-Jöjjön! - Intett a professzor, majd beinvitált egy szobába.

A helység, valószínűleg az igazgatói iroda lehetett lévén, hogy a falon taláros és szemüveges, egyes esetekben pedig ősz emberek ücsörögtek, amik nem kis döbbenetemre mozogtak! Az irodában, helyet kaptak asztalok, amik tele voltak pakolva mindenféle pergamennel, tintatartóval és még sok más kacattal. Továbbá a könyvespolcokból sem volt valami kevés a helyiségben. Amint beléptem minden egyes szöglete megfogott a helységnek, de amin több ideig is elidőzött a pillantásom, az a gyönyörű, vörös tollazatú madár volt, aki az íróasztalok legnagyobbika melletti felállított állványzaton ücsörgött.

-Tanár úr! Az milyen madár? - Kérdeztem érdeklődve.

-Ő Fawkes az én főnixem! - Mosolyodott el a szakálla takarásában Dumbledore.

-Gyönyörű madár! - Suttogtam áhitattal, miközben közelebb léptem a főnixhez.

-Szia! - Cirógattam meg a gyönyörű madár fejét, aki erre lehunyta azokat a tüzes fekete szemeit.

-Apropó főnix! Az iskolába a diákok magukkal hozhatnak még egy háziállatot, ami lehet egy bagoly, macska, vagy esetleg egy varangy is! - Mosolygott rám az igazgató, mire arcomra fagyott a mosoly.

-Ez azt jelenti, hogy nem hozhatom el magammal a kiskutyámat? - Kérdeztem szomorúan.

-Ez attól függ! - Csóválta meg a fejét Dumbledore, mire a remény szikrája felparázslott bennem.

-Mitől?

-Attól, hogy milyen állatról beszélünk. Van valami veszélyes képessége? - Nézett rám átható tekintettel az igazgató.

-Nem nincsen! Vagyis én nem tudok róla! Egy egyszerű golden retrieverről beszélünk. - Ráztam meg a fejemet, mire a professzor elkezdett kutakodni a sok pergamen között.

-Ez esetben nincsen semmilyen kifogásom az ittléte felől! - Motyogta a szakálla alatt, majd elővett egy különösen szép pennát és egy apró pergamen darabra ráfirkantott valamit.

-Parancsoljon Ms. Jones! Ez az engedélye! - Nyújtotta át a pergament, mire torkomban dobogó szívvel kezdtem olvasni a gyönyörű, kacskaringós betűket.

Én Albus Dumbledore igazgató úr, engedélyezem, hogy Luciana Jones, ..... nevű kutyája a kastélyban tartózkodjék!

Aláírás:

A.P.W.B.D.

Állt a lapon és ahogy elolvastam, szinte kedvem lett volna az iskola igazgatójának a nyakába borulni.

-Köszönöm! - Pislogtam hálásan Albus Dumbledorera.

-Ugyan nincs mit! De ha már az engedélyeknél tartunk! - Szólt derűsen, majd átnyújtott egy kissé hosszabb pergament.

Én, ...... (Szülő/Gondviselő), ......(Diák neve).....(A diák életében betöltött szerepe: pl:. édesapja) ezúton engedélyt adok rá, hogy a fent nevezett tanuló hétvégi látogatásokat tegyen Roxmorts faluban.

Kíváncsian pillantottam fel az igazgató úrra, majd mikor ő érdeklődve kezdte fürkészni az arcomat, kiböktem a kérdésemet.

-Mi az a Roxmorts?

-Az a birtok mellett található falucska, amely arról híres, hogy mugli mentes település! A tanulók harmadéves koruktól fogva lemehetnek ide, a kijelölt hétvégéken. - Magyarázta türelmesen a professzor.

-Király! - Vigyorodtam el, és amint láttam a véleményemen Dumbledore nagyon jót derült.

-Továbbá az egyik Roxforti alkalmazottunk fogja önt elvinni bevásárolni. Most pedig Jones kisasszony, eldől, hogy melyik házba fog kerülni! - Csapta össze tenyerét az igazgató, majd leemelt az egyik polcról egy kissé ütött-kopott süveget.

Dumbledore hozzám lépve a fejemre helyezte a fejfedőt, majd íróasztalának dőlve érdeklődve figyelte a történéseket.

-No! Lássuk csak mink van! - Csendült egy kacér hang a fejembe, mire összerezzentem.

-Bátorságból van bőven! Áh! Forrófejű, akár édesapja... Ám a kedvesség terén sem vall kudarcot kisasszony! Nehéz a helyzet, hiszen mind a kettő képességből fele-fele arányban osztódik. Hjaj! Ám ebben a fejecskében van nem kis kalandvágy is! Amennyi kalandvágy, annyi igazságérzet is szorult önbe! Első benyomásra talán griffendél... De a hugrabug is megfelelő lenne számodra! - Beszélt a hangocska valahol a fejemben, és egy kis gondolkodás után, arra jöttem rá, hogy valószínűleg, hogy ez a kissé foltos süveg beszélhet a fejemben.

-Esetleg valami óhajod nincs? - Kérdezte a süveg én pedig elgondolkodtam.

-Nem. Nem, nincsen! Dönts kedves süveg belátásod alapján. - Ráztam meg végül a fejemet, hiszen az az álmom, hogy Roxfortos legyek az már teljesült. Az, hogy most griffendélbe, vagy hugrabugba kerülök, az szinte már mindegy volt számomra.

-Akkor nem más házba illesz kisasszony, ahol sok társra és barátra lelhetsz, mint a HUGRABUG! - Rikkantotta a süveg, mire Dumbledore elmosolyodott.

-Sejtettem! Bár én is a griffendélt mondtam volna először, de a hugrabug is tökéletes választás. - Szólt Dumbledore, miközben visszatette a süveget a helyére.

-Öhm...Igazgató úr! Lenne még egy kérdésem... - Vakartam meg a tarkómat, mire az idős professzor rám pillantott.

-Igen? Ms. Jones? - Mosolygott rám, mire felemeltem a fejemet.

-Én nem tudok arról, hogy lenne varázsló felmenőm. - Vakartam meg végül a homlokomat, mire nem kis döbbenetemre Dumbledore szomorúan megrázta a fejét.

-Pedig van! - Szólt végül és a hangsúlya arra utalt, hogy ezzel lezártnak tekinti a témát.

-Továbbá hamarosan küldünk egy baglyot önnek, amiben értesítjük, hogy mikor is kivel megy el az Abszol útra. Most pedig ha nem bánja, visszaviszem kedves rokonaihoz! - Csapta össze öreg tenyerét, majd kinyújtotta felém a kezét, amibe mosolyogva karoltam bele, hogy pár másodperc töredéke alatt vissza teleportáljunk, vagy ahogy az igazgató fogalmazott, vissza "hopponáljunk" a farmra.

Higgyétek el! Lesz ez még jobb is! :)

(Megsugom, hogy már a 22. Fejezetnél tartok... És ott már prímának érzem a fogalmazást, meg ott már én is nagyon élvezem :P)