Állati erők
Sötét vihar tombol kint a hatalmas pusztán, ám a kis csapat rendkívül jól érzi magát DoggyAndi Halloween-i partiján.
Amíg a lámpák el nem kezdenek pislákolni, és kialudni. A zene leáll. A kis társaság döbbenten néz körbe.
- Csak semmi pánik!- nyugtatta a társaságot a házigazda.- Csak elment az áram a vihar miatt!
- Áram? Azt hittem, hogy ezek igazi gyertyák!- kotyogott közbe ZsDav.
- Ilyen szellős helyen könnyen kialudna!- oktatta Ice.
- Igaza van!- értett egyet Own.
- Srácok, gyertek erre!- mutatott valamerre az idáig néma YouTuber.
- Na de merre? És miért?- kérdezte ZsDav.
- Hát ahol állok!
- Vaksötét van!
- Akkor íme a felállás: Ice és ZsDav velem jönnek, amíg a többiek a másik irányban keresik meg a kapcsolót.
- Miért kell szétválni? Tán nem ismered az otthonodat?- kérdezte Own.
- Hát... Nem igazán. Tudod, olyan hatalmas ez a hely, hogy még magam is gyakran eltévedek! Ám kell két-két segítő mancs!- sóhajtott Andi. A fiúk szó nélkül követték a hangot.
- Own! Own!
- Mi van?
- Ez te vagy?- tapogatott körbe Baluka.
- Nem...
- Akkor ez meg mi?
- Talán egy szobor. Kövesd a hangom!- tanácsolta OwnMcKendry.
- Na de merre vagy?
- Hát itt... Ácsi! Ez a te karod?
- Te mélyeszted a körmödet a bőrömbe?- kérdezte Baluka.- Jó, megvagyunk. Akkor merre menjünk?
- Hát arra!- jelentette ki Own.
- Az ablak felé?
Own sóhajtott. Ismét megragadta Baluka karját, és húzni kezdte.
- Ide figyelj! A többiek elmentek egy valamilyen pincébe, hogy helyrehozzák az áramot. Addig mi itt maradtunk. Két opció van: megvárjuk, amíg visszaérnek (vagy az áram), vagy utánuk megyünk! Melyiket választod?
- Nem is tudom. Biztosra veszem, hogy megtaláljuk őket, de ha itt maradnánk, az biztonságosabb, és egyszerűbb lenne...- tanakodott Baluka.
- Egy vagy kettő?- Own kezdett dühös lenni.
- Jó, menjünk utánuk! Hátha jó lenne a segítség!
- Hárman vannak, mi meg ketten!
- Nem baj az! Majd csak meglesznek!
DoggyAndi mindnre elszánt, töretlen lelkesedéssel vonszolta maga után ZsDav-ot és IceBlueBird-öt.
- Andi, mikor fogy el a lépcső?
- Azt hiszem, hogy itt már vége van. És itt van egy kar! Talán ezt ki kell kapcsolni.
- Andi, meg ne húzd!- figyelmeztette Ice. Ám a lány lelkesedése és kíváncsisága győzött. A lépcsőfokok mostantól csúzdává alakultak, és a három fő hanyat-homlok borult egy hatalmas ajtóba.
- Áu! Ez meg mi?- fogta a fejét ZsDav.- Egy ajtó? Minek?
- Erről nem is tudtam!
- Szellemjárta a kastély?
- Nem, de néhány patkány megszállta, és az sem elképzelhetettlen, hogy néhány apró bogár is beszökött a zöldről!
- Andi, hogy tudsz így élni?
- Foggalmam sem volt erről!
- Álljunk meg egy szóra! Akkor most eltévedtünk?- kérdezte Ice.
- Nem, azt végképp nem! Itt senki sem veszett el, csak... Nincs meg a kulcs! Fogjunk össze, és találjuk meg!
- Na és merre van az a kulcs?
- Itt nincs egy szőnyeg?- hunyorított Bence az ajtó előtti kis részre.
Andi a fejét csapta, majd felkiáltott:
- Hát persze! Kulcs a lábtörlő alatt! Erre hogy-hogy nem gondoltam? Nem vesztünk el!
- Fura lány vagy!- jegyezte meg ZsDav.
- Mi a baj? Bolondgombát vacsoráztál?
- Nem...- felelte a videós, és felhúzta az orrát.
- Menjünk be!- törte meg a jeget Ice.
- Nem bánom.- mondta a durcizó ZsDav.
A két elveszett pára egy szűk folyosó felé vették az irányt.
- Biztos, hogy erre kell menni?
- Tuti.
- Remélem!- sóhajtott Baluka.
A két YouTuber egyre mélyebben járt a keskenyedő folyosón. A végén egy ráccsal védett ajtót találtak, amin egy jókora lakat díszelgett.
- És most hogyan tovább?
- Menjünk vissza!- javasolta Own.
- Nem bírok megfordulni!
- Akkor hátrálj!
A videósok csigalassan mentek vissza.
Az egyik villámcsapás megcsillogtatta a lakat alatt lévő kulccsomót.
- Own, merre menjünk?
- Jobbra! Mármint nekem jobbra!
- A másik?
- Az meg melyik?
- Nem tudom.
A videósok tanácstalanul álltak a folyosó közepén azon tűnödve, hogy melyik jobb oldalon menjenek tovább.
ZsDav pukkancs módjára trappolt az alagsorban. Nem bírta tovább, megszólalt:
- Andi, merre van az a pince?
- Foggalmam sincs! Azt tudom, hogy a kastélyhoz tartozik egy!
- Van egy terv- vagy alaprajz a házhoz?
- A pincében igen!
- Ez reménytelen!- sóhajtott ZsDav, lassan elveszítve a maradék reményét és türelmét.
Andi mit sem törődve vele, elkalauzolta a csapatot egy ajtó felé.
- Megint egy lakatos ajtó?
- Számomra igen fontos a biztonság! A környék tele van banditákkal! És ki tudja, hogy a mosómedvék mikor tartják meg az első ember kontra mosómedve háborút, amit a kis tolvajok fognak megnyerni, amíg mi egy kis, krétával megrajzolt körben tengetjük az életünket!?
- Ez eléggé abszúrd!
- Ezt majd mond a körben!- sziszegett Andi, miközben a lakatot ráncigálta.
- Nem jó az előbb talált kulcs?
- Az teljeséggel ki van csukva! Minden ajtóhoz más a kulcs! Néha órákat töltök azzal, hogy megkeressem a kamra kulcsát!
- Értem.
- De azért próbáld már ki!- nyafogta ZsDav.
- Hát jó.
Andi berakta a kulcsot a zárba, amit egy kattanásig tekert. Csodák csodájára az ajtó kinyílt.
- Még hogy ki van csukva?- mondta ZsDav újonnan szerzett bizalmával.
A kis csapat még mindig az irányokkal bajlódott.
- Kövess engem!- mondta Own, miközben az egyik irány felé mutatott.
- Miért pont oda? Jobb ez az irány!
- Itt van a fény!
- De ilyen árnyalatú volt a kezdőpont is!
- Inkább hallgass! Nem hallod ezt a furcsa, hátborzongató kacajt?
- Semmit sem hallok.
- Mázlista!
- Csak beképzeled...
- Azt mondja: Own! Own!- vágott a társa szavába, aki ezt egy szemforgatással díjazta.
- Szedd össze magad! Hiszen ezt csak hallucinálod!
- De tényleg hallom!
- Mi történik, ha a többiek felé megy?
- Vacsora?
- Dehogyis!
- Akkor reggeli!
- Felejsd el! Menjünk vissza kiindulópontra, üljünk le a földre, és várjuk be a többieket! Mit tudnál mást csinálni?
- Enni?
- Ne ezen járjon az eszed! Inkább kövess!
- Baluka, másik irány!
- Próba cseresznye!
- Cseresznye... Meggy... A mamám tudja a legjobb meggyes pitét csinálni a világon!- ábrándozott Own.
A kis csapat a porcicák szövetségének kellős közepébe csöppent, amit Ice tüsszentése elnapolt.
- Kinél van egy zseblámpa? Nagyon sötét van!
- Nálunk sincs.
- Akkor maradunk a vakond-módszernél!- mondta ZsDav, miközben a szemét behunyva tapogatózott egy öreg polcon, Ice-szal egyetemben.
- Au!- jajdult fel a drámakirály.
- Mi a baj?
- Megszúrt egy érdes, furcsa tárgy. Valami karika is volt a közelében.
- Egy kulcs?
- Azt hiszem.
- Andi, ez melyik szoba kulcsa?
- Ha itt van, akkor az csak pár dolgot jelenthet... Hapci!
- Mit?
- Az, hogy a Kamrában vagyunk!
- A Kamra? Hogy érted ezt?
- Hát úgy, hogy nagyon vigyázzatok, hogy merre léptek, mivel itt van egy pincelejáró!- figyelmeztette őket Ice.
- Végre!- ZsDav arcára mosoly derült.
- Ne siess úgy, apuskám! Van itt egy kis csavar.
- Csak ne a patkányok legyenek!- rimánkodott magában ZsDav.
DoggyAndi kitapogatta a lejáró fogantyúját, majd óvatosan lement. A fiúk követték a példáját.
- Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére...- mondogatta Own, miközben a társa után ment.
- Psszt, Own!
- Igen?
- Azt hiszem, hogy ez mégis a rossz irány.
- Akkor elvesztünk! És nem kapunk rétest!
- Hogy micsoda?
A két ember egy helyben állt, és figyelte a szelet, a fák neszét, és az eső kopogását.
- A bejáratnál a leghangosabb az eső, ám a nagyterem végéről lehet a legtisztábban hallani a fákat, meg az esőt... Vizsgáljuk meg a falat!- gondolkodott Baluka.
- Vagyis?
- Ha van benne valami, akkor nem üreges. Ami azt jelenti, hogy ott van egy csatornarendszer!
- Aham...
- Kopogj a falon! Ha magas a hang, menj arra. Ha tompa, keress másik felületet!
- Rendben!
A fiúk megpróbáltak eljutni egy-egy falhoz. Nagy nehezen, de sikerült. Annyit kopogtak, mint három fakopáncs egy év alatt! Ha nem, akkor többet!
Egy még sötétebb helyen jártak. Megpróbálták a másikat légzés, illetve köhögés, prüszkölés alapján megtalálni. Lassan, óvatosan járkáltak a porcica birodalomban. A néma csendben egy aprócska cincogás hallatszódott.
- Dávid, ez te voltál?- kérdezte Ice.
- Micsoda?
A többiek nem feleltek semmit. ZsDav érezte, hogy valami olyasmibe csöppentek, amit nem szeretett volna átélni.
- Patkányok?
- Nem, dehogyis!- próbálta nyugtatni Andi, pedig jól tudta, hogy ez hiábavaló.
- Legyetek velem őszinték! Így nem működhet egy csapat!
- Patkányok!- mondta ki teljes békességgel és nyugodsággal Ice. A kirobbanni készülő sikítófrászt és pánikrohamot csak a nyikorgás és a fogcsikorgatás jelezte.
- Nyugi, ez nem annyira biztos! Talán denevérek is lehetnek!
ZsDav alig bírta ki hang nélkül az elhangzottakat, ám maradt annyi lélekjelenléte, hogy lecsillapítsa magát.
Andi, Bence és Dávid elérkezett egy emeletre vezető lépcsőházba.
- Ez meg micsoda?
- Mi van? Sohasem hallottatok vészkijáratról?
- Végre fent lehetünk!
- Igen... Nektek nem hiányzik valami?- kérdezte Ice.
- Nálam minden megvan. Andi?
- Minden rendben!
- De valahogy mégsem. Nem voltunk egy kicsivel többen?
- De! Own és Baluka fent maradtak!
- Biztos, hogy már elmentek, vagy valamivel elütik az időt!- mondta Ice.
- Lehet. Na, induljunk fel!
- És a lámpa?
- A kapcsoló nem lehet ennyire lent, hiszen akkor nem érne fel.
- Felérne, csak hosszú kábelek kellenek hozzá.
Own nem nyugodott meg. Kezdte unni magát, és mivel a másik személy nem bizoyult túl jó társaságnak, össze-vissza járkált a teremben, miközben sóhajtozott. Végül leült a földre.
- Mi a baj?
- Mikor érnek ezek vissza? Mi van, ha egy zombi és egy denevér hibridje megette őket!
- Ne beszélj már ilyesmiről! Tuti, hogy biztonságban vannak!
- De a lámpák nem világítanak!
- Ne hisztizz már annyit! Te, aki horrorjátékokkal játszik, megijed a sötétségtől?
- És az a szellem, aki a nevemet mondta?
- Kitalálta a tudatalattid. Csak a képzeleted játszik veled!
- Nagyon remélem!
- Hidd el!
- Keressük meg a többieket!
- Merre mehettek? Eltévednénk!
- Jó, maradjunk itt, és unatkozzunk! Nincs itt egy játék sem?
- Nem tudom, de maradjunk itt!
Own sóhajtott egy nagyot, és ismét sétálgatni kezdett társa idegein.
DoggyAndi felért a lépcső tetejére, ami egy hatalmas folyosó végét kínálta fel további túráért.
- Mennyit fogunk gyalogolni még? Fáj a lábam!
- Szerinted mi nem unjuk már?- mondta Andi.
- Ne veszekedjetek!- vetett véget a vitának Ice.- Én megyek elől!
- Ez az én házam, úgyhogy én vagyok az első!
- Álmaidban! A saját házadat nem ismered?
- Állj! Ezt akartam elkerülni! Gondoljatok a sok közös videóra, hogy mennyire boldogan játszottunk, és hogy mennyi ember szerette!- kezdte meg a békítést Bence ügyvéd.
- Jó, igazad van!- adta fel ZsDav. Andi örült neki.
- Rendben! Ha minden igaz, a folyosó végén lévő apró kamrában van a kapcsoló!
- Milyen hosszú ez a folyosó?
- Nagyon hosszú, és tele van szobákkal! Szóval kövessetek engem, nehogy elkászálódjatok!
A két ember már majdnem elaludt, amikor egy furcsa fuvallatot éreztek (az amúgy szélcsendes) teremben, és valami -vagy valaki- a nevükön szólította őket.
- Andi? Ki vagy?- felelte félálomból Own. Felrázta a haverját, és körbenéztek a teremben. Egy furcsa, alig látható ember jelent meg előttük. Fura, kék ruhában volt, kezével valamit idézni akart.
- OwnMcKendry! Baluka!
- Igen?
A csapat nagyobbik része a folyosó felét érték el, amikor egy lila ruhás, szinte láthatattlan lány jelent meg elöttük.
- DoggyAndi, ZsDav és IceBlueBird!
- Igen?- szaladt ki egyszerre a szájukból.
- Hosszú ideje vártuk, hogy végre megérkezzetek! Gyertek ide, és megkaptok valamit, ami már régóta a tiétek lenne!
- Ez bizarr. Andi, sárkányod nincs?
- Egyenlőre sárkánymentes az épület.
- Amúgy te ki vagy?
- A nevem Anett. Itt élek időtlen idők óta, mert egy gonosz boszorkány ideláncolt egy mágiával. Ha el akarom hagyni a kastélyt, akkor az magába szippant.
- Nagyon sajnálom!- mondta Andi szomorúan.
- Jah. Biztos, hogy nagyon rossz lehet itt neked!
- Csatlakozz hozzánk, meg két másik barátunkhoz a házigazda buliján!
- Tényleg megengeditek? Óh, már nagyon régen nem buliztam! Sőt, utoljára 1794-ben beszéltem igazi emberrel! Ugye, hogy milyen régen volt az? Milyen évet írunk?
- 2018.
- A csuda vigye el! Már nagyon régóta itt vagyok!
- Szellem, miért lettél szellem?
- A boszorkány a lelkemet is elvette a szabadságommal. Így élet nélkül élek!
- Meg tudnád mondani, hogy merre menjünk vissza? Mivel a létránk elszakadt.
- Természetesen! Akár fel is vihetlek titeket! Indulás!
A szellem lelkesen repkedett, ám volt még valami, amit el kellett mondania:
- Az átok csak úgy törhet meg, ha átadok egy-egy talizmánt. Pontosabban ötöt.
- Ez igazán remek!
- IceBlueBird! Tiéd lesz a jégmadár! DogyAndi, te a kutyusok erejét kapod! Végül, de nem utolsó sorban, Zsdav. Te a rókák hatalmát kapod meg!- a szellem átnyújtott pár nyakláncot és karkötőt.
- Ám még valami! Meg kéne oldanunk a világítást! A kapcsoló a folyosó végén van!
- Azt csak bízzátok rám!- s a szellem pillanatok alatt visszakapcsolta a lámpát. ZsDav sikítófrászt kapott a mellette lévő három egértől, ezért a szellem villámsebesen a nagy szobába vitte őket.
- Újra van világítás! Andi, Bence és Dávid megcsinálták!- mosolygott Baluka. OwnMcKendry örömtáncot lejtett az észrevétel miatt. Ám amikor meglátták a három barátjukat, teljes lett a boldogság! Újra bekapcsolták a zenét, és ment a parti!
Annyira boldogok voltak, hogy még a kinti vihar is lecsillapodott, elállt az eső, és a csillagok úgy ragyogtak, mint még soha.
- Köszönöm, hogy megszabadítottatok a boszorkány átkától!- hálálkodott a lila szellem.
- Nincs mit.
- Baluka, OwnMcKendry!
- Igen?- szólalt meg egyszerre a két szólított.
- Ez a tiétek! Kapjátok el!- a kék szellem egy kaméleon és egy vöröspanda nyakláncát dobta a fiúknak.
-Köszönjük!
- S ezzel megszabadítottatok az átoktól! Így újra hús-vér emberek lehetünk!- mondta egyszerre a két lány, majd egy fénysugárral átváltoztak valódi emberekké.
- Mi a nevetek?- kérdezte Andi.- Most már barátok vagyunk!
- Az én nevem Ancsa.- mondta a szőke hajú.- A barna hajú pedig Anett.
- Egy csatornán dolgozunk. Talán lehetne egy kollabunk, nem!?
- Persze, majd megbeszéljük.
A kis csapat boldogan töltötte az éjszakát, majd hajnalban mély álomba merültek.
- Most tényleg egy mosómedve kontra ember csatában fogunk meghalni?- kérdezte Bence.
- Én mondtam!- sziszegte diadalittasan DoggyAndi. A mosómedve rámorrant, és egy lándzsát tartott feléjük körkörösen járkálva.
!The end!
Szereplők:
DoggyAndi
ZsDav
IceBlueBird
Baluka
OwnMcKendry
Anett
Ancsa
Kiadja: Pingvin
Nem tàmogatóink:
- Cartoon Network
- Star Network
- MineCinema
A képeket és a posztert nem Palotàs Adél
készítette!
Pingvincsapat 2021
2021.02.22.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro