Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

XXI. Lenyűgöző fordulatok

+18
~Elizabeth szemszöge~
Reggel arra ébredtem, hogy valaki lágyan simogatja a karomat és puszikat add az arcomra, mosolyogva nyitottam ki szemeimet. Egy számomra kettő gyönyörű kék szempárral találtam magamat szemben. Devin elmosolyodott és ébresztésként megcsókolt és én vissza csókoltam.

- Jó reggelt! - vált el tőlem kedvesem.

- Annyira szeretlek.

- Így szeretnék minden nap felkelni. - csókolt meg újra, ajkai puhán érintették az enyémet. Akár hányszor hozzám ért apró impulzusok futottak végig rajtam csókunk egyre hevesebb lett, maga alá gyűrt és fejem mellett támaszkodott meg. Végig vezettem a kezeimet a testén, amitől bele morgott csókunkba, ebben a pillanatban vágódott ki a bejárati ajtó.

- Liza siess itt vannak... Mi a franc? - Ricky állt az ajtóba ledöbbenve, én azonnal magam elé szorítottam a takarómat és vörösödtem akár a paradicsom.

- Baszd meg Olson! - állt fel Devin dühösen, kicsit se zavartatta magát, hogy meztelen, én pedig alig győztem takargatni magamat.

- Nem én baszom, hanem te! - mutat rám még mindig ledöbbenve, én megszólalni sem tudtam csak tátogtam.

- Miért jöttél Ricky? - tért ki a kérdésre Devin.

-Itt vannak Liza szülei. - hadarja el

- A szüleim? - esett le az állam.

- Igen. Úgyhogy siess különben ők jönnek fel éa szerintem ezt nem akarják látni. - futatta végig rajtunk a szemét. - Haladj!

- Akkor ki mennél? - utalok arra, hogy én anyaszült meztelen vagyok.

- Had szórakozzak már egy kicsit. - dőlt az ajtó félfának.

- Olson! - mordult fel kedvesem, erre a gitáros kisurrant a szobámból és becsukta az ajtót. - Perverz!

- Itt vannak a szüleim. - mondtam le sokkolva, gyorsan kimásztam az ágyból és azonnal öltözni kezdtem. - Te nem óhajtanál felöltözni?

- Olyan jó téged nézni. - jött közelebb hozzám még mindig meztelenek voltunk, ahogy végig mért teljesen bele pirultam, Devin lágyan megcsókolt. Ajkai finoman érintették az enyémet, én nyaka köré tekertem a kezeimet, ő erre bele markolt a fenekembe és megemelt, a derekára fontam a lábaimat, éreztem mennyire is kíván. Elfektetett az ágyon egy gyors mozdulattal átfordítottam és ráültem érzékeny pontjára, amitől felnyögött. De mindig ilyenkor kell mindent tönkre tenni.

- Nem most kell lepedőt gyűrni! - kopogott Ricky az ajtón.

- Ezt majd később le rendezzük. - mászott ki alólam.

- Ne már! - fordultam a hátamra elégedetlenül, Devi felém hajolt és megcsókolt. - Szeretlek. - suttogtam. Mind ketten pár pillanat múlva a lépcsőn lefelé haladtunk, az én gyomrom mogyoró méretűre szűkült.

- Nem lesz semmi baj nyugi! - szorította megbízatóan a kezemet Devin. - Szeretlek.

- Én is! - és beléptünk a nappaliba.

- Elizabeth Alexis Cerulli! - hangzott a mérges kiáltás és Apa alakja jelent meg előttem. - Még is, hogy gondoltad ezt édes kislányom?!

- Neked is szia Apa! - ültem le a kanapéra és körbe néztem a szobában. Ricky az ajtónak támaszkodva figyelt minket, Chris leszegett fejjel ült és csak nézett maga elé.

- Ki lestem az udvarra, ahol a többiek cigiztek, Devin a másik karosszékben foglalt helyet. Anya és Apa egymás mellett álltak és szemükből düh szikrázott rám, ettől kicsit megijedtem.

- Hallgatlak kislányom, hol voltál? - horkant fel az öregem.

- Nem tartozik rátok! - keltem ki magamból.

- De igen! - vágták rá egyszerre az ősök.

- Nem! Ti közöltétek velem, hogy többet nem akartok velem foglalkozni, így kényszerültem Chrishez költözni, mert ha rajtatok múlna akkor az utcán laknék. Ő volt velem és a srácok, amikor kórházba kerültem, ti egy rohadt SMS-t sem tudtatok küldeni. És most itt pattogtok, mint valami gondoskodó szülök lennétek! Úgyhogy nem értem mi a francot kerestek itt, én Chrishez tartozok nem hozzátok! Basztatok egyszer is felém nézni! - ordítottam, ahogy a torkom szakadtából tudtam, a szüleim megszeppenve álltak előttem, bátyám is hüledezve nézet rám, akár csak a többiek. - Kér valaki inni?

