjj- dőltem bele a kitárt karjaiba.
- Marci?
- Aha. Megpróbált beszélni, de azt mondtam, hogy sietek. Olyan hülye vagyok- vertem a fejem a mellkasába.
- Siettél. Hozzám- vigyorgott- tetszik a hajad- vette a két ujja közé a hajam.
- Na már neked is?- megállt a keze a levegőben.
- Miért kinek még?- nézett rám komolyan. Ennyire komolynak még sose láttam.
- Ja senkinek. Mennem kell öltözni. Megyek is. - nem bírtam elmenni, mert megfogta a kezem. Basszus. Basszus. Basszus.
- Ki Liza?- nem néztem a szemébe. - akkor nem nézel a szemembe ha valamit eltitkolsz. Kislány. Nézz a szemembe!- fogta meg az állam és felemelte.
- Senki. Ajj Szasza. Utálom, amikor ezt csinálod.
- Ki az a srác?- meg sem hallotta amit mondtam. - Elizabet! Ki a srác? Ismerem?
- Szasza. Hagyj! Te sem mondasz el nekem mindent!- vágtam vissza
- Mit? Mit nem mondok el?- nézett a szemembe szikrás szemmel.
- Az hogy ki tetszik. Vagy bármi- fakadtam ki és inkább elindultam hazafelé. Futottam a szakadó esőben, Szasza pedig utánam.
- Liza várj már meg!- kiabált az utcán. Utolért, a francba. - állj meg!- megcsúsztam egy pocsolyában és majdnem elestem, de Szasza elkapta a derekam.
- Ne már.
- Légy szíves. Liza. Nem kell emiatt felkapni a vizet, oké? Mindenkinek vannak titkai.
- De te tudod, hogy ki tetszik nekem.
- Te mondtad el. Nem kérdezősködtem. - fogta meg a kezem
- Hagyjál!- rántottam ki. Megállt mellettünk egy motor. Calum. Felismertem a matricát rajta.
- Mi a baj srácok?- nézett ránk, de nem vette le a sisakot.
- Húzz el. Nem a te dolgod- szólt oda neki Szasza
- De, az ő dolga is. - néztem Szaszára - van nállad sisak?- néztem Cal- ra
- Mi van?- értetlenkedik Szasza. Cal elővett egy sisakot és a kezembe adta. Elindultam a motor felé.
- Ja a kérdésedre a válasz. Ő az a srác.- felszálltam a motorra.
- Liza beszéljük meg. Lécci. - nézett rám könyörgően a legjobb barátom.
- Hallgasd meg királylány. - nézett hátra Calum
- Mondd! - néztem rá
- Nem akartalak faggatni, bocsánat. Csak ajj, nem tudom. Sajnálom.
- Majd találkozunk holnap- köszöntem el tőle. Ránéztem. A haja teljesen lelapult a víztől. A ruhájából már csöpögött - Várj egy kicsit! - szóltam előre. - Menj haza, mert megfogsz fázni. Rendben? - mondtam Szaszának
- Akkor vegyem ezt annak, hogy megbocsátottál?
- Nem mondtam semmit. Tudod, hogy utálom, amikor kérdezősködsz. Szia.
- Este beszélünk?
Nem válaszoltam, hanem megpaskoltam Cal hátát és elindultunk. Mentünk a tetőre. Beálltunk a parkolóba, Cal leszállt a motorról és odaállt mellém. Levette a sisakot és az enyémet is elkérte.
- Miért nem hallgattad meg?- nézett rám
- Néha neki is kell szenvednie- röhögtem
- De szemét vagy. Már majdnem sírt.
- Nem sírt. Sose sírna miattam.
- Jól van mindegy. Legalább jókor jöttem?
- Pont jókor. Köszi
- Nincs mit
- Ó hát itt vagytok - szólalt meg Luke- Tökmag elvihetlek motorozni?
- Aha. Csak átöltözök.
- Öhm. Inkább bekísérlek. - vakarta meg a fejét.
- Miért?
- Des vett neked ruhát.
- És ez miért baj?- néztem rá értetlenül
- Mert a többit eldugta.
- Olyan szörnyű?
- Még én se láttam. De ne izgulj.
- Oké menjünk. Köszi Cal
- Szívesen
- Mi történt?- érdeklődött Luke
- Szaszával az utca közepén veszekedtünk.
- Miért?
- Hallod majdnem elárultalak titeket. Egy hajszálon múlt. - elmeséltem neki az egész történetet.
- Hát én úgy érzem, mintha tetszenél neki.
- Des is ezt mondta. Apropó, ő hol van?
- Elment, amikor visszajöttél. Valószínű a ruha miatt. Tényleg, azt mondta, hogy a szobámba rakta le.
Bementünk a szobába és az ágyon megláttam egy bőr nadrágot (szerencse hogy nem bőrszoknya) és egy bőr dzsekit.
- Luke. Kinyírom a barátnődet.
- Szerintem tök jó cuccok. Próbáld már fel. - nyomta a kezembe.
- Fordulj el. Oh de pólót nem rakott hozzá. Várj, megvan. Egy trikó? Nem normális- beszéltem magamba.
- Na felöltöztél?- nézett hátra a válla felett Luke
- Fel. Visszafordulhatsz- Luke megfordult és végigmért. - na?
- Engedd ki a hajad! - nagy nehezen kiszedtem a gumit amit befele menet kötöttem fel. - Na ez már jó. A fekete és a szőke összeillik. Gyere, menjünk egy kört.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro