Relikvia vagyok.
Kiállított ereklye a jelen múzeumában, kifényesített maradvány egy áttörhetetlen üvegdobozban.
Az emberek jönnek-mennek előttem. Néha persze megállnak, megbámulják szilánkjaimból összeragasztott alakom szomorú repedéseit.
De csak nyomorúságos árnyéka vagyok régi önmagamnak.
Megfakultam, mint egy emlék.