1. Rész
Ma június 14.-e van, azaz kedd. Mit ne mondjak ma sincs valami mozgalmas napom és Eunji-vel még mindig össze vagyunk veszve amiből már kezd elegem lenni. Viszont ha nem is ő akkor legalább Jennie-ék itt vannak velem. Az elmúlt napokban elég jól kijöttünk egymással, mondhatni egész nap egymás nyakán lógunk, ezért lett is most az osztályon belül egy kis csapatunk és nem mások vannak benne mint Kim Jennie, Han Youra, Kang Myunghee, természetesen én és még néhány lány de ők nem minden alkalommal lógnak velünk, igazábol csak van hogy hozzánk csapódnak néha néha és ennyi.
Éppen szünet volt és mivel most nem volt kedvem a többiekkel beszélgetni, ezért a fülhallgatómat bedugva fülembe hallgattam kedvenc k-pop számaimat, s közben bambultam ki a fejemből azon gondolkozva hogy a mai délutánomat mivel fogom eltölteni, de valószínűleg haza érek, tusolok és alszok másnapig, ahogy eddig is tettem. Egyszer csak arra lettem figyelmes hogy valaki mögöttem enyhén meg bökdösi a vállamat, gondolom azért hogy rá figyeljek, ezért hátra néztem és ezzel a mozdulattal együtt ki vettem fülemből a fülhallgatómat is, hogy minden figyelmemet arra szenteljem aki nem más volt mint Jennie. Kérdőn néztem rá mire ő belekezdett mondanivalójába:
- Bocsi hogy megzavartalak csak a lányokkal éppen arról beszélgettünk, hogy elmehetnénk ma együtt a fiúk elé és a délutánt velük töltenénk. Lehetséges hogy ma négyig velük leszünk. Te akarsz jönni velünk? - Mondta kedves mosollyal az arcán eközben bizakodva nézett rám.
- Milyen fiúk? - Kérdeztem érthetetlenül, mivel a mi osztályunk lányokból áll és van egy szem fiú is de vele nem szoktunk nagyon beszélgetni. Ő csak van és létezik, néha bele kapcsolódik egy egy beszélgetésbe és ennyi, ezért nem értettem hogy most Jennie drága mi a jó szagú istenről hadovál itt nekem.
- Két srác van onnan akit én ismerek és egy akit Myunghee is ismer, de lényegtelen majd megismered őket te is - Mondta továbbra is vigyorogva.
- Háát öm rendben, úgysem csinálnék otthon semmit - Igazábol nincs valami sok kedvem ezekhez a bizonyos "fiúkhoz,, , de úgy voltam vele miért ne mert szerintem többet úgysem találkozok velük, szóval majd én is csak létezek ott arra a 2 órára aztán lelépek.
- Szupiiiiiii!!! Akkor órák után megindulunk a sulijukhoz. Ne keveredj majd el sehova! -
- Értettem főnök - Mondtam mosolyogva majd vissza tértem tevékenységemhez amit ez előtt a társalgás előtt csináltam.
>> Time skip órák utánra <<
Mint kiderült most számomra az autóbusz állomástól nem messze van a fiúk sulija. Ez elég kapóra is jön nekem most, mivel én is busszal járok és ott is fel tudok szállni.
- Mikor is végeznek a fiúk? - Kérdeztem érdeklődve, mert ha hiszitek ha nem, nem valami szórakoztató a 40 fokban álldogálni és idegenekre várni.
- 14:35 szóval olyan 5 perc és jönnek ki - Válaszolt Jennie.
- Hát ez remek... ti nem sültök meg? Nekem rohadt melegem van - Közöltem egy kicsit frusztáltan
- Miért nem vettél fel rövid gatyát? - Kérdezte Myunghee.
- Hülye kérdés. Tudjátok hogy nem veszek fel sem rövidnadrágot sem szoknyát... Kizárt. Nincs az az isten aki rá tudna venni ha meg sülök akkor sem! -
- Nyugi Minji ne idegeskedj - Nevetett Jennie, amit nem is értek minek nevet nem vicces, kajakra nem fogok ilyeneket hordani.
- Amúgy kérsz cigit? Vagy van most nálad. - Öszintén már ezt vártam mikor kérdezi meg Jennie mert megint otthon hagytam azt a hülye cigis dobozt.
- Nincs most nálam. Reggel siettem és megint otthon hagytam -
- És kérsz? -
- Hát ha adsz akkor elfogadom - Ezzel Jennie már nyújtotta is felém a kis dobozt aminek belsejében ott sorakoztak a cigaretták én pedig kivettem egyet közülük.
