*Claw szemszöge*

Hazaérve a küldetésről szó nélkül levertem magam a kanapéra. A többiek meglepődtek, és már láttam hogy Kisame nyitná a száját de megállítottam.

- Ah na most ne szóljatok hozzám, jó? Az az idióta kikészített..de nagyon.- és már el is dőltem, rá rakva lábam valakire, aki...öhm..ki is?-Amúgy te ki vagy?

-Itachi, és ha most azonnal nem teszed le a lábad innen akkor levágom.

- Várj Itachi. Elöszőr beszámolunk Peinnek a küldetésről, utána levághatod a lábait.- mondta nyugodtan Kakuzu.

-Köszi-mondtam unottan. Felállva mentem utána, majd együtt elmentünk Peinhez, Hidan nélkül. Hogy ő hol lehet..

"Oi Claw!

Szia Rika. Azt hittem utálod ezt a jutsut, hogy lehet az hogy most te használod?

Hát tudod, az van hogy MI A RETEKÉRT VAN ITT HIDAN, ÉS MÉR VÁGOTT HOZZÁM EGY ÓRÁT ÉS KEZDETT EL POFOZGATNI
ÉS EZT TOBI VÉGIG NÉZI- ja várj, most kéri Hidant hogy ne bántson.

Mert egy hülye"

Így ezt le is zártuk.

Közben oda értünk Peinhez. Majd Kakuzu belekezdett monológjába, hogy miként harcoltunk Kabutoval és hogy hogyan szereztük meg a tekercset.

-Értem. Tehát Orochimaru már hallott Clawról.A tekercset.-Kakuzu Pein kezébe nyomta a tárgyat.

- Öhm, Pein. Közbeszólók, hogy Orochimaruval én már személyesen is találkoztam..

-Mért nem ölted meg?-válaszolt ridegen.

-Figyelj, egy hét éves hogy a retekbe tudna megölni egy embert?-válaszoltam neki, majd fel elevenedett bennem az emlék.. Ahogy hét éves gyerekként  haza mentem és ott volt ő. Megölte a szüleinket. Majd mikor meglátott csak el vigyorodott és ördögi hangján azt mondta "Még találkozunk".- De mindegy is, erről még beszélünk.-Indultam volna el de Kakuzu megfogta a köpenyem és vissza rántott maga mellé.

- Nem megyünk, Peinnek még közlése van veled.

-Ahh..ahogy nekem is ő vele.-Válaszoltam majd Kakuzu elengedett.

- Nos, valamit a múltkor elfelejtettem megemlíteni. Az akatsuki célját-

-Jaj hát azt tudom, össze gyűjtitek a bijuukat. Mellesleg...nincs ellenemre hogy embert öljek.

- Shinra Tensei!-És én repültem egy széééép nagy távolságot.

- Hé! Ezt meg mért kellet?-mentem vissza hozzájuk.

- Kakuzu, elmehetsz.-Megvárta míg az említett kiment majd válaszolt- A szavamba vágtál. Amit én nem tűrök.

- Jól van oké bocsi. No de most én jövök. Ugye, van a 9 farkú. Ő Rika barátja. Örülnék neki ha nem említenétek a bijuu szívást.

- Ha már Rika..nem hiszem hogy komolyan vesz minket. Szóval majd hozd ide elém, megbeszélem ezt vele.

-Rendben.

-Elmehetsz.

*Rika szemszöge*

-Hmm...érzem a zavart az erőben..-suttogtam magam elé.

- Rika-chan, mit mondasz?-mondta Tobi.

-Azt hogy- MÉRT VAGY MÉG MINDIG ITT?!

-Ja..Hidannal sakkozom!-mutatott Hidanra amire úgy megijedtem hogy leestem az ágyról. Persze, azt nem kell mondanom hogy Hidan ki is nevetett.

- Milyen béna vagy!

- Te pedig milyen hülye!-vágtam vissza.

-Tobi pedig jó fiú!-kiáltotta vidáman Tobi

-Nem Tobi, rossz fiú vagy!-mondtuk egyszerre Hidannal.

Tobi ezen csak siránkozott, míg Hidan magyarázott neki. Hirtelen belém nyílalt az, hogy még egyáltalán nem köszöntem meg Hidannak az órát.

- Hé Hidan!

- Ha?-Nézett felém.

- Köszönöm az órát.-mosolyogtam rá.

- Persze-Persze.-legyintett majd tovább sakkoztak, míg én lementem megkeresni drága nővéremet.