Ne mondjátok hogy nem szeretlek titeket, úgy hogy itt egy újabb rész❤️❤️❤️ de mostantól minden pénteken lesznek új részek.

Puszii nektek 💖💖💖

Minden vágyam az volt hogy egyetemre járjak hogy új embereket ismerjek meg, hogy tanuljak. Hogy az legyek aki akarok, hogy segítséget nyújtsak az olyan embereken akiknek a mentális, és lelki egészségük megromlott. De... még is hogyan segíthetnék én, mikor nekem is segítség kellett.

Nem ment. Annyira fájt belül, hogy semmi sem ment. Sem a a tanulás, sem az ismerkedés. Állandó az lebegett előttem, ahogy ő semminek nézett, és az iránta való érzéseimet. Nathan miatt is vannak még rémálmaim. Az orvos sokáig pirulákkal nyomott, de én abbahagytam. Nem volt egészséges. Még jobban magam alatt voltam miatta, és szinte már zombiként néztem ki. Sokat is fogytam mert nem volt étvágyam, nem úgy mint most. A történtek után két évig bírtam Brooklyn-ban, azután Annie-vel együtt ide költöztünk. Ő mindig mellettem van. Hátrahagyta miattam az iskolát a tanulmányait, és ezt sosem bocsájtom meg magamnak, de annyira ragaszkodott ahhoz hogy velem jöjjön. És most... Most már öt éve annak a sok sok rossznak. Felnőtt nő vagyok, és dolgozom. Bár nem végeztem el azt a szakmát amire vágytam, de helyette ez is megteszi. Nővérként dolgozom a város egyik korházában. Általában mindig vannak sűrgős esetek, de egy korház milyen? Nem mindig lehet  csendes. Ahogy beérek átöltözöm, és egy sürgős műtéthez sterilizálom a szükséges eszközöket. Raiden a sürgős műtéteket végzi, ő a sebészeti osztály fő orvosa, én pedig úgymond az egyik segédje vagyok. Tíz év korkülönbség van köztünk, ami nagy dolog. Legalább is nekem. Hiszen ő egy orvos én meg alig ismertem itt a dolgokat. De hamar megtanultam mindent, hozzá szoktam hogy itt talpon kel lenni. Pontosnak, és precíznek kell lenni. Minden perc számít. Fura dolog... Fura hogy egy kórházban dolgozom, mikor ő is orvosnak tanult. Biztos vagyok benne hogy jól csinálja. Eszembe jut amikor egy pillanat alatt eltörte Nathan kezét. Tű pontosan. Hiszen ismeri a testrészeket, a csontokat a porcokat.
" Ígérd meg hogy soha többé nem fogsz rám gondolni"
Próbálok. Azon vagyok. De ezen a kurva világon minden rád emlékeztet.

***

Lehúzom kezemről a vértől áztatott kesztyűt, majd leveszem a maszkot is. A tükörbe nézek egy pillanatra. A már hosszúra visszanőtt hajamat hajháló fogja össze. A szemeim fáradtak a kevés alvástól. A kezem pedig... Már megint remeg. Megmosom őket majd az arcom és a nyakam is benedvesítem hogy kicsit lenyugodjak. Nem a munkahelyen tesz tönkre hanem én saját magamat, azzal hogy nem vagyok képes a gyógyulásra. Mindig azt mondom Annie-nek hogy jól vagyok. Mosolygok. De amikor nagyon rossz, akkor veszem magamhoz az altatót hogy legalább aludni tudjak. Ha apa hív azt mondom jól vagyok. Néha talán jól vagyok. Néha. És ez annyira ritka. Nem elég hogy lelkileg összetört de mentálisan is padlóra tett. Teljesen tönkre tett ez a hülye szerelem. Annyira naív voltam. Most meg egy idióta hogy rágom magam a múlton, amit már rég magam mögött kellene, vagy kellett volna hagynom.

– Aria gyere azonnal! – nyit be hirtelen Ashley az egyik itt dolgozó velem egyidős lány. 

– Mi történt? – rohanok ki, miközben becsapom magam mögött az ajtót. 

– Most hoztak be egy férfit lőtt sebbel! Azonnali műtétre van szüksége!

– Ez a nap is fárasztó lesz – sóhajtok, majd sietek a műtő szobába, és közben újabb kesztyűket, és maszkot húzok.

A műtét elkezdődik, én pedig Raiden mellé szegődöm. Rajtam kívül még ketten is vannak bent. Belső vérzés alakult ki így közben a vért folyamatosan szívni kell hogy Raiden tisztán lásson mindent. Persze egyáltalán nem jó hogy sok vért veszít. A golyó két borda közé fúródott emelett fura szilánkokat kapott amiket el kell távolítani. Ezt onnan tudom hogy Raiden folyamatosan beszél hozzánk. Elképesztő ahogy minden helyzetben megállja a helyét. Amióta csak ismerem minden életet megmentett eddig. Nagyon precíz munkát végez. És... Hát be kell vallani hogy amellett milyen ügyes orvos nagyon jó képű férfi. Nem igazán szoktunk sokat beszélni munka időben, de néha hétvégente amikor ő sem dolgozik elmegyünk a munka társakkal enni vagy szórakozni kicsit. Elmesélte hogy volt néhány kapcsolata, de mindig csalódnia kellett, legutóbb pedig a csaj megcsalta. Nem tudom mi volt az oka de én személy szerint olyannak ismerem aki az életet adná az igaz szerelemért. Kedves, jó fej, magas, izmos, sármos, és még sportol is. Azt mondta tud főzni is. Akkor meg mi volt az oka annak, hogy megcsalták? Oda égette volna a csirkét vagy mi?  Elmosolyodom hirtelen. Még jó hogy a maszk rajtam van, és nem rám figyel. Biztos elgondolkodtató lenne hogy egy ilyen beavatkozás közben mi az ami vicces lehet. De vissza a valóságba. A golyót sikeresen eltávolította, és a vérzést is sikerült elállítani, de sok vért vesztett. 

Elég hosszúra nyúlt a műtét, és bár nekem sok dolgom volt azért fárasztó volt. 

– Jól vagy? – kérdezem Raiden-t miközben leveszi a véres köpenyt magáról. – Elég nagy volt ez a sóhaj – mosolygok.

– Persze, csak kicsit elfáradtam – biccent, majd körözik egyet nyakával.

– Hozzak neked egy kávét? 

– Nem, köszönöm. Ne fáraszd magad miattam – huppan le egy forgó székre.

– Magamnak is hozok egyet, úgy hogy nem miattad megyek – vigyorgok.

– Pedig azt hittem kedveskedni akarsz nekem – gúnyolódik.

– Elég kedves dolog lenne ha cukor helyett sót kérnék bele? – húzom fel egyik szemöldököm játékosan.

– Két cukor, és tejszínhab, és meg sem szólaltam – nevet rám. Elpirulok egy pillanatra ahogy rám néz. Nem foglalkozom vele inkább elindulok a büfébe.

***

Raiden megkér hogy nézzem meg a meglőtt férfi infúzioját. Már délután öt óra van. Hatig tart a munkaidőm. Benyitok a férfi szobájába, aki még alszik. Lassabbra állítom az infúziót, és betakarom a férfi meztelen felső testét mert félig ki van takarva. Elmosolyodom egy pillanatra. Jó érzés hogy legalább ennyivel segíthetek. Megnézem egy pillanatra a férfi arcát. Lassan.... lassan... Kezdek rájönni... Hogy én már láttam ez a férfit. Méghozzá a szobámban. Jézusom! Ez az a férfi! Ez az aki ki vitte Nathan a szobámból! Mi a franc ez? De... – kezd rőgzödni bennem. Mi van ha ő ezzel a férfival maradt? Ha még mindig nekik dolgozik? Akkor... Akkor lehet hogy ő is? Nem! Nem! Nem! Megrázom a fejem majd kihátrálok a szobából, amikor hirtelen Raiden-nek ütközöm. Észre veszi a pánikot az arcomon, hogy szagatottan szedem a levegőt erős kezei a vállaimon pihennek.

– Minden rendben? – Mit kellene mondanom? Hogy ez a férfi egy gengszter? Hogy talán gyilkos? 

– Azt hiszem... – akadnak meg szavaim. – Elmehetek most? – nézek rá mire meglepődve ráncolja zöld szemeit. – Haza mehetnék most? A... A barátnőm most írt hogy történt otthon egy kis probléma – ez az egyetlen hazugság ami eszembe jutott. 

– Persze, de mi történt? Nagy a baj?

– Nem tudom remélem nem komoly! – hámozom le magamról kezeit és elsíetek melette. – Köszönöm! – kiáltok vissza. Azért még is csak egy órával hamarabb indulok haza.

Az öltőzöbe rohanok, átöltözök, felveszem a bőrkabátom, majd a  vállamra akasztom a táskámat. Észre se veszem mennyire remegek, míg nem kezdem el keresni a motor kulcsát a zsebeimben, és a táska alján is. 

- A francba is már! - szitkózodóm, miközben a földszintre érek. A fejem szinte a táskámban van, nem értem hová tettem a kulcsot. Pedig mindig jól megtalálható helyre teszem, hogy ne keljen ezzel is az ídőt húzni. Továbbra is hangosan szidom magam amiért ilyen ügyetlen vagyok, és ahogy a kijárathoz érek egy erős férfi vállnak ütközöm.

- Ohh bocsánat! - szabadkozik a férfi de én fel sem figyelek rá. Megdörzsölöm a vállam, ahogy elhaladok melette hiszen azért fájt ahogy neki ütköztem, de még mindig jobban lefoglal az a férfi oda fent, és a kulcsom keresése, mint ez a kis baleset, majd hirtelen egy régi ismerős illat fúrodik az orromba. Egy férfi illat. A Férfi után nézek, akinek neki ütköztem. Csak hátulról látom őt. Fekete farmert és bőrkabátot visel. Az nem lehet, hogy ő volt az! De ha még is... és meglátta volna arcom, akkor valószínűleg megállított volna, amit egyáltalán nem akarok!
El kell tűnnöm innen minél hamarabb...

Mit gondoltok? Vajon Tényleg Aaron volt az akivel össze ütköztek? Vagy Aria-ban ekkora az űr amit Aaron hagyott??😕😕😕