- Igen! - mondták egyszerre, még mindig le sokkolva. A konyhában elővettem egy tálcát, egy üveg kólát és a poharakért nyúltam, kettőt le tudtam venni, de a többit nem. Lábujj hegyen nyújtózkodtam, viszont így sem értem el, hirtelen egy meleg kéz simult a derekamra. A fejemet automatikusan a mellkasának döntöttem, ő pedig körém fonta karjait, így megtartott, ahogy neki feszültem.

- A tegnap este fergeteges volt! - suttogta a fülembe engem pedig kirázott a hideg. - Nem bántad meg?

- Nem. Ez egy örök emlék marad meg nekem. - emelem számhoz a kezét, hogy megpusziljam. - Szeretlek!

- Szeretlek! - csókolt meg én megfordultam a karjai között, így jobban hozzá férhettem, erősen markolta a derekamat, a nyak köré kulcsoltam a kezeimet, ekkor valaki megköszörülte a torkát, mi ijedten rebbentünk szét.

- A reggel nem volt elég? - jött oda Ricky.

- Te mindent tönkre teszel! morgott az orra alatt kedvesem.

- Szerintem örüljetek, hogy én jöttem be nem Chris, vagy a szüleid, mert akkor lenne igazi balhé. - vette le a hiányzó poharakat a polcról és a tálcára tette. - Erről még beszélünk!

- Nagy lány vagyok már Ricky! - húzom össze a szemöldökömet.

- Hiszem ha látom! - fordult sarkon a tálcával a kezében.

- Ne figyelj rá! - puszilt a nyakamba Devin. - Csak féltékeny.

- De igaza van! - döntöttem a homlokomat homlokának.

- Figyelj ezt majd később megbeszéljük este át megyek hozzád. Oké? - emeli meg államat, hogy a szemembe nézhessen. - Rendben?

- Igen! - egy gyors csókot nyomott ajkaimra és vissza mentünk a nappaliba. A szüleim Chrissel beszélgettek, Ricky a telefonját böngészte, Devin leült a fotelbe, én pedig a karfára telepedtem.

- Sokba kerül fenntartani egy ilyen gyönyörű nagy házat? - kérdezte anya, Chris mondta, hogy amióta elköltött otthonról, apáék még felém se szagoltak, úgyhogy még nem látták a házat. A szüleimről tudni kell igazi pénzéhes dögök, most, hogy meg tudták a testvérem pénz keresési módját le se lehet, majd őket kaparni rólunk. Ha csak testvérem el nem küldi őket.

- Nem kerül sokba a srácokkal közösen fizetjük. - válaszolt nyugodtan testvérem.

- Akkor a koncertekből jó sok pénzetek marad. - csillant fel anya szeme.

- Igen marad valamennyi, de azt Liza apró cseprő dolgira szoktam költeni. - mosolygott rám.

- Nem látszik. - nézett rám apám és az arcomról lefagyott a mosoly.

- Hogy mi? - kérdeztem vissza dühösen.

- Elégi elhagytad magad kislányom. - magyarázta nekem a házisárkány. - Mi ez a haj olyan vagy, mint egy sarki kurva. Csodálom, hogy még nem láttalak az utcákon.

- Most van elegem! - pattantam fel a helyemről és a szobám felé vettem az irányt.

- Ezt hogyan képzeled Elizabeth? - horkant fel apa.

- Én, így gondolom, ahogy látod. - pimaszkodtam.

- Te ne feleselj te ribanc! - ekkor arcomon csattant a keze, könnyeimet vissza tartva rohantam a szobám felé, az ajtót jó erősen becsaptam, hogy még oda lent is lehessen hallani. Könnyeimet törölgetve ültem az ágyamra, körbe csavartam magamat a takarómmal és elterültem a puha matracon. Fájt, amit a szüleim mondtak, akiket születésem óta szeretek és ezt teszik velem, hirtelen be villant valami. Lehajoltam az ágyaljához és megpillantottam, amit ott kerestem, a kicsi faládát a kulcsa még mindig a nyakamban lógott. Kivettem belőle az apró fém tárgyat és a fürdőbe mentem, leültem a kád szélére, a kezemet lemostam és a pengét is . Lassan húztam végig a pici fémet, aminek a mentén kibuggyant a skarlát vörös folyadék, kövér cseppekben festette pirosra a fürdő fehér padlóját. Egy...kettő...három vágás mélyedt a csuklóm belső felén. A lábamon is megismételtem, de egyszer csak, mintha a szobám ajtaja nyílt volna, ekkor szembesültem azzal mit is műveltem.

Újra vissza tértem az ön marcangoló életvitelemhez, pedig megígértem Chrisnek, hogy abba hagyom. Kapkodva töröltem fel a földet, magamra kaptam a köntösömet, mintha éppen a fürdésből jönnék és kimentem.

-Ricky? - csuktam be mögöttem az ajtót és lentebb húztam a köntös újját- Te mit keresel itt?

- Feljöttem megnézni, hogy vagy. - ült le az ágyam szélére és ekkor megakadt a keze a díszes dobozban.

- Add csak ide, majd elteszem. - vettem el tőle a fa tárgyat.

- Liza? - kapta el a csuklómat, egy fájdalmas grimasz hagyta el az arcomat, hála Istennek háttal álltam a gitárosnak.

- Igen? - fordultam felé mű mosollyal.

- Kérlek legyél velem őszinte! - vonja össze szemöldökét és elkomorodik, ettől megijedtem.

- Rendben. - nyeltem egyet a dobozt feltettem a polcra és oda ültem Ricky mellé. - Mit szeretnél kérdezni?

- Te és Ghost? - ebben a pillanatban hatalmas kő esett le a szívemről. - Mi van veletek?

- Kibékültünk. - szökött pír az arcomba, a tegnap este történtektől.

- Láttam. - vörösödött ő is. - Ezek után mit terveztetek?

- Még nem beszéltünk róla este át jön, majd akkor.

- Kérhetek valamit? - bólintottam. - Ne törd újra össze a szívét.

- Nem fogom. - a bűn bánat súlya nehezedett rám, eszembe jutott hogyan is léptem le Londonban, őt az ágynak bilincselve hagytam.

- Ne is, Kylie hazugságai is sok volt neki. - zökkentett ki Ricky, ahogy elindult. - Nagyon betett Ghostnak, amikor megtudta, hogy az ex-barátnője terhes, de mégis kitudódott a hazugsága annak a szukának. Amúgy kész az ebéd, gyere.

- Egy pillanat és lent vagyok csak át öltözök.

- Oké. - vont vállat a gitáros és kiment. Arccal előre dőltem a párnáim közé és hangosan sikoltottam, de puha tollas alkalmatosságok ezt eltompították. A szekrényből gyorsan magamra kaptam egy hosszujjút, felkötöttem szénakazallá kócolódót hajamat és lementem a többiekhez, lelkem mélyén próbáltam felkészülni arra, mit mondanak majd a szüleim.

- Helló! - köszöntem méla búsan és lehajtott fejjel ültem a helyemre, nem néztem az asztal társaságomra, nem akartam anyámék lekicsinylő tekintetér látni.

- Minden rendben kicsim? - hajolt a fülemhez Devin a meleg lehelete csiklandozta a bőrömet, válaszképpen csak a fejemet ráztam. - Ez nekem nem válsz látom, hogy baj van és nem hagylak, amíg el nem mondod.

- Liza mit kérsz csirkét vagy spagettit? Liza? Elizabeth! Elizabeth Cerulli figyelsz rám?! - hallottam egy mérges hangot, amitől ijedten rezzentem össze, felpillantottam pilláim alól ki beszél hozzám. Testvérem furcsállóan méregetett, kezében kettő tállal, körbe néztem a konyhában szüleim hol létét keresve, de nyomukat sem láttam. - Liza jól vagy?

- I- ig-igen. - dadogtam. Nem tudom mi ütött belém, de mindentől megijedtem, eddig apa soha nem ütött meg és ettől megrémültem, nem féltem ennyire a Las Vegas-i incidens után sem és ha Jason megpofozott. Az, hogy Apám emelt rám kezet eltört benne valami és nem tudom micsoda, vagyis pontosabban megrendült a bizalmam. Ezt az őseim eljátszották már, de most szembesültem vele igazán.

- Biztos jól vagy? - kérdezett vissza testvérem.

- Igen. - bólogattam és elvettem a csirkés tálat, csendben ettem, amíg hallgattam a fiúk beszélgetését. A ma esti grill partiról beszélgettek ki lesznek ott, ez viszont engem teljesen hidegen hagyott, magam elé meredve ültem egész végig. Josh hangja rázott fel, mondta, hogy ideje készülődni a bulira, gyorsan felsprinteltem a szobámba és a fürdőbe vezetett az utam, beakartam fejezni, amit elkezdtem. Egyre több vágás keletkezett a testem minden szegletén, de a fájdalom nem akart múlni, a szemem a sírástól felpuffadt.

- Kicsim kész vagy? - koptatott a fürdő ajtón kedvesem, én lesokkolva néztem körbe, minden hol a padlón vér foltok, a kád oldalán és még had ne soroljam.

- Egy pillanat baby mindjárt kész vagyok. - hazudtam és gyorsan mosakodni kezdtem, szerencsére a ruhámat már ki készítettem az ágyamra, ami kint van Devinnel együtt. Amilyen ruha volt rajtam azt eláztatta a vér és így nem mehetek ki. - Devin be adnád az ágyról a ruhámat?

- Igen! - hangzott a válasz türelmesen vártam és hirtelen nyílt az ajtó, amilyen gyorsan csak tudtam, ki kaptam párom kezéből az öltözetemet. - Köszi! - csuktam is vissza az ajtót.

- Nem kell szégyenlősnek lenned láttam már mindent. - mondta nevetve, ezzel az én arcomra is mosolyt csalt. A sminkemet is megcsináltam, de a ruhával problémám akadt.

- Nem ez a ruha volt az ágyra készítve! - kiabáltam ki, idegesen.

- Nekem ez jobban tetszett. - jött rögtön a válasz.

- Add be a másikat!

- Nem!

- Mit mondtál? - ugrott egy oktávot a hangom.

- Szeretném, hogy jól néz ki, ez nagyon elegáns ruha. Olyan, mint amit régen hordtál. - mondta nekem ellágyulva. - Ha a másikat akarod gyere ki érte!

- Cseszd meg! - morogtam magamban. Amilyen ügyesen csak tudtam lekalapoztam a hegeket és magamra kaptam a fekete koktélruhát. Vettem egy mély levegőt és kiléptem az ajtón, Devin ott ült az ágyamon telefonját nyomkodva, de ahogy meghallotta, hogy végeztem rám emelte a tekintetét. Tátott szájjal mért rajtam végig minden centit, amitől elpirultam.

- Gyönyörű vagy! - lépett elém, át karolta a derekamat én pedig a nyaka köré kulcsoltam kezeimet. - Ha valaki csak rád is mer nézni azt leütöm.

- Mi van Sola? Csak nem félsz, hogy le csapnak a kezedről? - kuncogtam.

- Kicsit. - döntötte homlokát az enyémnek, erre megcsókoltam ő azonnal viszonozta azt.

- Szeretlek és ezt senki sem változtathatja meg. - pusziltam meg az orra hegyét. - Gyere menjünk, mielőtt a fiúk itt hagynak minket.

- Akkor sem volna probléma, kitalálnánk valamit. - nézett rám kaján vigyorral.

- Perverz! Még kiskorú vagyok! - nevettem, ahogy lementünk a lépcsőn.

Devin velem jött a porsahéval, a fiúk a szokásos kocsival mentek kedvesem ragaszkodott hozzá, hogy ő vezessen. A rádiót csavargatva meghallottam az MIW egyik ismert dalát, Devinnel vigyorogva néztünk egymásra és teli torokból énekelni kezdjük a dalt.

- Blow the bridge to the past
Wipe the fingerprints
Melt your heart encased in wax
Seal it with a kiss

Our fate engraved
Scar enslaved
As we mutually destruct
Repose, my love, I've sinned enough for the both of us

In the name of love...

I'm ready to bury all of my bones
I'm ready to lie but say I won't
So tell me your secrets
And join me in pieces
To rot in this garden made of stones

Eternally yours
Eternally yours

I feed like you taught me and selflessly swallow
We coalesce in darkness, so selfishly hollow
Examine the wreckage
Writhing in tempo
Invisible anguish casting a shadow

And in the name of love...

I'm ready to bury all of my bones
I'm ready to lie but say I won't
So tell me your secrets
And join me in pieces
To rot in this garden made of stones

Eternally yours
Eternally yours

As we rest in pieces, though I know not your name
I would suffer forever to absolve all your pain

And in the name of love...

I'm ready to bury all of my bones
I'm ready to lie but say I won't
So tell me your secrets
And join me in pieces
To rot in this garden made of stones

I'm ready to bleed to make amends
And sleep in this dirt we call our bed
So tell me your secrets
And join me in pieces
To fall and rewrite the bitter end

Eternally yours
Eternally yours
Eternally yours
Eternally yours
Eternally yours

I'm more than willing to rot in hell with you

I'm ready to bury all of my bones
I'm ready to lie but say I won't
So tell me your secrets
And join me in pieces
To rot in this garden made of stones

I'm ready to bleed to make amends
And sleep in this dirt we call our bed
So tell me your secrets
And join me in pieces
To fall and rewrite the bitter end

Eternally yours! - röhögve fejeztük be a dalt, kedvesem oda hajolt hozzám és édes csókot lehelt ajkaimra.

- Szeretlek! - mondta nekem, teljesen elöntött a melegség a szívemet, annyira boldognak éreztem magamat. Teljesnek éreztem magamat Devin mellett.

- Este velem alszol? - kérdeztem tőle félénken.

- Kérned sem kell. - puszilta meg a kézfejemet. Csendben ültünk egymás mellett, amíg meg nem érkeztünk a BVB házhoz. Devin kinyitotta előttem a Porsche ajtaját és segített kiszállni, pillanatokon belül a fiúk is befutottak.

- Újra nagy a barátság? - ugrott ki a volán mögül Josh végig mérve minket, Devin a kocsinak dőlt én pedig neki és állát a vállamon támasztotta meg.

- Igen!!! - válaszoltuk kórusban és erre elnevettük magunkat.

- Jó újra látni, hogy ismét jól kijöttök. - mondta mosolyogva Chris és elkezdtünk kipakolni a kocsiból.

- Elizabeth Cerulli! - szólt egy nő hang mögöttem. - Luxus egy SMS- t küldeni, hogy jól vagy esetleg egy gyors hívás?

- Szia Iza! - fordultam mérges barátnőm felé. - Örülök, hogy látlak.

- Oh ribi annyira hiányoztál! - borultunk egymás nyakába. - Este mindent át fogunk beszélni és ezt nem úszhatod meg!

- Oké úgyis sok minden mesélni valóm van. Olyan jó, hogy itt vagy. - öleltem meg újra. - Mikor érkeztél?

- Most értem ide a reptérről. - mosolyodott el.

- Baby végre itt vagy! - rohant oda barátnőmhöz Ricky és szenvedélyesen megcsókolták egymást, már úgy falták a másikat, hogy én jöttem zavarba. - Nagyon hiányoztál!

- Te is nekem! - nyomott még egy csókot Iza szájára.

- Ahogy látom neked is van mit mesélned és te Ricky veled még számolok. - mutattam rájuk erre ők fülig elpirultak.

- Srácok álldogáltok még ott kint vagy bejöttök? - rikkantott hangosan Ashley a küszöbről, ahogy láttam már nem volt szomjas.

- Ash a rohadt életben a szomszédok múltkor is szóltak, hogy ne lépj ki a házból alsóban. - tuszkolta vissza a házba Andy az alul öltözött barátját. - Helló skacok! Gyertek bent-eb!

- Mi van veled Biersack? - léptem az énekes mellé vigyorogva.

- Szia Liza! - köszönt feszülten.

- Andy én nagyon szégyellem a múltkori viselkedésemet, akkor rengeteg dolog forgott bennem. - magyaráztam az énekesnek.

- Most már minden rendben van? - kérdezte kételkedve.

- Igen most már minden a teljesen rendben van. - mosolyodra el.

- Menjünk be. - invitált Andy a házba, mivel rajtunk kívül mindenki bement. A házuk hasonló volt, mint a mienk itt viszont a bútorok nem olyan sötétek és a helységek kisebbek, de így is gyönyörűen festett. A hátsó ajtó felé haladtunk, ahonnan finom illatok szivárogtak befele Andy udvariasan előre engedett.

- Elizabeth! - vont valaki szoros ölelésbe, hirtelen nem tudtam ki az. - Úgy örülök neked!

- Én is örülök neked Tj. - öleltem vissza szorosan.

- Mi újság veled? - húzódott el tőlem a gitáros.

- Semmi különös! - oh ha te azt tudnád, tettem magamban hozzá. A partin sok ismerős vett részt a BVB-ből minden banda tag ott volt és a NYD, ETF-ből is. A fiúk el voltak foglalva a grillezéssel és, hogy ki nyerne Batman vagy Superman, addig a lányokkal salátát készítettünk bent a házban, nagyon jól éreztem magamat. Ricky is velünk tevékenykedett folyton Iza körül legyeskedett, amit barátnőm nem is bánt, de én se szóljam meg őket, mert velem is ott volt Devin, viszont mi nem csókolhattuk meg egymást a többiek jelenlétében. Ez azért elégé rosszul eset, de nem szerettük volna a többiek előtt felfedni a kapcsolatunkat. Tj kérdezte mi van Devinnel, mivel Olsonon és Izán kívül csak ő tud kedvesemről, így elárultam neki, hogy kibékültünk és szent a béke.

- Liza had mutassak be neked valakit. - jött be a konyhába Andy egy csinos lány oldalán, aki hasonló stílusú, mint maga az énekes. - Liza had mutassam be neked a barátnőmet Juliet Simms-t.

- Szia Liza. - nyújtotta felém a kezét a lány kicsit meg szeppent.

- Helló örülök a találkozásnak. - mosolyodtam el, ahogy kezet fogtunk. - Nagyon szép pár vagytok.

- Köszi! - vigyorodott el Andy és egy csókot nyomot a lány szájára.

Olyan boldognak tűntek együtt, annyira tökéletesen össze illenek, ekkor pillantottam meg Juliet karján egy Andy felíratott és az énekes kézén is volt egy Juliet írás vagyis tetoválás. Ekkor esetle a tantusz, kettőjükkel kapcsolatban.

- Ti régebben együtt jártatok? - kérdeztem meglepetten.

- Igen. - hajtotta Juliet párja vállára a fejét. - Csak úgy éreztük kihűlt a kapcsolatunk és nyár elején szakítottunk.

- De miután te eltűntél, a keresés közben össze találkoztam Juliettel és elhívtam randira, utána minden jött magától. Amúgy Juliet Chris mutatta be nekem. - mesélte fellegekben járva Andy.

- Váó! - pislogtam rájuk meglepetten. - Remélem ebből esküvő lesz!

Az este további része nagyon jól telt, végre úgy éreztem magam, mint egy normális lány. Akinek nem kell folyton attól félnie, hogy bármelyik pillanatban két ajtónyi nagyságú testőrök rontanának be, hogy elrángassák. Ennek itt vége, már nem kell többet Jason mesterkedéseivel foglalkoznom, élhetem a saját kis életemet. Most jelenleg is az a legnagyobb problémám, hogy Chrisnek hogyan kellene tálalnom azt, hogy az egyik legjobb barátjával járok, akivel már lefeküdtem. Na, igen ezt kellene elintéznem. Oh és nem is mondtam megismerkedtem Chris barátnőjével Gaiaval, igazán a testvéremhez való lány, boldog vagyok, hogy neki is van valakije, akivel jól érezheti magát. A bulin ott volt Ryan is Josh barátnője is, Costello elhozta a barátját, aki hasonló humorral rendelkezik, mint barátnője.

- Egy kis figyelmet szeretnék kérni! - állt fel az asztal mellől testvérem. Mindenki felé fordult egy nagy kör alakú asztal körül ültünk a srácokkal, éppen elfogyasztani készültünk, amit a fiúk kotyvasztottak a grillen. Bár nekem a nyálam kifolyt ha csak rá néztem a kajára, az éhség már nagyon kínzott. - Szeretnék köszöntött mondani mindenkinek, aki mellettem állt az elmúlt nehéz időkben. Első sorban nektek srácok, hogy ti mindig mellettem voltatok és támogattatok. A többieknek is teljes szívemből köszönöm, amit nem tudok elmondani elégszer. Gaia. - fordult barátnője felé. - Te bevirágzod a minden napjaimat, te kihúztál a béka feneke alól, amikor megismerkedtünk, köszönöm neked azt a sok türelmet, amit nekem adtál és a fergeteges éjszakákat!

- Chris! - vörösödött el Gaia, a többiek pedig halkan nevettek.

- Szeretlek Baby! - csókolta meg barátnőjét Chris. - Elizabeth kishúgocskám, azt viszont nem tudom kifejezni mennyire is boldog vagyok, hogy újra itt vagy velünk. Ezzel a kis beszéddel szeretném megnyitni a lányoknak. - bólint Iza és felém. - Az idei iskola kezdését itt Los Angelesben!

- Micsoda? - meredtem rá értetlenül. - Ezt nem értem.

- Holnap után kezdődik az iskola. - mondta Ryan a másik oldalamon. - Ez egy év indító buli, egy nyár záró parti.

- Nem hiszem el jövő héten iskola. - sokkolva néztem a vigyorogva álló bátyámra. A vacsora elfogyasztása után, még beszélgettünk egy kicsit és iszogattunk, a fiúk mondták, hogy ideje indulni, mivel nekik holnap koncertjük lesz. Iza is velünk jött és Gaia is ott fog aludni nálunk. Costellotis hívtuk, hogy jöjjön velünk, de ő azt mondta, hogy barátjával ritkán tud találkozni és ezt a csajos estét most kihagyná. Mi megértettük és egy ölelés kíséretében elbúcsúztunk tőlük. A BVB-s srácok még marasztaltak minket, Ashley hallott a csajos esténkről és ő bevállalta, hogy eljön Costello helyet.

- Arról ne is álmodj Ash! - állította le Ryan a gitárost. - Ez a program csak csajoknak!

- Ugyan már észre se fogtok venni. Majd befonom a hajatokat és megmasszírozlak titeket minden hol. - vigyorgott sunyin.

- Purdy! - mordult fel hangosan Ricky és Iza mögé lépet, akit át karolt.

- Jól van Olson, rajt kívül van még hal a vízben. - ekkor a lányok mellé léptek párjaik és magukhoz húzták őket, de így én maradtam egyedül. - Oh, Liza tudtam én, hogy nem hagysz cserben!

- Azt verd ki Ash a fejedből. - ráztam a fejemet nevetve, amikor a gitáros át karolt, óvatosan Devinre pillantottam, aki szinte fortyogott dühében.

- Ash veszed le azt a perverz kezedet a húgomról! - szólt gonosz vigyorra húzta száját bátyám és engem is karjai közé zárt, akár Gaiat, akivel össze nézve elnevettük magunkat.

- Ezt nem hiszem el! - csapot nevetve a homlokára Ash. - Na, jó éjt srácok!

- Jó éjt! - a fiúk lekezeltek egymással, mi lányok öleléssel búcsúztunk. Juliettel még váltottam párszót aztán a csajokkal megbeszéltük, hogy mi négyen az n kocsimmal megyünk haza a fiúk meg a másikkal.

- Mi a Poschéval megyünk. - nyitottam ki a kocsimat, hogy a lányok be tudjanak szállni.

- Csak így négyesben mentek? - nézett ránk rosszallóan testvérem. - Ugye Liza te nem ittál egy kortyot se?

- Nem ittam! - tettem a kezemet a szívemre. - Esküszöm!

- Jól van találkozunk otthon. - adott egy puszit Gaianak, a többi pár is csókot váltott én megállt, mint a hülye gyerek. Devin engem méregetett és ráharapott alsó ajkára ettől még szexibben nézet ki, ekkor meglepetésemre elindult felém. Hirtelen megijedtem, hogy mire is akar készülni, a szemeimmel azt üzentem neki azonnal forduljon vissza, de ő nem vette a jelzésemet.

- Mire készülsz? - jött oda hozzám.

- Semmi különöset. - szívta be alsó ajkát ettől apró remegés futott végig rajtam, érezni akarom őt, ahogy hozzám ér,csókjait. Elvesztem a fejemet mellette. - Ha így nézel tovább rám, akkor itt helyben magamévá teszlek.

- Ha tudnád mennyire szeretnék már veled lenni. - ölelésbe fontuk egymást és a fülébe suttogtam. - Este át megyek hozzád, amint a lányok elalszanak. Legyél készen!

- Mit tervezel? - húzódót el tőlem.

- Legyen meglepetés. - kacsintottam rá.

- Csajok indulunk? - dőlt a kocsinak Iza.

- Igen! Sziasztok fiúk otthon találkozunk! - ültünk be a lányokkal a kocsiba. Az egész utat végig dumáltunk a lányokkal Gaia elmesélte, hogyan jött össze Chrissel, Iza Rickyvel való kapcsolatáról beszélt. Haza érve azonnal a szobámba mentünk fel egy csomó csipeszel, fagyival és üdítővel, gyorsan le fürödtünk, a csajok a fiúktól kértek kölcsönben pólót pizsama gyanánt.

- És mi van veled Elizabeth fiú ügyileg? - csapot a közepébe Ryan, én tátogva néztem Izára.

- Megbízhatok bennetek? - néztem rájuk komolyan, az arcukon láttam, hogy észre veszik, hogy nem viccelek.

- Igen! - vágták rá.

- Devinnel járok. - nyögtem ki nehezen, fellestem a lányokra akik tátott szájjal figyeltek.

- Ez most komoly? - szólalt meg hosszú idő után Gaia, bólintottam. - Chris tud róla?

- Nem, de szeretném is, hogy így maradjon. - vallottam be.

- Ki tud még erről? - bontott ki egy csipeszet Ryan.

- Ricky, Iza, Tj és most már ti is. - vettem sorra a neveket. - De ugye nem mondjátok el senkinek?

- Nem, megbízhatsz bennünk! - helyeseltek a lányok.

- Oké! - fújtam ki nyugodtabban. - Olyan jó végre elmondani mit érzek.

- És milyen Sola az ágyban? - vigyorodott el Ryan, erre én fülig vörösödtem.

- Hát... - nem bírtam tovább mondani.

- Te lefeküdtél Devinnel? - ugrándozott Iza. - Mikor?

- Tegnap este, akkor békültünk ki. - a vigyort lese lehetett volna vakarni az arcomról. - És ma este is vár.

- Várj! Ti ma este is össze fekszetek? - állított le Gaia.

- Igen. - néztem rá értetlenül.

- Így akarsz hozzá át menni?

- Igen. - néztem végig magamon egy bő pólót és egy bokáig érő nadrágot viseltem.

- Ez így nem lesz jó! - pattant fel a helyéről Gaia és Ryan fülébe súgott valamit.

- Csajok mire készültök? - néztünk össze Izával.

- Egy szex bombát csinálunk belőled. - mosolyogtak rám ijesztően. Egy szót se tudtam szólni már rángattak a fürdőbe a lányok megcsinálták a sminkem és a hajamat.

- Ezt vedd fel! - nyomot a kezembe egy szexi fehérnemű szettet Ryan, amit felvéve lesokkolva néztem magamat a tükörben.

- Ti ezt komolyan gondoltátok?

- Nagyon jól nézel ki! Na, menjél! - lökdöstek ki a szobából. - Oh, ezt vedd fel!

- Kösz! - dobtak ki nekem egy köntöst.

- Jó szórakozást és csak óvatosan! - kacsintott rám Iza. Bele bújtam a köntösbe és csendesen elindultam Devin szobájába. Halkan el osontam a fiúk szobáji előtt, vettem egy nagy levegőt megigazítottam a köntösömet, hogy jól takarjon és bekoppogtam. A gyomromban gomboccal vártam, úgy izgultam, mintha most akarnám csinálni először. Az ajtó résnyire kinyílt és kedvesem lesett ki rajta.

- Szia! - mosolyodott el, ekkor vesztettem el a fejemet ajkainak estem ő megtántorodva fogott és behátrált a szobába. Az ajtót becsukta és neki nyomott annak, dereka köréfontam lábaimat éreztem domborodó férfiasságát. A számról letért a nyakam vonalára és így haladt lefele, belölem pedig kélyed sóhajok törtek fel.

- Devin...- nyögtem csókunkba, óvatosan eltoltam magamtól ő furcsállva nézett rám. Elvigyorodtam és egy puszit nyomtam feldúzadt ajkaira, kézen fogva vezettem az ágyához, ahova leültettem.

- Remélem tetszik majd a meglepetésem. - dobtam le magamról a köntöst Devin száj tátva mért végig. - Na, tetszik?

- Szeretlek. - húzott magához közelebb, bele ültem ölébe és ő végi futatta rajtam kezeit. - A lányok alszank már? - csókolt meg. - Hogyan tudtál ki lógni észre vétlen?

- A lányok segítetek. - döntöttem hátra Devint az ágyon, de ahogy ezt meghallotta, mint cövek úgy ült fel.

- Tudják? - ott csengett a hangjában a kétség.

- Szerinted kik segítettek, hogy így nézek ki? - mutattam magamon végig. - Nem hagytak a sima pizsamámban eljönni.

- Nekem teljesen mindegy miben vagy, úgyis lekerülne rólad. - csattolta ki a melltartómat. Kibújtattuk egymást a maradék ruha neműből és heves csók csatába kezdtünk. Eddig Devin felettem tornyosult és egy gyors mozdulattal átfordítottam én voltam felette.

- Szeretlek! - éppen kezdtem volna, de megállított.

- Várj egy pillanatott! - hajolt az éjjeli szekrényéhez és egy ezüst színű tasakot vett elő. - A biztonság.

- Oké.

- Felhúzod vagy én? - nézet rám. - Vagy együtt?

- Együtt. - vörösödtem el ő megcsókolt és segìtett, kezemet megfogva irányított. A második alkalom még jobb volt, mint az első Devin most is figyelmesen bánt velem óvatos volt az elején, de a végére mind a ketten bevadultunk. Aznap este nem csak egy menetett zavartunk le.


- Szeretlek baby! - suttogta a fülembe Devin.

- Szeretlek Sola! - most érzem magam igazán teljesnek Devin mellett. Ő kiegészít engem, ő a másik oldalam mellette végre önmagam lehetek. Devin álmaim lovagja, akiről kiskorom óta álmodok és most már senki sem választhat el minket. Egymás karjai között aludtunk el, meztelen teste simult az enyémhez, nem választott el minket semmi és senki. Ez életem leglenyűgözőbb fordulta.

Sziasztok! Bocsi a késésért, de lassan tudok részeket írn. Ereedetileg én novemberig nem akartam írni csak van egy kedves barátnőm aki olvassa az oldalt és rágja a fülemet, hogy rakjak ki részeket. Ezt nagyon köszönöm neki ő elmondja nekem mi jó és mi nem egy hatalmas támasz nekem wattpadon. Ha nem is kapok komentet ő élőben komentál nekem. Ezt KÖSZÖNÖM!!! És minden olvasomnak köszönöm a támogatást, a szavazatokat! Nagyszerűek vagytok, nélkületek nem vinném semmire. Minden nap rá nézek a wattpadra és örülök a szavazatoknak, a komenteknek, azoknak is köszönöm, akik az olvasó listájukhoz adják a történetemet és a követöknek is nagyon hálás vagyok!
KÖSZÖNÖM!!!

By Elizabeth

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro