*Roro bejön dúdolászva, táncolva és szélesen mosolyogva egy tulipánnal a kezében*

*Leo épp pörgeti a tiktokot és néha felnevet egy-egy vicces videón, mikor belibben Rosa felnéz rá és mosolyogva figyeli egy rövid ideig, majd tovább tiktokozik még mindig mosolyogva*

*Nao a pultnál ült és evett, kissé meghökkent az érkezett boldogságán*

*Padu kicsivel később beesett, ledobta a táskáját, fáradtan a kanapéhoz vonszolta magát és elnyúlt rajta*

Nao
Ennek mi baja?

Leo
Roronak vagy Padunak?

Nao
Igazából mindkettőjüknek.

Padu
Rohadt hosszú napom volt és totál kikészültem. Reggel hat óta fent vagyok és már este tíz van.

Nao
Ááá! Szóval ezért haldokolsz.

*Padu nyöszörögve bólintott, majd a hátára fordult és félálomba merült*

Nao
És vele mi történt?

*Rorora mutatott a kanalával Nao, majd Leot nézte válaszra várva*

Megfújta a szél?

Padu
Ő mindig jókedvű, ő maga a boldogság. Még ezután a végtelennek tűnő hosszú és fárasztó nap után is.

*fáradt, nyúzott hangon mondta Padu*

Leo
Szerinted?

*sokat sejtetően nézett Naora Leo, majd újra a képernyőjére tért vissza tekintete*

Nao
Á! Szóval fiú van a dologban.

Leo
Örülök, hogy végre leesett.

Nao
És ki repített fel az égbe?

*fordult Nao Rorohoz*

*Leo értetlenül néz Naora*

Leo
Rosa alapból a rózsaszín ködben él, vagy lila...tök mindegy. És a fellegekben jár nap, mint nap.

Roro
Csak sétáltunk délután öttől este tízig. Majd leszakadt a vállam, annyira húzta a nehéz táska és csak bolyongtunk a műegyetemtől a Margitszigetig. Kellemesen hűvös volt az idő, lágy szellő fújt és az egyetemi családommal voltam, hosszú órákon keresztül beszélgettünk mindenféléről. És bátyuskám vett nekünk egy-egy tulipánt.

*mondta Roro jókedvűen, táncolva a nappaliban nagy mosollyal az arcán, a tulipánt nézte kissé ábrándozva, csillogó szemekkel*

Padu
Már abban elfáradok, hogy csak látom mennyit mozog... Ülj már le!

Nao
Ha már ennyi energiád van, akkor kitakarithatnál és betehetnél egy mosást...

*húzza el a száját Nao, akinek szintén nem tetszik ez az önfeledt boldogság*

*Roro neki is kezd a házimunkának, közben vidáman énekel és tánc mozdulatokat vezet bele a tevékenységébe*

*Leo tovább telózik és csak mosolyogva ingatja a fejét az imént hallottakra reagálva*

Nao
Mit somolyogsz? Látom az arcod! Hiába bújsz a telód mögé, kis ororszlán kölyök!

*Nao összeborzolja Leo haját, ezzel egy bosszús tekintetet nyert el a sráctól, majd Paduhoz ment a telózót otthagyva*

Én ott leszek, amikor feladnád
Mikor a fejedet le hajtanád...

*énekelte Nao és röhögött Padu kimerültségtől fancsali képén, hozott neki egy pohár vizet és egy tányérnyi kaját*

*Leo besegített Roronak a házimunkában, közben beszélgettek a történtekről, néha felnevettek valamin*

*Padu nagy nehez felült, Nao segítségével és miután ivott, megvacsorázott elvonult a szobájába aludni*

Nao
Min nevettek ti ilyen jóízűen?

(03.08. indult ez az ötlet, pont nőnapon, de csak 14-én sikerült befejezni ilyen befejezetlenül, mivel ez is életem mozaikja :3)