Tudom tudom nem kéne cigiznem meg bla bla bla de öt év után nem könnyű leszokni és őszintén nem is nagyon szeretnék. Amint rágyújtottam már hallotuk is az iskola csöngőjét és egy kis idő múlva már özönlöttek ki onnan a fiúk. Ennyi fiút egy helyen én már két éve nem láttam és mivel mindegyik minket nézett ( gondolom nem sok lány fordul meg errefelé) kezdtem egy kissé frusztrált lenni, de inkább csak a cigire koncentráltam, így tovább szívtam azt.
- Ott jönnek! - Integetett sebesen Jennie a felénk közeledő... 6 FIÚNAK?!?!?!
Álljon meg a menet. Arról nem volt szó hogy hat fiú csatlakozik hozzánk. Még a három is sok volt nekem akikről csak annyit tudtam hogy találkozunk velük délután. Viszont, azt kell mondjam néhány elég helyes közülük..
- Sziasztooook! - Kezdte el ölelgetni a lányokat egy látszólag elég életvidám srác, akinek egyébként meg kell jegyeznem elég pozitív kisugárzása van, de fix hogy nincs ki a négy kereke :D.
Rövid gondolatmenetemen alatt a fiúk végig öleltek mindenkit rajtam kívül, amit igazából nem bánok mert idegen srácok engem ne ölelgessenek.
- Hát sziaa~ az én nevem Kim Taehyung, de nyugodtan hívj V-nek ha szeretnél! Még nem találkoztunk, de remélem jól kijövünk majd egymással! - hadarta le nekem gyorsan a jelenleg engem ölelgető fiú, ezek szerint Taehyung én pedig csak állok ott helyben összezavarodva, hogy most mivan, amikor is megszólal egy másik srác.
- Hello, én Yoongi vagyok. Min Yoongi -
Amint megpillantottam még jobban lefagytam... Kislányos zavaromban hirtelen köpni nyelni nem tudtam még levegőt is elfelejtettem venni, ami tudatosult is bennem ezért gyorsan elhadartam a bemutatkozást, amiért sajnálom is a többi srácot, de egyszerűen nem tudtam mit kezdeni magammal.... Nagyon nem tetszett hogy ilyen hatást váltott belőlem ki yoongi, ezért össze szedtem magam és továbbra is nemtörődöm módra hallgattam ahogyan a többiek beszélgetnek, mivel a jelenlegi témához én nem igen tudtam hozzá szolni.
Nyugiban sétálok amikor hirtelen nekem csapodik egy tae.
- Szóóval, mivel látom nem vagy valami nagy beszédes majd én segítek ezen, mi a hobbid? -
- Kérdezhetek valamit? - feleltem nem törődve a kérdésével.
- Persze, amit csak szeretnél -
- Te mindig ilyen hiperaktív vagy? - Csak egyszerűen nem értem hogy lehet valakiben ennyi energia, én örülök ha úgy kibírok egy órát ha nem alszom be de komolyan.
- Én úgy mondanám inkább hogy egyszerűen csak jó a kedvem és szeretek másokat jó kedvre deríteni. Tehát válaszolsz a kérdésemre? -
- Jah öm aha, a hobbim lényegében az alvás meg a rajzolás, illetve néha edzek is de azt már nem nevezném hobbinak, inkább stressz levezetésnek - válaszoltam minél rövidebben csak hogy hamarabb vége lehessen ennek a beszélgetésnek.
- Oh ez esetben hasonlítasz Yoongira. Ő is képes mindenhol elaludni :D -
- Aha... az jó - és innentől kezdve leginkább Tae beszélt én pedig csak hallgattam. Mint mondtam nekem idő kell ahhoz hogy én új emberekkel össze barátkozzak.
Már egy ideje sétáltunk amikor Yoongi ki nem talált egy zseniális ötletet, aminek nagyon örültem mert jelenleg semennyi zsebpénz nincs nálam....
- Nem megyünk el kocsmázni? Én meg Namjoon állunk nektek mindent. A piát meg én veszem mert elmúltam már 18 csak valaki jöjjön majd be nekem segíteni - Ittam már, de nem a negyven fokos melegben és nem tűnik ez nekem valami jó ötletnek, de mivel a többiek heves beleegyezéssel eldöntötték hova megyünk következőnek, ezért inkább csendben maradtam és követtem a többieket közben néha néha váltottam egy két szót a lányokkal mert ők nagyon el voltak foglalva a fiúkkal.
