19. fejezet
Stefan egész út alatt nem engedte, hogy a lánya a saját lábán menjen haza, csak amikor a búvóhelyre értek akkor vette le a hátáról. Miután Elizabeth újra járhatott elindult kifelé a helyről.
-Te meg hová mész?- kérdezte meg Stefan.
-Szerinted hova? Visszamegyek a barátomért!- jelentette ki határozottan Elizabeth és indult az ajtóhoz. Stefan azért, hogy megállítsa a lányát, egy víz varázslatot küldött az ajtóra. Mivel a lány még mindig nem érezte egyik elemet sem, egy egyszerű víz fal megállította.
-Nem fogsz te sehova menni! Nekem sem volt könnyű ott hagyni de muszáj volt- mondta Stefan egy kicsit nyugodtabban.
-Nem akartad? Még hogy nem! Egyszerűen ott hagytad mintha csak én számítanék neked! Tudd meg, nem fogok neked segíteni ha nincs velem Arthur!- veszekedett Elizabeth.
-Elizabeth, jobb ha megnyugszol- próbálta csitítani a barátnőjét Iris.
-Szóval te is ellenem vagy?
-Nem vagyunk ellened csak most gyenge vagy és így nem tudod meg védeni magad- szólt közbe Will.
-Neked mi a véleményed Albert?- kérdezte meg Elizabeth.
-Nekem is rosszul esik mivel a saját öcsémről van szó, de a többieknek igaza van. Csak öngyilkosság lenne az akciód- válaszolta meg a fiú.
-Szóval ti mind ellenem vagytok!- kiabálta Elizabeth és elhagyta a termet.
-Köszönöm, hogy mellém álltatok- köszönte meg Stefan.
-Ne gondold azt, hogy miattad tettük- válaszolt rá Iris és mind a hárman elhagyták ők is a termet. Elizabeth bement a lányok szobájába és bezárta a szoba ajtaját, és nem is nyitotta ki az ajtót még Iris-nek sem.
Éjfel körül
Elizabeth egész éjjel nem aludt mert volt egy terve. Mivel a barátai nem álltak mellé, egyedül kellett hozzá látnia. Amikor nem hallott több zajt körülbelül egy óráig, kiment és elindult a kijárat felé. Senki sem látta meg így elég könnyen ment. Mivel a nap hátralévő részében pihent visszanyerte az erejét és így olyan ügyes megint mint mielőtt az isten átverte volna. Mivel a barátját elrabolták, ezért a düh nagyon forrt benne, így a varázsereje megállíthatatlan volt. De nagyon figyelt arra, hogy ne történjen meg az, mint az istenek központjába. Egyedül ment végig a folyosón, és most az először figyelt arra, hogy egy hangot se adjon ki. Mivel a folyosó nagyon szűk volt, két ember is alig fért el, ezért a kardját is a kezében vitte. Amikor elért a kijárathoz azt hitte minden simán ment. Már túl egyszerűnek gondolta.
-Hová készülsz ilyen későn?- kérdezte meg valaki a sötétben. Elizabeth azonnal felismerte, hogy kié a hang.
-Megakarsz állítani Iris?- kérdezte Elizabeth a barátnőjétől.
-Nem erről van szó. Segíteni akarunk neked- válaszolta meg Iris.
-Akarunk? Kik még?- kérdezte értetlenűl a lány.
-Mit hittél? Ugye nem azt, hogy egyedül mehetsz- válaszolta meg Will.
-Csak azért álltunk Stefan mellé, hogy leszálljon rólad. Így most azt hiheti, hogy ellened vagyunk és ha megpróbálsz megszökni akkor mi megállítunk- magyarázta meg Albert.
-Gondolhattam volna- mondta Elizabeth.
-És mi a terv?- kérdezte meg Iris.
-Milyen terv?- kérdezett rá Elizabeth.
-Hát az a terv, hogyan mentsük meg Arthur-t- válaszolta meg Albert.
-Jobb ha előbb elmegyünk mielőtt Stefan rájön, hogy mire készülünk- vetette fel ötletnek Will. Azzal a lendülettel elhagyták a búvóhelyet és az erdőben folytatták a beszélgetést.
-Mit akartál csinálni?- kérdezte meg Will.
-Őszintén? Fogalmam sincs- válaszolta a meg Elizabeth.
-Akkor legyen a legelső terv, hogy bemegyünk a városba és segítséget szerzünk- vette fel ötletnek Albert.
-Rendben. De kik lehetnek? Hallgatom az ötleteket!- mondta Iris.
-Az anyám és apám biztos segítenek majd nekünk- válaszolta Will.
-Akkor ez eldőlt. Először elmegyünk segítségért az szüleidhez- jelentette ki Elizabeth.
-Egyébként kik a szüleid, ha már így fognak segíteni nekünk?- kérdezett rá Albert.
-Ugye tudod, Will életében a legfontosabb a család?- kérdezett rá Elizabeth. Erre a fiú csak bólintott egyet. -Hát Will szüleinek a munkája az én anyám mellett van, mert ők Zefora a tanácsadói- vallotta be Elizabeth.
-Micsoda?- értetlenkedett Albert.
-Az anyámmal és apámmal nem lesz gond, de van egy bátyám aki nagyon fontosnak tartja Zefora-t és mellette azt, hogy mindenkit őt szolgálja. Ezért Elizabeth-et gyűlölni fogja- mondta Will.
-De a bátyád sosem kedvelt engem- tette hozzá Elizabeth némi mosollyal.
-Jobb ha megyünk, mert így még sötétben odaérhetünk- közölte Iris. Mindenki elindult a város felé, és remélték, hogy odaérnek még mielőtt felkel a nap.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro