⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ ✷ ✭ ✷ ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯

Fekete hajnal

Fekete a hajnal, felsírt az égbolt.
Könnyezi már, mi tegnap még szép volt.
Cseppenként áztatja egy ország sebeit -
Menekülni látva családok ezreit.

Gyúl már a tűz pokol rengő egein,
S küzdő hazafi sántaságát feledi,
Egy nemzet hull poraiba gyermekeink előtt,
Anyaszó sem búcsúztatja a halálba menőt.

Ne sírj ég, ne takard el a remény kékjét,
Várd, míg a sors elüté az éjfélt!
Hisz hova emelné tekintetét az elesett,
Ha már hátra nem tud, mert hazája elveszett!?

Nézd meg magad ember! Hát mivé lettél!?
Káinja vagy a gyengébbnek, hogy elférj?
Meddig akarod még testvéred vérét ontani?
Meddig vágyod a keringőt a világ roncsain?

...miért lesz az ártatlan utolsó szava:
Mama, én többet már nem megyek haza?

Errefelé csend van. Vasárnapi béke.
Nem látszik ide a szenvedésnek fénye.
Csak a cseppek kopognak szelíden a tetőn,
Halkan suttogva mit hoz
A tavaszi eső.

  ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ ✷ ✭ ✷ ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