Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

|4|

🙏!!OLVASD EL!!🙏

Hello minna! 10000-szeres bocsánat amiért el tűntem. Akik olvasták a posztom, azok tudhatják hogy miért tűntem el. Akik nem tudják azoknak röviden és tömören el mondom. Fel cseszte az agyam a Wattpad. Nagyban írtam a 4. részt, és mivel már fáradt voltam és már majdnem készen voltam, így el mentettem a szorit. De Legalább 6× hogy biztos legyen. Másnap, amikor meg folytattam volna, csak úgy eltűnt ez a rész. Hát, szerintem mondanom sem kell, hogy mennyire ki akadtam. Még majdnem el is sírtam magam. DE! Vissza tértem és hozom a részeket. Ahogy most is. Jó olvasást. Remélem tetszeni fog. 😁😊❤

------------------------------------------------------
Oikawa Sz.sz

A kanapéhoz jött ahol én is ültem. -Odébb mennél? -Kérdezte a szokásos hangnemével. Arrébb mentem, hogy ő is el férjen. Le ült mellém.

-És mit akarsz csinálni? -Kérdeztem.
-Ismersz valami jó filmet? -Kérdezett vissza.
-Ja. -Tüsszentettem egyet, majd folytattam a mondatom. -Nagypapi el szabadul. -Mondtam.  Mint ha otthon lenne, be kapcsolta a tévém és be lépett a Netflixbe, ahol meg kereste a filmet. Én csak törökülésbe vágtam magam és vártam a filmet.

-Van Popcornod? -Kérdezte felém fordulva.
-Kint van a konyhában, valamelyik fölső szekrényben. Fel állt  és a konyhámba ment. Hallottam valami zörgést. Gondolom a popcornt kezdte el keresni.

-Oi! -Kiabáltam utána, de lehet nem kellett volna. A torkomba éles fájdalom hasított.
-Miva'?! -Kiabált vissza. El indult a mikró. Most pattogtatja ki a rágcsálni valót.
-Tudsz még hozni teát?! -Ismét éles fájdalom.

Ja! -Érkezett "kedves" barátomtól a tömör válasz.
-Kösz! -kiáltottam vissza.

Pár perc múlva, egy tál pattogatott kukoricával és egy bögre teával tért vissza. A teát nekem adta, és vissza ült a helyére. Én csendben inni kezdtem a teám, miközben a filmet néztem.

Kb a film felénél arra lettem figyelmes, hogy Iwa-chan ülve dülöngélni kezdett jobbra és balra. Közelebb hajoltam hozzá.
-Oi, jól vagy? -kérdeztem, de nem kaptam választ. Hirtelen csak annyit éreztem, hogy egy alvó Iwazumi fej, a vállamnak dőlt. Hogy meg lepődtem-e? Még szép. Hirtelen azt sem tudtam, hogy mit csináljak. O-oi. -Szólítottam meg, de nem jött válasz. -Oké~-Rendeztem le ennyivel a dolgot, és tovább néztem a filmet.

A következő percben, a vállam könnyebb lett. Le néztem az ölembe, és egy alvó Iwa-chant láttam ott. Éreztem, hogy az arcom fel forrósodott. Most tuti, hogy pipacs vörös vagyok. -O-oi. -Meg bökdöstem a vállát. Ismét semmi reakció. Egy pár másodpercig néztem a nyugodt arcát.

'Olyan.... édes. Várjunk? Mivan? Vajon puha a haja? Na jó álljunk le! Mégis mi van velem?' Meg ráztam a fejem, hogy ki űzzem az ehez hasonló gondolataimat.
Hirtelen két kezet éreztem meg, a derekam körül, és egy halk hangot hallottam meg.

-Oi....kawa ne...hagy el.. -Iwa volt az. 'Ne hagyjam el?' Össze szedve magát meg simogattam a fejét. 'Tényleg puha a haja.' Még jobban hozzám bújt. 'Milyen aranyos.' Gondoltam magamban. Iwa a másik oldalára fordult, és végül addig forgolódott míg le nem esett. 'Oh-oh' Ő persze egyből fel ébredt, és szinte egyből fel ült miközben a fejét fogta. Ismét meg éreztem ahogy, az arcomba szök a vérem, így elfordítottam. Ő fel állt és vissza ült mellém.

-Oi, minden rendben? -kérdezte, miközben a homlokomra tette az egyik kezét.
-Khm..ja. -Tártam VOLNA le ennyivel a témát, de kedves Iwa-chan nem hagyta.
-Akkor miért ilyen vörös az arcod?
-S-semmiért. Cs-csak melegem van. -Kezdtem el dadogva beszélni.
-Nem is csodálom, ha pulcsiban vagy. Úgy fűtesz mint az állat.
-Nem csodálom. -motyogtam. El vette a homlokáról a kezem, de nem ült távolabb. Valamit ő is motyogott de nem értettem, így nem foglalkoztam vele. Engem viszont valami érdekelne.
-Öm... Iwa. "Az Oikawa ne hagyj el" is egy jel? -Kérdeztem.
-Mi? -Hökkölt hátra. Ahogy látom meg döbbent a kérdésem hallatán.
-Ezt te mondtad, és közben ölelgettél.

El fordította a fejét. Látszik rajta, hogy zavarban van, de még a füle is vörös volt.
-Te vagy a Sherlock, nem én. Döntsd el te. -'Hm. Milyen igaz. Ha erre azt fogja tenni amire gondolok akkor....' Meg fogtam a csuklóját és magamhoz rántottam, de csak annyira hogy lássam az arcát. Az ő pupillái a kétszeresére nőttek.
-Shi-Shittykawa mit csinálsz? Engedj el. -Parancsolt rám, de én nem tettem.
-Miért?
-Mert... csak. -Le hajtotta a fejét.
-Mert? -Közelebb hajoltam.
-Benne vagy a privát szférámban. -Mondta még mindig, le hajtott fejjel.
-Te meg az ölemben. Közel ahoz. -Hát ja. Kis fázis késéssel ugyan, de ki szállt az ölemből.
-El engednél végre? -Kérdezte már vagy századjára.
-Nem. -Adtam neki egy tömör választ. Vissza húztam az ölembe. 'Kezdem sejteni, hogy mi van itt.'
-Oikawa! Ez már egyáltalán nem vicces. Engedj el végre. -Emelte meg hangját, de engem valamiért egy cseppet sem izgatott.
-Miért? Mert zavaró neked? -Kérdeztem.
-Haza kell mennem. -Válaszolta egyszerűen.
-Ilyen gyorsan?- 'Csak ki csikarok valamit belőle.'
-Igen, ilyen gyorsan. Gombóc egyedül van. -Magyarázta el.
-Jól van, de remélem holnap is jössz. -El engedtem.

Amilyen csak gyorsan tudott, össze szedte a cuccait, és el hagyta a házamat.

'Jézusom, mit csináltam én?!' Fogtam a fejem. 'De már kezdem össze rakni a dolgokat.'

Pár perc múlva elő vettem a telefonom és írtam Iwának egy üzenetet.

Shittykawa
Nézd, bocs amit csináltam. Nem akartalak kellemetlen helyzetbe hozni.

Pár másodperc múlva jött is a válasz.

Iwa-chan
Hülye! Miért kellett ezt csinálnod? Miért velem kezdesz ki? Inkább menj és a kis Fanclubboddal foglalkozz...

'Ezt jól elszúrtam.' Újabb üzenet. Meg néztem.

Iwa-chan
TALÁN át megyek holnap hozzád...

Shittykawa
Értettem és sajnálom.

Iwa-chan
Már megtörtént. Hülyekawa

Shittykawa
Figyelj, nem akarlak elveazíteni. Te vagy a legjobb barátom.

Iwa-chan
Hülye. Nem fogsz. Ha rajtam múlik nem fogsz.

Shittykawa

Iwa🥺

'Na jó, én se vagyok ilyen nyálas. De... még is jó érzés. Shittykawa szedd össze magad!' Ismét egy üzenet.

Iwa-chan
Ilyet se fogsz tőlem látni, vagy hallani sűrűn.

Shittykawa
Jó na~

Iwa-chan
Nem haragszom, de legközelebb ne csinálj ilyeneket... Ha csak nem kérdezel.

Shittykawa
?

Iwa-chan
Semmi. Inkább csak felejtsd el.

Shittykawa
Kérdezhetek valamit?

Iwa-chan
Kérdezz, max nem válaszolok.

Shittykawa
Na~

Iwa-chan
Jó-jó. Kérdezz.

Shittykawa
Nos...

'Hogy is kérdezzem meg? Ajh'

Shittykawa
Tetszik valaki?

'Fhuuu, ez hosszú lesz.'

Iwa-chan
Igen

Shittykawa
Az... Az a valaki én vagyok?

Vettem egy nagy levegőt, majd el küldtem.

Iwa-chan
Ezt inkább ne telefon keresztül beszéljük meg.

Mit is vártam? Nem is ő lenne, ha csak úgy el árulná.

Shittykawa
Csak igent, vagy nemet írjál.

Iwa-chan
Azt lesheted. Ha tudni akarod, akkor ide tolod a pofikádat.


Shittikawa
Akkor holnap át megyek.

Iwa-chan
Felőlem.
Ha már ennyire beszélhetnéked van, akkor miért nem hívsz fel?

Shittyikawa
Akkor úgy el mondanád?

Iwa-chan
Talán. Miért nem ma jössz át?🤨

Shittykawa
20 perc és ott vagyok.

Iwa-chan
Ok

El tettem a telefonom, makd fel mentem a szobámba és át öltöztem. Le mentem, ahol fel vettem a cipőm. Ki érve az otthonomból, be zártam az ajtót és el indultam Iwa-chanhoz.

Pár perc késéssel de meg érkeztem. Be kopogtam az ajtón.


Itt is van. Remélem tetszett. A helyes írás miatt bocsánat, de hát én is emberből vagyok. Igen. Oimawa szemszögéből van ez a rész. Remélem tetszett. Amint tudom, hozom a következő részt.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro