Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2.rész

Szóval ott tartottam, hogy tudatosult bennem, hogy leendő otthonom kiskirálya nem más, mint az a fürtös hajú srác, akit néhány órája ismertem meg az utcán. Na most már csak egy kérdésem maradt: Mi a fenének dobta el ezt az életet azért, hogy hajléktalan utcazenészként tengesse a napjait? Hiszen itt mindent megkaphatott volna, amit csak akart volna.

- Monica, mond csak milyen volt a bátyád? - elfogott a kíváncsiság, szerettem volna minél többet megtudni róla.

- Nagyon önfejű és makacs, ha nem neki volt igaza, mindig kiverte a hisztit.
- Igen, azt én is észrevettem! - hoppá, ezt talán nem kellett volna elmondanom.
- Te találkoztál már a bátyámmal?
- Dehogyis! Csak ahogyan így meséltél róla, elképzeltem milyen lehet. Soha életemben nem láttam még őt, ebben biztos lehetsz!
- Ne haragudj, amiért így letámadtalak ezzel. Tudod, nagyon hiányzik már nekem. A balesete óta nem tudok róla semmit.
- Balesete volt?
- Igen és azóta a színét se láttam. Ha már elmondtam neked, ugye segítesz majd nekem előkeríteni őt?
- Persze, emiatt ne aggódj! - annyira kétségbeesettnek tűnt, hogy nem tudtam neki nemet mondani, viszont mielőtt a tékozló fiút hazaszállítom az aggódó húgnak, előtte alaposan leteremtem, amiért így kikészíti a testvérét.
- Egyébként Facundo és Alba, hamarosan itthon lesznek, szóval be tudlak mutatni téged nekik.
- Az remek lenne, de tudod nekem még el kell intéznem valamit, szóval ha megbocsátasz, én már léptem is! - igyekeztem egy vigyort erőltetni az arcomra, hogy ne sejtsen meg semmit. Szerencsére Monica tök jó fej volt és nem vett észre semmit sem, így elég könnyű volt a dolgom. Mivel tudtam, hogy hol találkoztam Benjamin - nal, ezért egyből odamentem. Mázlim volt, ú ugyanis ott ült az árnyékban és a gitárját pengette, ahogyan a délelőtt folyamán is.
- Te mekkora hazug vagy! - trappoltam oda hozzá dühösen.
- Nocsak Ariel, ennyire hiányoztam neked?
- Ne is álmodj róla fürtöcske! Mégis, hogy művelheted ezt a húgoddal? Ő otthon aggódik érted, amíg te játszod itt a nagymenőt!
- Nézd, a húgom épp iskolában van, szóval kisebb gondja is nagyobb annál, hogy értem aggódjon. Különben is Karol nem épp aggódós típus.
- Karol? A húgodat Monica - nak hívják!
- Ki az a Monica? Az egyik lökött barátnőd? - na jó, ez most vagy a bolondját akarja járatni velem, vagy tényleg nem emlékszik arra, hogy kicsoda Monica.
- Szóval fogalmad sincs arról, hogy kicsoda Monica?
- Ezt mondtam, vagy nem? Egyébként Karol nem vér szerint a húgom, csak ő fogadott be miután balesetem volt és a családomat pedig abszolút nem érdekeltem. De nem nagy dolog, már megszoktam, hogy egyedül vagyok, szóval nem kell aggódnod értem.
- Miért aggódjak érted?
- Egyébként is, tudom mire megy ki a játék Ariel. Te totál belem vagy zúgva! Persze megértelek, hiszen nekem nem lehet ellenállni, de ilyen hamar még senki se próbálkozott be nálam.
- Neked mikor mentek el otthonról? Természetesen nem vagyok beléd zúgva, még csak az hiányozna nekem, hogy egy ilyen egoista és hím soviniszta barátom legyen, mint te!
- Ugyan már, felesleges tagadnod! - felállt, majd az egyik ujját végig húzta az ajkamon. Bevallom igen kellemes érzés volt, de ilyen hamar sose mennék bele egy kapcsolatba sem.
- Most meg mi a fenét csinálsz?
- Mintha nem tudnád vöröske!
- Én tényleg nem tudom, de ha továbbra is ezt csinálod, akkor biztosan orrba foglak verni! - vigyorogtam rá, mire ő megrázta a fejét.
- Ez nem volt válasz!
- Megtennéd, hogy leveszed az ujjadat a számról?
- Ahogyan parancsolod! - erre levette az ujját és elkezdett a szájával közelíteni, miközben végig az ajkamat bámulta. Reménykedtem benne, hogy nem akar majd megcsókolni, én ugyanis nem szeretem, ha számomra vad idegen emberek csak úgy megcsókolnak, ráadásul az ő háttere pedig totál zavaros, szóval nem hiányzott közelebbi kapcsolatba bonyolódni vele.
- Benja, te meg mi a fenét művelsz? - erre mindketten hátrafordultunk és akkor megláttam, a világ talán legszebb szőke hajú lányát. Ott tipegett a magas sarkújában, egyik lábról a másikra, én pedig kezdtem kényelmetlenül érezni magamat.
- Ugye mond, hogy ő nem a barátnőd! - motyogtam, hogy a szőke csaj lehetőleg ne hallja meg.
- Talált süllyedt Ariel! - hát ezt most jól megcsináltam. Nem elég, hogy egy családi dráma kellős közepébe csöppentem bele, most még a fürtös barátnőjénél is sikerült kihúznom a gyufát. Most őszintén, lehet ennél is rosszabb ez az egész?

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro