3.rész
~Yoonji szemszöge~
Már eltelt egy hónap mióta itt vagyok. Jungkookkal legjobb barátok lettünk, ami még engem is meglepett, a szüleimről pedig ne is beszéljünk. Napi szinten jön át, hozzám és segít a tanulásban. Elhatároztam, hogy komolyan fogom venni ezt az egészet. Anyáék azt hiszik ez gyakori vendégünk hatására van így, de nem. Mindenesetre imádják. Yoongi már kevésbé, bár szerintem nem is Kookieval van baja, hanem azzal, hogy velem lóg. Erős a gyanúm, hogy bejön neki. Az ikerradarom sose csal. Hehe, a kis buzi.
Viszont az érdekel, hogy ez a vonzalaom kölcsönös-e. Milyen jó, hogy Süti épp itt van.
-Héj Nyunyu! - szólítottam meg becenevén, amit utál. Szerinte gyerekes, de ha egyszer annyira illik hozzá..
-Kértem, hogy ne szólíts így. Amúgy meg mi az? - gonosz vigyorra húztam ajkaim, amiből semmi jót nem sejthetett.
-Hetero vagy?
-Mi a halál lennék? Nyúl? - kitört belőlem a nevetés. Egyrészt a megnyugvás, hogy nem a bátyám miatt barátkozik velem, másrészt mert nagyon vicces volt.
~Másnap~
Próbáltam feldobni az unalmas matekot, és elfoglalni magunkat. Ezt az anyagot már tegnap átvettük és csodák csodájára fel is fogtam. Jókat szórakoztunk, de végig magunkon éreztem valaki tekintetét. Hátra fordultam, és Suga egyik barátja volt. Nem érdekelte, hogy megláttam, tovább nézett. Ch..na majd adok én neked lesni a másikat..perverz kukkoló.
Fogtam egy cetlit és ráírtam a magamét, majd összegyűrtem. Mikor nem figyelt a tanár, hozzávágtam.
~Jimin szemszöge~
Nagyon meglepődtem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen reakciót váltok ki belőle, tényleg olyan mint Hyung.
Kinyitottam a galacsint, és kitört belőlem a nevetés. Igen, határozottan Suga 2.
"Remélem fotografikus a memóriád és elraktároztad a képet rólam, mert ha továbbra is lesel ki fog folyni az a gülü szemed. Bleee ronda béka."
Elraktam a papírt a zsebembe, de továbbra is rá figyeltem. Láthatóan nagyon zavarta. Mihánt kicsengettek felállt, és a padom elé baktatott.
-Nem szóltam, hogy le bámulj?! Lassú a felfogásod? Mert akkor tagolom. NE-BÁ-MULJ! Vagy esetleg a nyelvet nem érted, azon is segíthetünk. DON'T LOOK! - nem bírtam tovább, elnevettem magam. - Most meg mi bajod? Tényleg bolond vagy?
Ha felszedném, Yoongi felfigyelne rám? Lehetséges? Nincs vesztenivalóm.
-A szép lányokat meg szokták nézni nemde? - elővillantottam a bugyiszaggató mosolyom, és megspékeltem egy kacsintással. Ki ne tudna ennek ellenálni? Hyung kivételével persze...
-Hm..igazad van. - elvette a padon lévő telefonom, lőtt egy selcát majd visszarakta. - Ezt bármikor nézegetheted, de azért ne ránts rá. Engem pedig hanyagolj. Na pá!
Ezzel itthagyott, én pedig meglepődve néztem, ahogy visszaült a helyére.
Ezek szerint róla is lepereg a csábításom. Biztos valami védőmező veszi őket körül, máskülönben nem tudnának lepattintani.
~Yoonji szemszöge~
-Egyszerűen hihetetlen. Ez már mindennek a határa... - mormogtam az orrom alatt, közben levetődtem a székemre.
-Mi történt? - kérdezte Kook.
-Semmi. -válszoltam bunkóbban a szokottnál.
-Hát jó. Megnézünk délután valami filmet?
-Mit szólnál a Házinyuszihoz? - muszáj kicsit kötekednem, csak hogy érezze a törődésem.
-Kapd be!
-Vedd ki.
Épp belekezdtem volna a nyugtatásába, hogy csak viccelek, mikor megláttam Suga gyilkos tekintetét, majd ahogy egy hangos ajtó csapódással távozik.
Felpattantam és utána eredtem. Nem találtam szóval nem zavartatva magam bementem a fiú wc-be is. A hímneműek egyből elpakolták a cuccost és pironkodva kiiszkoltak. Nem maradt senki, de mégis szuszogást hallottam. Megvagy! Óvatosan kinyitottam a fülke ajtaját, de bátyám egyből rámcsapta az ajtót, amint felfogta ki van itt.
-Mi a francot keresel itt?!
-Utánad jöttem, nem egyértelmű?
-Akkor már mehetsz is. Nincs szükségem a vigasztalásodra!
-Azt hiszed miattad vagyok itt? Milyen kis naív. - természetesen hazudtam. Igenis aggódtam miatta, de ha beismerném az nem én lennék.
-Akkor meg bökd ki mit akarsz!
-Alkut. - nem válaszolt, ezért folytattam. - Tudom mi a bajod, és segítek.
- Nem vagy te olyan jólelkű. Mi kell cserébe? - lassan kinyitotta az ajtót, és kidugta a fejét.
-Csak ne viselkedj velem így...
-Ennyi? Most csak szivatsz ugye?!
-Komoly vagyok. - tényleg így gondoltam. Örültem, hogy lett egy barátom, és nem az ikrem miatt, de szerettem volna vele jó kapcsolatot ápolni, és ha ennek ő az ára, feláldozom. - Ja, és állítsd le a haverodat, mert ha továbbra is les, kiszúrom a szemét egy kávéskanállal.
-Nem tudom kiről beszélsz, de áll az alku! - vigyorogva nyújtott kezet, amit elfogadtam és megráztam.
Remélem minden jól fog alakulni.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro