Terephét-összegzés
Elérkezett ez a rész is, a 4 napos kirándulásunkról egy összefoglaló.
Kedden reggel fél kilenckor indult az iskolától a busz először a Sándor Metternich kastélyhoz, ahol összeálltunk az előre összeállított csapatokba, amelyekben mi, a nyolcadikosok voltak a csapatvezetők. Na az én nyolcadikos páromat elhagytuk a várkertben. Az a szerencsétlen esetleg lány, fogta és megállt nézelődni a park közepén, de nem indult volna utánunk véletlenül sem. Nem szeret beszélni, és telefonja sincs, szóval elég nehéz eset.
Ezen is túlestünk, majd délben odaértünk a szállásra, amely Szalézi Ifjúsági Szállás néven futott. A szobánk közepesen jó volt, az elején nem volt villany, a fölöttem alvó lány pedig elég nehezen állta meg, hogy ne mozogjon állandóan azon a rozoga ágyon.
A jobb alsó ágy volt az enyém, felettem ribizlili a másik ágyon felül Bius_Horan alatta pedig Life_finds_a_way. Így alukáltunk, és estünk el a cuccainkban.
Este elmentünk bejárni a bátorságpróbánk helyszínét, majd elég későn egy kaotikus fürdés után lefeküdtünk aludni.
Szerdán mi egy kocsimúzeumot látogattunk meg, amíg az első 5 számmal ellátott csapat egy barlanghoz kirándult. Ez másnap cserélődött.
A barna volt a fotogénebb ló...
Az utóbbi két kép a barlangnál készült, ahova 12 888 lépéssel jutottunk el, kb 8km-es úton a 28 fokban szántóföldeken, a derékig érő fűben, úgy, hogy minden egyes fűfélére allergiás vagyok. Egy élmény volt.
Szerda este tartottuk a bátorságpróbát, nagyon vicces volt látni 90 gyereket és 10 tanárt látni, ahogy végig sikítozik :) Én például azzal ijesztettem, hogy Bius eltört egy ágat, majd én akkorát visítottam, hogy összerezzent mindenki. Másnapra nem volt hangom, és még ma is fáj a torkom.
Utolsó este felszöktünk takarodó után a fiúk szobájába, és 17-en ott tobzódtunk. Sajnos az egyik fiú eltörte első nap a lábát, így ő nem lehetett velünk. Elég vicces dolgok voltak, például kiesett egy fogkrém az ablakon, leszakadt alattunk az ágy (öten ültünk rajta) "kiesett" egy műanyag palack is az ablakon pont a töritanár elé, emiatt vége volt a "bulinknak".
Nagyon jól éreztük magunkat, kicsit sajnáljuk hogy vége, de azt a töménytelen mennyiségű szúnyogot, pókot, ezerlábút és más ilyen undormányt nem hiányoljuk.
Ő itt f@*zfej a cica. Nézzétek meg az arcán a formát.
Kora esti hold ✨
Összenőtt a gumicukrom belseje
Romantikus séta
Pótvacsora a két szelet májkrémes kenyér után... Velem szemben Bius ugyanezt ette az ablakban ülve :D
És végül a feladatmegoldásom. Mostmár remélem érti mindenki, hogy miért nem nevezek rajzversenyekre.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro