~Yoonji szemszöge~

Az ágyamon ülve rajzoltam, mikor kicsapódott a szobám ajtaja és egy dühös Yoongi rontott be. Sikerült magamra haragítanom, pedig még nem is találkoztunk. Ezt nevezik profizmusnak.
-Valld be, hogy azért jöttél haza, hogy megkeserítsd az életem! Egy átok vagy! - próbált nyugodtságot mutatni, de nem igazán jött össze.
-Micsoda bók. - kuncogtam - Sajnos ki kell ábrándítsalak. Technikai okok miatt el kellett hagynom szeretett iskolám, pedig a mindenem volt. Azt hittem ott érettségizhetek, sőt! Ott dolgozhattam volna, amíg nyugdíjba nem megyek. Milyen szép álom. Hüpp-Hüpp. - ecsetelem nagy beleéléssen az okát, hogy itt vagyok, csak egy kicsit másképp. Elvégre az már a múlt, arra meg úgy emlékezünk vissza, ahogy mi akarunk. Én ezt a lehetőséget ki is használom.
-Jelentkezhetnél a dráma klubba. - sóhajtott.
-Tagadhatatlanul tehetséges vagyok, ebben egyet kell értenem.
-Egoista.
-Rád hasonlítok.
-Ch.. Figyelmeztetlek, az iskolába ne gyere a közelembe. Még tönkre tennéd a jóhírem.
-Fontosabb a hírneved, mint a testvéred?
-Még szép. -ezzel kisétált a helyiségből.
Szemétláda...

~Reggel~

Anya még tegnap elintézte az átjelentkezést, szóval már ma kezdek.
Undorral az arcomon szállok fel a buszra, tisztes távolságra Yoongitól. Tegnap tényleg megbántott...mindegy.

Az kapu előtt megálltam és kihalásztam a táskámból a cigimet, majd rágyújtottam. Ezt is csak amiatt kezdtem el, hogy a szüleimet idegesítsem, de rámhagyták, mint mindent. Azért nem is nagyon tanulok. Ez az iskola viszont kedvemre való. Még az is lehet, hogy megerőltetem és összeszedem magam, elvégre nem sokára érettségi.
Eldobtam a csikket és besétáltam.

Mindenki engem lesett, baromira irritálóak. Úgy csináltak mintha nem láttak volna még sexi csajt, bár ahogy körbenéztem, megértettem. Nem elég, hogy az egyenruha guszustalan, valaki még rá is dobott egy lapáttal az igénytelenségével is. Hova kerültem...

~Jimin szemszöge~

-Yoongi Hyung! Igaz, hogy az osztályunkba fog járni az ikertestvéred? - Taehyung félénken kérdezte a láthatóan feszült Sugát, arról amiről én is szerettem volna.
-Ja.
-Na és hogy néz ki? - Hobi is beszállt a kérdezősködésbe, amit én csak csendben hallgattam.
Őszintén szólva nem érdekel. Egy ideje Hyungomon kívül semmi. Már 14 éves korom óta tudom, hogy bisexuális vagyok, de azt nehezen fogtam fel, hogy kibe szerettem bele. Biztos vagyok benne, hogy hetero. Népszerű a lányok körébe, amit ki is használ. Esélyem sincs a sok bögyös tyúk ellen. Ő úgy se fog érdeklődni irántam ÚGY, szóval lemondtam róla.
-Úgy mint Én észlény! Ha az ikertestvérem, hogy az istenbe nézne ki?!
-Jólvan már na. Vannak olyanok, akik nem is hasonlítanak, csak azért kérdeztem. - Hoseok durcás arca mosolyra késztetett és már mondtam volna valamit, mikor nyílt az ajtó és belépett...YOONGI MELLEKKEL?!

~Yoonji~

Kényelmesen lépkedtem be a terembe, figyelmen kívül hagyva a fürkésző tekinteteket. Egyenesen bátyám elé sétáltam, annak ellenére, hogy tegnap megkért, ne menjek a közelébe.
-Oppa! Annyira örülök, hogy egy osztályba kerültünk. - próbáltam cuki lenni.
-Hagyd abba a játszadozást Yoonji, és húzz innen!
-Na de Oppa, olyan gonosz vagy! - kicsit felfújtam az arcom és csípőre vágtam a kezem. Tudom, hogy ezzel az őrületbe tudnám kergetni, amit ha folytatnék sikerülne is. Azt hiszem ideje abbahagyni. - Na jó, most az egyszer.

Nem volt választási lehetőségem, csak egy hely volt, amit el is foglaltam. Már amikor bejöttem is feltűnt az előttem ülő fiú, szóval muszáj lesz megnéznem közelebbről. Meghúztam a haját, majd mikor hátrafordult az állát megfogva hajoltam közelebb és WAO milyen édes arca van. Sötét haja csak mégjobban kiemelte szemeit, amit ha jól látok ki is húzott.
-Yoonji vagyok. Téged hogy hívnak szépfiú?
-Jungkook. - válaszolt félénken.
-Nagyon helyes vagy. Modellkedsz? - eltudnám képzelni a fehérnemű részlegen is, full izom a srác.
-Ne gúnyolódj velem...
-Miért tenném? Teljesen komoly vagyok. A lovam haljon meg, ha hazudok. - nagy szemekkel rám nézett, majd elnevette magát, amitől elővillantak nyuszi fogai. Ez belőlem is kihúzott egy őszinte mosolyt. A nap további részében vele voltam, és be kell valljam, megkedveltem.

Azt hiszem megtaláltam az első barátomat.