Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Vacsora a Vénuszon

Egy gyors egypercest olvashattok ebben a fejezetben. 🙂
3SZ1M módszernek neveztem el, ami alapján készült, ugyanis egy író társammal találtuk ki és mindketten írtunk egy-egy egypercest Alább az én verziómat olvashatjátok. 😊

3SZ1M szabály = 3 szó, 1 mondat
Ebből alkossunk valamit!

3 szó:
Spagetti
Vörösesbarna
Vénusz

Kezdőmondat: ,,Luca elvégezte az utolsó simítást is külsején."

Mivel egypercesről van szó, időkorlát is volt, nagyjából fél óra alatt írtuk meg a saját változatunkat.
Szerintem nagyon érdekes volt, mivel mindkettőnk világnézete más, máshogy gondolkodunk, így 2 irányba indultunk el, de végül csak-csak találkoztunk az úton. Talán a csillagoknál...

Jó olvasást hozzá! ❤

                                                    

Vacsora a Vénuszon

Luca elvégezte az utolsó simítást is külsején.
Sötét, vörösesbarna ruhája nagyszerűen passzolt enyhén hullámos hajához, amit kivételesen hagyott a vállára omolni.
Eközben Tomi is készülődött.
Gondosan megigazította nyakkendőjét, majd vetett egy utolsó pillantást a megterített asztalra.
Sokáig dolgozott a vacsorán, spagettit főzött, mert ez volt Luca kedvenc étele és ezzel is kedveskedni szeretett volna neki.
Rápillantott az órájára: ,,Nem sokára nyolc" - állapította meg. Hamarosan itt lesz várva várt vendége.
Igaza volt, néhány perccel később egy női hangot hallott a háta mögül:
- Szia Tomi - köszönt a nő mosolyogva.
-Luca! De örülök, hogy megérkeztél! - üdvözölte a férfi közelebb lépve.
- Gyönyörű vagy - bókolt neki, majd óvatosan kiszabadított egy beakadt tincset a lány ruhájának vállából.
- Köszönöm, te sem festesz rosszul - viszonozta a gesztust Luca és magában megállapította, hogy Tomi tényleg jól néz ki.

- Mit főztél? Nagyon finom illata van. - csillant fel a szeme, ahogy az asztal felé pillantott.
- Gyere, megmutatom. - nyújtotta kezét a férfi és oda vezette a lányt, aki enyhén elpirult, mikor kihúzta neki a széket.
- Hölgyem, a vacsora - kacsintott és felemelte a tetőt a tálról.
- Spagetti! A kedvencem! Milyen figyelmes tőled Tomi! - ámult Luca és alig bírta magában tartani örömét. A férfi szívéről nagy kő esett le. Eddig feszülten figyelte a nő reakcióját, de most egy megkönnyebbült sóhajjal könyvelte el magában az első sikert.

- Ez nagyon finom volt, köszönöm szépen, igazán kitettél magadért! - nézett fel Luca, miután letette a szalvétáját.
- Örülök, hogy ízlett. - mosolygott elégedetten Tomi. A vacsora alatt végig jókedvűen beszélgettek, a nővel minderől el tudtak csevegni.
- Szívesen megismételném máskor is - mosolygott Luca, miután belekortyolt borába.
- Bármikor szívesen látlak. - mutatott körbe a férfi. - Tudod, hogy nincs más beszélgető partnerem.
Tudta ezt jól mindkettőjük. A Vénusz nem volt túl sűrűn lakott bolygó. Ők ketten éltek itt, Luca az északi részen, míg Tomi a délin. Nem is tudtak egymásról egészen addig a napig, amikor elhatározták, felfedezőútra indulnak a bolygón. Véletlen botlottak egymásba, alig vették észre egymást a távolból. Aztán együtt indultak tovább.
Később, megannyi kaland után, mikor elváltak útjaik, Tomi megígérte, hogy még találkoznak. Egyikőjük sem szerette a magányt és mivel nem élt más rajtuk kívül ott, természetes volt a kötődés.
Egyik nap, sokkal azután, hogy Luca megismerte a férfit, levelet kapott.
Meghívták vacsorázni. Egy randi.
Élete első randija.
Izgatottan készülődött, alig várta, hogy ismét láthassa Tomit. Vajon a haját még mindig úgy viseli, mint akkor? Még mindig meg van az óra, amit akkor adott neki, mikor elváltak?
Sokat gondolkodott ezeken a kérdéseken és mindig elmosolyodott, mikor eszébe jutottak az együtt töltött idők. Örült, hogy találkoztak és bár alig merte bevallani magának, legbelül néha megdobbant a szíve, mikor feltűnt lelki szemei előtt a férfi arca.
És most randira megy.
Felvette hátul csatos, vörösesbarna ruháját és magára fújt egy keveset féltve őrzött, vanília illatú parfümjéből. Szeretett volna tetszeni Tominak, ezért minden tudományát bevetette, hogy kicsinosítsa magát.

Szerette volna, ha vidáman telik el ez a vacsora. Nem akart a magányra gondolni és arra, hogy egyedül vannak.
Ez a kevéske idő az övéké volt, mindegy hol, mindegy hogyan. Ők ketten. Együtt.
Boldogok voltak azon az estén, elfeledték bánatukat. Csak tündököltek békesen, mint két ragyogó csillag.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro