- Én tudom, hogy bunkó voltam veled, és nem csak veled, mindenkivel, de mióta 6 gyerek anyja vagyok, megváltoztam. - mondta egy kicsit viccesre véve a figurát Steve Harrington. - És baromira szeretlek. Nem sokszor mutatom ki, és nem sokszor mondom ki az érzéseimet, de nagyon szeretlek. Szeretem a nevetésed, szeretem a humorod, szeretem az illatod, szeretem a hajadat, szeretem a szemeidet, szeretem, hogy kiállsz magadért, szeretem, hogy bátor vagy, szeretem az egész lényed, kívül is és belül is. Szeretem, hogy te, te vagy. Szeretlek téged - ereszkedett féltérdre, mire még jobban zokogni kezdett a kiválasztott hölgy - Szóval már csak egy kérdésem lenne. Hozzám jössz feleségül? - itt térdel a lány előtt, az a férfi, akit régen a pokolba kívánt, és most senkit nem szeret nála jobban. Egy gyönyörű arany karika gyűrű volt a kezei között, és Y/N válaszát várta, reménnyel a szemében, a csodaszép barna szeme, a lány zöld könnytől áztatott szemét figyelte.

- Igen - mondta ki, a sírástól halkan.

- Igen? -kérdezte meg, megkönnyebbülve, Steve egy nagy mosollyal az arcán.

- Igen, IGEN, ezerszeresen is igen - mondta már jóval hangosabban, mire felhúzta a fiú az ékszert a gyűrűs ujjára, és finoman átkarolta, majd lágyan megcsókolta. Életében nem volt ilyen boldog a két fiatal. Lassan elváltak egymástól, de még magához húzta a fiú egy ölelésre a lányt. Derekát simogatta, míg Y/N a hajába túrt bele. Steve maga elé suttogta, hogy 'ez életem legjobb napja', mire még nagyobb mosolyt varázsol szíve hölgye arcára.

- Nagyon szeretlek Y/N!

- Én is nagyon szeretlek téged Steve Harrington! - mondta ki az igazságot.

- Nem hagytad, hogy befejezzem. - mondta egy kicsit durcásan.

- Jaj bocsásson meg őfelsége, fejezze be a beszédét kérem - szólt oda neki csipkelődve a lány.

- Szóval, nagyon szeretlek Y/N, de ha most tönkre tetted a hajam, nagyon mérges leszek. - mondta ki komolyan, mire mindkettőjükből kitört az önfeledt nevetés.

Persze a fiú, nem gondolta komolyan, hogy a lány tönkre teszi a haját, sőt imádta, ha birizgálta neki a fürtjeit, de nem akarta, hogy miatta sírjon a lány, még akkor sem, ha örömében is tette a szép hölgy. Ebből is látszott, hogy Steve teljes szívéből szereti Y/N-t.

A jegyben járó pár, hamar elkezdte tervezni az esküvőt. Fel év múlva sor is került rá. Rendhagyó módon a Hawkinsi iskola torna termében, hisz itt ismerkedett meg a gerlepár. Gyönyörű volt az egész ceremónia, mint a menyasszony és a vőlegény. Y/N egy csodaszép, fehér csipkés, testre simulós esküvői ruhát választott. Steve legszívesebben egész hátra lévő életében őt csodálta volna. De a menyasszony sem panaszkodhatott a kilátásban, hisz a vőlegény a fekete öltönyében úgy nézett ki, mintha egy modell fotózásról érkezett volna. Az esküvőn nem volt sok ember, csak a kisebb családi kör és a barátok, meg ahogy Steve fogalmazna, a 6 gyermeke. Miután elmondták az esküiket, és megcsókolták egymást, hivatalosan is férj és feleség lettek. Az egész estét áttáncolták. Mindenki jól érezte magát, ittak, ettek, jól mulattak. Reggel 8-kor ment mindenki haza. Így az ifjú házaspár, először maradt kettesben. Nem tudtak betelni azzal a ténnyel, hogy mától kezdve, össze van kötve az életük. Nagyon boldogok voltak. A nemrég vett házukba mentek haza, ahol eltöltöttek egy szép estét, vagyis reggelt.

Az esküvő óta eltelt 1 hónap. Most vannak nászúton Olaszországban. Este van, és a házaspár most készül az alvásra, elég kimerítő napuk volt, sokat sétáltak. Steve már magára húzta a takarót, míg Y/N az ágy szélén ül és gondolkodik. A férj hamar észre veszi, hogy a feleség, fejben nincs ott, ezért lassan felül, mellé mászik és átkarolja.

- Min töröd a szép kis buksid? - kérdezi meg egy idő után Steve, kíváncsisággal a hangjában.

A feleség nem kezd el összevissza beszélni, nem. Sőt, egyenesen kimondja gondolatait.

- Szeretnék anyuka lenni. - habár Steve már megszokta, hogy élete szerelme nagyon nyíltan beszél, igazából mindenről, ez mégis meglepete.

Mármint ne értsétek félre. Ő is fantáziált arról, hogy apuka legyen, csak azt hitte, hogy ez a téma, még egy jó pár hónap múlva fog csak felmerülni. Egy ideig nem is reagál semmit. Majd megszólal.

- Én is szeretnék apuka lenni, de nem vagyok benne biztos, hogy jól csinálnám. Mi van, ha leejtem a gyereket, vagy elhagyom a boltban, vagy kiesik a hintából, mert nem figyelek, vagy... - fojtatta volna még kétségei megosztását, de a felesége arcára simítotatta kezét és maga felé fordította.

- Nagyon édes, ahogy aggódsz. - kacagott fel a lány. - Én is aggódom, de nem ez a szülők dolga? Aggódni a gyerekekért, ezzel kimutatva a szeretetünket. Steve már van 6 gyereked, velük is jól csináltad, hisz a sok szörnyűség ellenére, nem haltak meg. Ez siker! - a fiú elmosolyodott.

- Köszönöm, te is remek anyuka lennél. - hálásan jelentette ki. - De akkor ezért kellene is valamit tenni, nem? - kérdezte meg kedvesét, egy huncut mosollyal a szája szélen.

- De bizony. - csókolták meg szenvedélyesen egymást.

6 év múlt el. Még mindig óriási szerelemmel tekit egymásra Steve és Y/N, mondjuk azóta bővült a családjuk. Van egy 5 éves kislányuk Lara, és egy 3 éves kisfiúk Noah. Most érkezik Stella és Veronica. Mármint most most.

Épp a kórházban fekszik Y/N, már elkezdődött a szülés. Steve a felesége kezét fogja, próbál segíteni, de tudja, hogy nem tud. Szerelme teljes erejéből szorítja, de negyed akkora fájdalmat sem érez a karjában, mint Y/N a szülés közben, és ezt Steve pontosan tudja. Ezért is csodálja még jobban élete szerelmét.

- Steve legközelebb te szülsz, én áááááá ilyet biztos nem csinálok többet. - jelentette ki az anyuka. Mire az apuka elmosolyodott. Minden szülésnél ezt mondta szíve választotta neki. Már szállóigévé vált számukra. Több órányi szenvedés után, két egészséges lány érkezett a világra.

4 év telt el és ma van Steve 30. szülinapja. Y/N titokban partyt szervez neki. Elhívta a férje összes barátját. Amint a családapa haza ért, mindenki egyszerre kiabálta, hogy 'Boldog Szülinapot!'. Steveből persze majdnem kiszállt az élet, annyira megijedt. Egy kis idő múlva "első gyermeke" ment oda hozzá.

- Hát itt tartunk. Nekem van egy gyönyörű, okos barátnőm, akivel nem mellesleg együtt élek. Te meg 4 gyerekes család apa vagy életed szerelme mellett. De igazából van az 10 gyerek is. - jelentette ki Dustin, mire Steve felkuncogott. - Gondoltad volna valaha is, hogy neked lesznek gyerekeid?

- Tudod mindig is szerettem volna gyerekeket. Csak hát egy ideig nem találtam meg a tökéletes párt. Aztán amikor kezdtek alakulni a dolgok Y/N-val /vel az életveszélyes küldetéseink miatt, ilyenre gondolni sem mertünk. Sőt tudod mit, nem. Nem gondoltam volna. Amióta megláttam először azt szörnyet, azóta nem terveztem előre, mert tudtam, hogy bármikor meghalhatok. Így arra sem gondoltam, hogy apa leszek. - mondta el Steve az igazságot, egy kis szomorúsággal a hangjában. - De örülök, hogy így alakultak a dolgok. - mosolyodott el és feleségére szegeszte a tekintetét. - Te gondoltad volna, hogy valaha elköltözöl Hawkinsból a barátnőddel? - pillantott vissza beszélgető társára.

Dustin már épp válaszolt volna, amikor egy tündérnek öltözött kislány ugrott rá Stevere.

- Apa eltört a varázspálcám. - sírt keservesen Stella. - Javítsd meg nekem kérlek! - ölelte át apja lábát, merthogy csak addig ért fel.

Steve legugolt hozzá letörölte a kics lány könnyeit, és átölelte.

- Hogyan tört el kiscsibém? Nem kell sírni, mindjárt megjavítom. Oké? Addig beszélgess Dustin bácsival. - vette ki kis kezéből a játék varázspálcát. - Bocs haver. Majd később folytatjuk ezt a beszélgetést, de a vészhelyzet az vészhelyzet.

Dustin elmosolyodott, ha arra gondolt, hogy Stevenek egy eltört varázspálca vészhelyzetnek számít. Furcsa volt neki őt tényleges apa szerepben látni. De úgy gondolta jól áll neki.

Pár perc múlva Stella már a megragasztott pálcájával szaladgált ikertestvérével. Míg Lara aki már 9 éves volt zenét hallgatott, és kizárta a külvilágot. Noah pedig már 7 éves volt, és Robinnal játszott. Nagyon jól elvoltak a gyerkőcök. Steve ezt kihasználva felesége keresésére indult. Meg is találta a konyhában. Mögé osont és hátulról átölelte. Y/N nagyon megijedt, reflexszerűen megfordult és pofon vágta férjét.

- Úristen jól vagy drágám?

- Áucs... persze. Hú de erősen tudsz ütni. - fogta meg saját arcát Steve, hátha ezzel csökken a fájdalom.

- Sajnálom! De a te hibád volt. Te lopakodtál mögém. - nyújtotta kezét a feleség Steve helyes pofija felé. - Hát drága, ennek a nyoma itt lesz egy darabig. - hajolt közelebb az ünnepelthez Y/N, és nyomott egy gyógy puszit az arcára.

Steve ezt nem hagyta annyiban. Felesége ajka után hajolt és forrón megcsókolta. Kezeit a csípőjére helyezte, míg szerelme a hajába túrt. Lassan távolodtak el egymástól.

- Szeretném odaadni az ajándékodat. - suttogta Y/N, hogy nem rontsa el a nyugodt hangulatot.

- Nekem ti vagytok az ajándékaim. - gondolt itt a családjára, mire felesége elpirult.

- Kövess! - mondta és elindult a bejárati ajtó felé, Steve persze hűségesen ment utána. Elmentek az utca végébe és ott megálltak.

- Drágám köszönöm ezt az ajándékot, de már jártam itt. - közölte a tényeket Harrington úr.

- Hülye. Nem is az utca miatt vagyunk itt. Nézd! - mutatott rá egy lakókocsira Y/N. - Boldog szülinapot éltem! - lökdöste oda férjét az autó ajtajához. - Mesélted egyszer, hogy szeretnél ilyenben éldegélni nyáron, és gondoltam itt az idő.

- Ó Y/N! Köszönöm. - fordult hátra Steve és ölelte meg feleségét.

- És a legjobbat még nem láttad. - engedi el lassan, majd odaadja a kocsikulcsot szerelmének. A férj kinyitja a kocsit, és bemegy a tágas térbe. Van egy pici konyha rész, egy kisebb fürdő, és egy kicsi hálószoba rész, ahol egy nagy ágy van és pár matrac. Itt bőven el fog férni a család. Steve jobban megnézi az ágyat, mert lát rajta valamit.

- Édes istenem! Ez igaz? Annyira szeretlek Baby! Köszönöm! - majd közelebb ment feleségéhez, mohón megcsókolta, és hasára simítja kezét.

- Lesz még egy kis fiúnk. - sírja el magát örömében Y/N.

Steve lassan legugol, hogy egy magasságban legyen a kiskópéval, és beszélni kezd hozzá. Amíg felesége az ő haját birizgálja.

- Hát szia haver! Úgy látszik erősödik a fiú csapat még egy taggal. Most már értem, hogy miért hordott anyukád bő pólókat ebben a pár hétben, azért, hogy eltakarja a gömbölyödő hasát. De így a bomba alakját is eltakarta előlem. Ezért még számolunk te kis rosszcsont. - jelentette ki Steve, mire Y/N óvatosan meghúzta a haját. - Áucs! Ezt miért kaptam?

- Tudod jól.

- Köszönöm! - nézett Steve meghatódva Y/N szemébe.

- Na gyere nagy fiú, menjünk vissza a többiekhez. - összekulcsolták kezüket, és vissza indultak a házba, amit beértek az ajtón Steve elkiabálta magát.

- 5-szörösen apa leszek!

- Ezért voltatok ilyen sokáig távol? - kiabálta vissza Dustin huncut mosollyal az arcán.

- Nagyon vicces Henderson, nagyon vicces. - forgatta meg szemeit az ünnepelt. - Komolyra fordítva a szót. A mellettem álló gyönyörű, okos, kedves, vicces, türelmes, gondoskodó nő, az ötödik gyermeküket hordozza a szíve alatt. Amiért büszke vagyok rá, és hálás is vagyok érte. Nála csodálatosabb emberrel még nem találkoztam. Úgyhogy köszönök mindent Drágám. - karolta át Steve az elpirult feleségét, egy hosszú, és forró csókban részesítette, amit a gyerekeik szakítottak félbe azzal, hogy megölelték őket. A vendégek megtapsolták őket, és  gratuláltak nekik.

Végül Steve megkapta a születésnapi tortáját, és az ajándékait, amiknek nagyon örült, de mégsem tudták überelni a feleségétől kapott jó hírt.

Boldog volt mindenki. Steve élete 6. legszebb napját élte át. A szerelme mellette van, és 5 gyermeke van. Kell ennél több? Y/N is megkapta, amit szeretett volna. Egy szerető férjet, és aranyos gyerekeket. Egyszóval egy családot. Örültek, hogy egymásra találtak, és hogy szerelmük lángja még mindig erőteljesen ég. Boldogok voltak, EGYÜTT. Boldogan éltek le életük hátra lévő részét EGYÜTT. És öreg korukban boldogan haltak meg EGYÜTT.

| Vége |

1875 szó
2022.07.15.

|| Remélem tetszett, ha igen, azt mindenképp jelezd csillagozással vagy esetleg kommentben. Tovabbi csodaszép napot kívánok mindenkinek!

U.I.: Van egy Carson Comás storym is, ha valakit érdekel kukantson bele. ||

xoxo Fruzsi