Utazó                              cetliegyperces

Vékony arcú, fiatal férfi ül velem szemben. A vonat monoton robogó hangja nem zavarja meg tartását, miközben figyelmesen olvas egy friss hírlapot. Csupán gesztenyebarna tincsei hullanak enyhén arcába, beárnyékolva kellemesen férfias vonásait.
Nem merek sokszor odapillantani, nehogy kibillentsem nyugodt perceiből, így hát papírjaimba temetkezve találgatom lehetséges úticélját. Valószínüleg soha többet nem fogom látni, leszáll valahol és egy lesz a sok ezer turista között. De ő most egy utazó, rajtam kívül az egyetlen a kabinban, úticélja pedig oly kifürkészhetetlen, mint ő maga.