Körülbelül már egy jó 30 perce itt ülök egy kocsma kinti teraszán újdonsült barátaimmal és osztálytársaimmal együtt jókat nevetve néhány sör társaságában. Egyébként elgondolkoztam azon, hogy hogy a csudába nem történt meg ez alatt a röpke fél óra alatt, hogy nem dobtak ki innen minket. Egy páran kinéznek 18-nak de én biztos hogy nem és velem együtt Myunghee, illetve Youra sem. Egyszerűen nem értem hogy nem tűnt fel eddig legalább a pultosnak, hogy hahó~ nagy valószínűséggel itt jó páran még el se múltak 18 évesek, de ennek ellenére már a fél bagázs részeg. És igen. Én is a részegek csapatát erősítettem, ugyanis elég régóta nem ittam és a szervezetem teljesen elszokott az alkoholtol, tehát így már teljesen érthető mindenki számára szerintem, hogy két somersbytől miért szédülök úgy, mintha az előbb jöttem volna le egy hullámvasútról. Mindezek ellenére én próbálom magam tartani és nem be hányni, mivel nem vetne valami jó fényt rám ha az újdonsült kis barátaim előtt le égetném magam azzal hogy össze hánytam magam... Mindegy is, inkább nem gondolok rá és csak élvezem, hogy az alkohol miatt egyre gátlástalanabb és jókedvű lehetek.
- Halljátok nekem kell valami erősebb. Nem érzitek ti is így? - Kérdezte Jennie feltűnően nagyon jó kedvűen.
- Felőlem ihatsz, de azt már magadnak kell fizetned én csak a sört álltam - Felelte Yoongi.
- Okés. Akkor tudnál hozni nekem légyszíves egy pohár kólás whiskyt? - Nézett Yoongira kérlelő bociszemekkel.
- Persze, valaki még valamit? - Nézett körbe a társaságon érdeklődő pillantásokkal.
- U-U u Minjiiii~ nem iszol velem whiskyt? - Kérlelt engem Jennie átkarolva miközben én csak próbáltam felfogni a körülöttem zajló eseményeket.
- Még sosem ittam whiskyt, viszont én nem hoztam magammal pénzt úgyhogy most nem Jennie bocsiii - Válaszoltam sajnálkozva, pedig kíváncsi vagyok egyébként, hogy milyen íze van, de ezt most passzolnom kell.
- Jaaaj istenem ezzel ne is foglalkozz, majd én állom neked! - Jelentette ki Jennie.
- Hát ha neked nem gond akkor rendben -
- Yoongi légyszi hozz még egy pohárral Minjinek is! - Ordított Jennie a fiú után én pedig majdnem megsüketültem, mivel közvetlen mellette ülök a padon.
Egy kis idő után Yoongi megérezett kezében a két itallal majd tekintetét rám vezetve kezdett bele mondanivalójába.
- Tessék a két pia és a visszajáró - Nyújtotta kezét Jennie felé.
- Minji nem lesz ez neked sok? Jennie-t tudom hogy túléli mert már buliztam vele és nagy piás ,de téged még nem ismerlek és csak ezért kérdezem. - Kérdezte tőlem Yoongi érdeklődően.
- Neeeem dehogy is! Bírom én ne aggódj! - Nevettem fel mondatom végén.
- Na egészségedre!! - Koccintottam a mellettem ülő lánnyal majd meghúztam poharam tartalmát mire enyhén fintorogni kezdtem, de határozottan ízlett az ital.
- Huuuh~ tudtam én hogy ez hiányzott. Ugye milyen finom Minji? Nálam a kólás whisky határozottan nyerő! - Mondta vidámmal teli hangján Jennie, amiből leszűrve szerintem már ő is kezd részeg lenni tekintve azt, hogy milyen jó kedve van.
- Igen nekem is nagyon ízlik. Szerintem ha többször jövünk ide, akkor egy pohárral fix iszok majd néhány alkalommal - Válaszoltam hevesen.
- Oooo szerintem jó sokszor jövünk majd erre! - Válaszolt kicsit nehézkesen Myunghee.
- Srácok srácok mi lenne ha csinálnánk egy selfiet?:D - Kérdezte izgatottan Taehyung.
- Aaaaa muszáj? Én nem szeretek fotózkodni.. - Tört le egyből egy kicsit a jókedvem.
- Naa~ egy képbe nem halsz bele - Mondta egyszerre kb a fél bagázs amin hirtelen meg is lepődtem.
- Istenem hova keveredtem.. Na jó, úgyis elég részeg vagyok most ahhoz hogy pár másodperccel később már ne érdekeljen - Egyeztem bele végül a többiek kérésébe. Végül ezzel a mondatommal az említett kép el is készült amin én esküszöm próbáltam mosolyogni, de nálam ez úgy működik hogyha látom hogy engem fényképeznek, akkor a mosolygás teljesen biztos hogy bármennyire is próbálkozom nem fog menni. Ez van, ilyen ha ennyire nincs valakinek önbizalma, mert félek ha hülyén nézek ki a képeken.
- Kész is. Akkor ez most megy snapchat streekbe! - Jelentette ki vidáman tae.
Nyugisan iszogattam a piámat, amikor Tae el kezdett hadonászni a szemem előtt.
- Most mivan? Mit hadonászol te előttem? - Néztem rá értetlenül.
- Bocsi csak annyira el voltál bambulva. Egyébként a snap neved kérném el hogy meg tudjalak jelölni a képen - Mutatott telefonjára.
- Ja igen bocsi - Mondtam majd ezzel el is kezdődött az, hogy mindenki sorban kérte el a snap felhasználóm nevét, illetve a lelkemre kötötték hogy streekelnem kell velük, amit mellékesen megjegyeznék eddig nem volt szokásom. Nem véletlenül van csak rajta 5 ismerősöm.
A kép készítése után olyan két óra már biztosan eltelt úgy, hogy nekem ez fel sem tűnt addig amíg nem néztem rá sunyiban a telefonomra, mivel fogalmam sincs hogy miért de náluk van egy olyan szabály hogy amikor együtt vagyunk társaságban senki nem telefonozhat, kivéve ha képet csinál vagy valaki hívja. Tehát ott tartottam hogy az időt néztem ami DÉLUTÁN NÉGY ÓRÁT MUTATOTT!?!? El kezdett járni az agyam, hogy részegen hogyan fogok haza állítani és mit fogok anyámnak mondani, amiért ma eddig maradtam mert eddig mindig az első busszal mentem amit elértem. Úgy döntöttem inkább megkérdezem a többieket az indulásunk felől, csak mert egy kicsit tartok attól, hogy otthon nagy lecseszést fogok ezért kapni.
- Srácok nem kéne már haza menni? -
- Miért hány óra van? - Kérdezték kórusban.
- Négy óra - válaszoltam röviden.
- Oké, kinek hányas busza van? - érdeklődött Jennie, mire mindenki elkezdte bújni a telefonját, s a válaszok után folytatta mondandóját.
- Szóval mindenkinek vagy 16:20 vagy 30 as busza van. Szerintem akkor induljunk még van 10 percünk oda érni. Majd a kiserdőn át vágunk kb 5 perc és ott vagyunk az állomáson.
Nagy nehezen össze szedtük magunkat és elindultunk, igaz hogy dölöngélve és bizonytalanul, de nekem is sikerült nem össze esnem még. Jókedvűen és hangosan énekeltünk, amikor is Myunghee akkorát vágodott előttünk, hogy hirtelen mindenki megállt és kérdezgettük őt hogyléte felől, de erre ő csak felkelt ránk nézett és elnevette magát, mire a többiek is visítva kezdtek el nevetni. Én már annyira nevettem azt hittem ott pisilem össze magam, de tényleg ez az egész szituáció rohadt vicces volt részegen meg pláne :D. Nagy nehezen kijutottunk a kiserdőből hangosan nevetgélve még mindig, amit az idegen emberek nem vettek valami jó szemmel ugyanis csúnya pillantásokkal méregettek minket, viszont ez egy cseppet sem zavart senkit mert mindenki be volt csiccsentve.
Már sikeresen a buszon ülök és próbálom elfojtani a hányingert, ami a busz mozgása miatt keletkezett bennem, eközben pedig azon gondolkozok, hogy otthon mit fogok mondani anyának..
A bejárati ajtónk előtt álltam és szedtem magam össze annyira, hogy legalább egyenesen tudjak járni és józannak tudjam magam tettetni, majd kinyitottam az ajtót.
- Haza értem. - Mondtam a szokásos monoton és unott hangon mire anyukám a konyhából jött ki fakanállal a kezében. Valószínűleg épp főzés közben zavartam meg.
- Na végre hogy haza értél! Hol voltál eddig? - Kérdezte édesanyám aggódó tekintettel.
- Bocsánat hogy nem szóltam előre, egyébként csak a barátaimmal lógtam délután egy kicsit -
- Rendben semmi baj, de legközelebb szólj. Na megyek vissza főzni, majd szólok ha kész a vacsora! -
- Oké! - Majd utamat egyből a szobám felé vettem, lepakoltam és pihentem egy két órát mivel még mindig nem éreztem magam valami fényesen. Ezek után elmentem fürdeni, felöltöztem, egy kicsivel később vacsoráztam, bepakoltam a holnapra szükséges füzeteimet, könyveimet és fáradtan, ágyamon elterülve tettem magam el holnapra. Nem tellett sok időbe, a mai napom a szokványoshoz képest sokkal tartalmasabb volt, ezért elég hamar jött álom szemeimre.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro