- Lisa, tudnánk beszélni egy kicsit? – állít meg Mr. Barnes a folyosón.
- Sajnálom, most nem érek rá – próbálok elslisszolni mellette, mire kapok egy mérges pillantást – Ez nem hat rám. Jelenleg Brooklyn-tól jobban félek, mint magától.
- Igazolom a késésed, de akkor is muszáj – teszi keresztbe a karját.
- Rendben, akkor magára uszítom – fenyegetem meg – Miről szeretne beszélni?
- Logiról – böki ki, mire szemet forgatok.
- Mr. Laufeyson, ha beszélni akar, akkor nem kell ekkora felhajtás – morgom.
- Akkor is beszélnünk kell. Így azt hiszik másról diskurálunk – magyarázza.
- Rendben. Mit akar mondani?
- Azt, hogy veszélyes!
- Igen, ezt tudom!
- Rá kell venned Brooklyn-t, hogy használja az erejét.
- De hogyan? Ha valamit eldönt az a lány, akkor az úgy is van. Nem tudom megváltoztatni. Akarattal meg nem okozok kárt csak azért, hogy mégis megtegye!
- Látom te is olyan makacs vagy, mint az anyád – morogja, majd hirtelen a szája elé kapja a kezét.
- Ezt meg, hogy érted? – fordulok felé hirtelen és közelíteni kezdek ő pedig hátrál.
- Indulnod kellene a táncórára – tereli a témát.
- Mit tudsz az anyámról? – szorítom a falnak a nyakánál fogva, mire visszaváltozik az eredeti testébe – Beszélj Loki! – emelem fel a hangom.
- Dühöngj csak, én ettől leszek erősebb!
- Fogd be – morgom.
- Ő volt az? – kérdezi a tanár.
- Talán – morgom és elengedem – Tánc után találkozunk és mindent elmond – sziszegem, majd elrohanok. Brooklyn ki fog nyírni a tíz perces késésem miatt.

(...)

- Elnézést a késésért! – rontok be a terembe, ahol már mindenki ott van.
- Hol voltál eddig Lisa? – kérdezi Brook közömbösen.
- Feltartottak, bocsesz.
- És ki tartott fel?
- Mr. Laufeyson... – mondom halkan.
- Értem. Remélem mindent meg tudtatok beszélni. Most már állj be – mutat a háta mögé, így megteszem még mielőtt vérszemet kap miattam a lány majd elkezdik miattam újra az egészet.

Mikor véget ér az első óra fáradtan veszem elő a maradék vizemet, hogy hidratáljam magam.
- Holnap várok mindenkit és senki se késsen! – néz rám Brooklyn, mire szemet forgatok.
- Itt leszek – ülök le a fal mellé, miközben mindenki elindul kifelé.
- Nálam nem szokás a késés – szólal meg, mikor már senki nincs bent rajtunk kívül.
- Tudom, de ne az én fejem szedd le, hanem Loki-ét – védem meg magam.
- Ezt neki is mondom, hogy ahány perc késés, annyiszor 5 fekvőtámasz – figyelmeztet.
- Szabd ki rá mind az ötvenet! Elég volt kilencedikben szenvedni Mr. Rhodes-nál.
- És te még nem is voltál bent minden óráján.
- De ő Tony legjobb barátja!
- Az még nem jelenti azt, hogy velem kivételezik. Csöpinek hív, de kétszer többet is vár el.
- Csöpinek? Ez aranyos becenév – kacagok – Még sosem hallottam.
- Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy miről beszéltetek – jön közelebb – Ha Loki miatt késtél akkor annak tudjuk az okát.
- Mondtam, hogy csak feltartott. Nem foglalkozok túl sokat tudjuk kivel, mert még én vagyok az erősebb.
- Van annak oka, hogy Loki felajánlja a segítségét. Te is tudod, hogy ez nem rá jellemző.
- Igen, meg akarja menteni a világot, ahol felnőtt. Ez természetes, de ezen kívül nem kellene engem zaklatnia.
- Nem zaklat, aggódik.
- Inkább azon aggódjon, hogy merre van a testvére.
- Nem kell azon aggódni, járja az univerzumot.
- Igen... Olyan kövek után kutatva, mint ami Vízió fejében is van. Odin tudja csak, hogy milyen veszélynek teszi ki magát.
- Tudom, hogy Müspellheimből jöttél, de ne vedd el Thor szövegét.
- Ez már a második alkalom, hogy loptam – takarom el az arcomat.
- Biztos, hogy nem fogadod el a segítségét?
- Igen, teljesen biztos.
- Jó, akkor felírlak még három dalra.
- Muszáj ezt?
- Igen, mert meg kell lennie a műsoridőnek.
- Írd fel magad, ne engem cseszegess!
- Én már szerepelek eleget, be kell tanítanom mindenkinek a táncot, be kell szerveznem a hangszereket. Én vagyok az egésznek a főszervezője! Tőled is többet lehetne elvárni, mint egy egyszerű k-pop dal!
- Akkor sem akarok énekelni többet.
- Rendben. Megegyeztünk. Amúgy sincs helyed az előadók között. A hangod is hamis és közel sem vagy olyan tehetséges, mint én!
- Nem? Én ebben nagyon erősen kételkedek. Vagyok olyan jó, hanem jobb, mint te!
- Akkor hány dalra írhatlak még fel?
- Amennyire szeretnél – mondom komolyan és felpattanok.
- Rendben. Tessék – mosolyodik el és a kezembe ad három dalszöveget.
- Előre felírtál, mi? – vonom fel a szemöldököm.
- Pontosan. Nem csak ti tudtok trükközni. Sok sikert – mosolyog és kimegy azután én is összeszedem magam, majd távozok.

Gyorsan a szobámba megyek és leteszem a felesleges cuccomat ezután pedig elindulok megkeresni Lokit.
- Merre van? – kérdezem berontva a tanáriba. Legnagyobb szerencsémre az asztalnál, pont az ajtóval szemben ül a keresett személy.
- Lisa, ne! – szól rám.
- Lisa de! – morgom és egy tűzgolyóval lángra robbantom a kezében lévő könyvet.
- Müller! – fog le Stark – Mégis mit jelentsen ez?
- Tud valamit az anyámról! – kelek ki magamból – Engedjen el! – sziszegem.
- Nem kelhetsz csak így ki magadból – fordít maga felé – Mi van a szemeddel?
- Engedd el Tony – pattan fel az asgardi és ellöki mellőlem a tanárom.
- Rohadt csínytevő – gyulladok ki teljesen, amit egy kisebb robbanás követ. Loki-t nem, de a többieket lesöpri a lábáról – Szóval ilyen érzés igazi testben lenni – hallom meg a saját hangom, de mégis teljesen idegennek hat.
- Logi...
- Reménykedtem, hogy még élve láthatlak Loki – vigyorodok el.
- Heimdall nem fogja megnyitni neked a kaput – sziszegi.
- Nem is kell. Midgard is tökéletes hely számomra – lépkedek közelebb, majd hirtelen hátra fordulva keresztül nyúlok az igazi Loki mellkasán, így a hasonmása is a földre rogyik – Nem tudsz átverni – sziszegem. Ekkor azonban a bőröm elkezd lehullani az izmaimról, mint a hamu.
- Mi az picsa! – kiált fel Stark.
- Rólatok meg is feledkeztem – indulok el a három tanár felé.
- Ahogy rólam is – érkezik meg Brook majd egy erős ütést érzek meg a fejem hátulján, amitől elterülök azután pedig érzem, hogy valami hab ér a megmaradt bőrömhöz. Ezután minden elsötétül.

Mikor felébredek, egy elég kényelmetlen ágyban találom magam hasogató fejfájással.
- Brook, remélem nem zúztad be a fejemet – motyogom félre fordítva a fejem.
- Muszáj volt – szólal meg az említett, majd újra a plafonra fordítom a tekintetem.
- Mit tettem? – kérdezem.
- Majdnem megöltél – lép elő Loki.
- Mi az, hogy majdnem? – jön elő megint Logi hangja belőlem.
- Okosabb vagyok, mint hiszed.
- Lisa! – szólal meg Mr. Barnes, de elfordulok. Nem tudok a szemükbe nézni.
- Menjenek el – suttogom.
- Nem hagyunk egyedül.
- Gyere Csöpi. Nekünk itt nincs dolgunk.
- Stark, neki van itt a legnagyobb dolga! Simán megölhetett volna engem is. Egyedül Brooklyn képes megállítani. Vagy esetleg szeretnéd te magad megölni a lányt? – mutat egyenesen rám Loki.
- Lehet könnyebb dolgunk lenne úgy – megy ki Natasha.