-Te tudod, hogy ki ő? - suttogta Steve.

-Van egy sejtésem! - néztem a különleges ruhás társunkra mire levette a maszkját - És pont ez volt!

-Felség! - biccentett Rhodey.

-Te tudtad? - fordult felém Steve.

-Én mentem el Tonyval beszervezni... Szerinted?

-Ezt még megbeszéljük!

-Csöpi! - szólt Rhodey mire a kommandósok odavittek hozzá.

-Berlin? - mosolyogtam.

-Nem fogod fel a tetted súlyát, mi?

-Aláírtam azt a nyamvadt Egyezményt! Én csak meg akartam védeni Buckyt! És sikerült!

-Ilyenkor...

-Ilyenkor mi?

-Annyira hasonlítasz Tonyra! És ez aggasztó!

-Tony megváltozott! Helyette lettem én!

-Nem illik poénkodni! Ez most egy komoly úgy!

-Hogyan legyek komoly, ha egy páncélhoz beszélek és nem a családunk legjobb barátjához? - vágtam vissza mire lejött a páncél része az arcáról.

-Így már jobb?

-Teljesen! Megyünk Berlinbe?

-Megyünk Berlinbe!

-És mivel? Kocsival egész végig? Az jó hosszú út lenne! Egy nap minimum!

-Repülővel megyünk!

-Megkaphatom a páncélomat Németországban?

-Eszedbe ne jusson! Büntetésben vagy!

-Ohh, szóval büntetésben...

-Pontosan! Tony mondta! Egy hét páncél nélkül!

-Egy hét? Úgy, hogy utoljára egy hónapja használtam ezt utoljára?

-Nem nagyon megy ez neki!

-Tényleg nem!

-Na menj! Majd találkozunk ott!

-Gondolom el kell gondolkodnom, hogy mit tettem... - jegyeztem meg miközben beültettek a kocsiba.

-A hosszú úton lesz időd!

-Vettem!

-Nem fogod megbánni, ugye?

-Nehogy azt hidd! - kuncogtam majd elindultunk.

-Macskapárti vagy? - szólalt meg Sam.

-Istenem! - hitetlenkedtem - Sam, egész úton kibírtad egy szó nélkül, erre pont most a cél előtt pár perccel kérdezed ezt meg?

-Most mi van? Együtt dolgoztunk vele egy évet és nem tudunk róla semmit! Macskának öltözött és nem érdekel titeket, hogy miért?

-A páncélja vibránium? - kérdezte Steve.

-A Fekete Párduc Wakanda védelmezője hosszú nemzedékek óta - kezdte T'chala - Harcosról harcosra száll nálunk ez a szerep. És most mivel a barátja megölte az apámat hirtelen királlyá is váltam. Szóval azt kérdezem, úgy mint harcos és mint király, vajon meddig lesz képes megvédeni tőlem a barátját?

-Ohh, szóval most már mindent kitálalunk? - döbbentem le - Nem fél Wakanda sorsa miatt? Ha megszólalok a városról is egyetlen egy szót, akkor nem fog Okoye megfenyegetni?

-Ki az az Okoye? - ismételt Sam.

-A Dora Milaje tábornoka... Vagy talán ezt nem szabadott volna elmondanom? - fordultam a mellettem ülő királyhoz. Nem csinált mást, mint nézett ki a fejéből... - És meg ne kérdezd Sam, hogy mi az a Dora Milaje!

-De mi az?

-Wakanda női hadserege! - válaszolt helyettem az afrikai majd meg is álltunk így kiszálltunk a kocsiból. Egyből megláttuk ahogy Buckyt és Lisat egy hatalmas kapszulákban viszik el valahova. Idegesen elindultunk a ránk váró csapathoz majd Steve mellém állt.

-Mit csinálnak velük? - mondtuk egyszerre.

-Amit magukkal is kellene! - vágott vissza egy alacsony, szőke férfi - Pszichológiai felmérés és kihallgatás.

-Ő Everett Ross, az egység parancsnok helyettese! - mutatta be őt Sharon.

-Ügyvédet nem kapnak? - folytattam.

-Ügyvédet? Vicces! Carter nem mondta, hogy ilyen viccesnek tetszik lenni! - nézett rám - Gondosan zárják el a fegyvereiket! - parancsolta a kommandósoknak - Kapnak elismervényt! - biccentett majd a mellettünk el is vitték a ruháinkat.

-Ha kinézek az ablakon nehogy azt lássam, hogy valaki ebben repked! - fenyegetőzött Sam.

-Te meséltél rólam? - mentem Sharon mellé.

-Tán baj van ezzel?

-Végül is... Nekem nincs ehhez beleszólásom mivel két éve is kémkedtél utánam a szomszédban!

-Az volt a feladatom!

-Elmondhattad volna! Hiszen minden héten egyszer nálam vacsoráztál!

-Hiányzik a főztöd!

-Jó másfél év volt...

-Ha csillapodnak a kedélyek, akkor elmegyünk Berlin legjobb mexikói éttermébe!

-Megbeszéltük!

-És akkor most Rumlow is kiesett?

-Most már nincs baj! Mindenki kiesett...

-Mai napig büszke vagyok rád! - karolt át mikor elkanyarodtunk - Nekem más felé kell mennem! Majd később találkozunk!

-Szia! - köszöntem el majd rámentünk egy hídra.

-Így, hogy most már Ms. Stark is figyel, akkor mondom a lényeget! - mondta Ross - Maguk négyen irodát kapnak cella helyett! Ha lehet, akkor ne hagyják el...

-Én biztos, hogy nem megyek sehová! - helyeselt a király majd Natasha csatlakozott közém és Steve közé.

-Csakhogy tudjátok, ilyen az, amikor valaki még ront a helyzeten! - jegyezte meg.

-Túlélték! - válaszoltam majd beléptünk az operációs részlegre.

-Romániát senki se hagyta jóvá! - ellenkezett Tony - Rhodes ezredes mindent elintéz!

-Most már mást ne szúrjatok el! - kérte Nat majd tovább ment.

-Hogy lesz-e? - állt fel Tony majd felénk jött - Nyilván lesz következménye! Persze, hogy idézhet, mert az előbb mondtam! Még valami? Köszönöm uram! - tette le.

-Következmény? - emésztgettem.

-Ross vádat akár emelni ellenetek! Engednem kell.

-Úgyis, hogy én aláírtam?

-Itt az már nem számít!

-Nem kapom vissza a pajzsot, mi? - tette fel a kérdést Steve.

-Gyakorlatilag a kormány tulajdona - magyarázta Nat - A szárny is!

-Ez csúnya! - rázta meg a fejét Sam.

-A börtönnél jobb!

-A ruhánk is a kormány tulajdona, vagy az nem? - hoztam fel jogosan.

-Ezt elfelejtettem! - mutatott Tony a karkötőmre miután visszajött.

-Ez csak egy közönséges karkötő...

-Én csináltam neked Brook! Tudom, hogy mi ez igazából!

-Ahogy mondtam! Ez csak egy egyszerű ékszer! - nyomtam meg a gyöngyöt, de nem történt semmi.

-Ezt hogyan? Én csináltam!

-De én még megvettem a boltban minden felturbózott fegyver nélkül!

-Egy hét páncél nélkül!

-Már hallottam hírét! - bólintottam majd elindult.

-P.É.N.T.E.K. is le van tiltva!

-Na ez már csúnya! - jegyeztem meg majd bementem Stevevel az elkerített kis helyre. Onnan néztük, hogy mi van a kamerákon.

-Szerencsére mind a ketten jól vannak! - fújta ki a levegőt Steve.

-De eddig szabadok voltak...

-Meg akarták őket ölni!

-Jobb ez a helyzet, mint a semmi!

-Nem lesz semmi baj! Megoldjuk!

-És hogyan? Kivisszük csak úgy őket? Ez a CIA!

-Nem erre gondoltam!

-Ezt nem tudjuk megoldani! Ez az Egyezmény... Ahh! - temettem az arcomat a kezembe majd leültem - Otthon kellett volna maradnom a többiekkel! De nem! Helyette eljöttem Bécsbe, ahol alá kellett írnom azt a nyamvadt szerződést, és részese lehettem egy robbantásnak ha már egy hónapja nem tudtam... Nekem... Én...

-Pályát tévesztettél.

-Pontosan! Vagy mondhatjuk azt is, hogy nem, mivel megint megmentettem Lisat és... Elegem van!

-Ingerült vagy mióta ez az Egyezmény a képbe került!

-Nem is tudom miért... Én csak... Kezdem azt érezni, hogy már nem én fogom a kormányt. Hogy valaki más irányít helyettem és ez nem tetszik! Mintha legyőztek volna, csak azt nem tudom, hogy ki... Mindegy is! Hülyeség...

-Most már elmondod, hogy mit kell tudnunk a volt társunkról?

-A páncélja vibránium, de gondolom erre ti is rájöttetek... Wakanda igazából nem olyan szegény ország, mint ahogy azt elhitetik. Sokkal fejlettebb a technológia, az orvostudomány... Mindent a vibrániummal hoztak létre. Az a kulcs a fejlődésükhöz. Fejlett hadsereg... Határvédelem... Csak ezt mind eltitkolják.

-De miért?

-A vibránium veszélyes is tud lenni, ezt te is jól tudod! Sokkal egyszerűbb elhitetni azt, hogy szegények, minthogy megnyíljanak a világ felé.

-Hát ez különös...

-Eddig nem mondhattuk el, mivel megkértek minket. De így, hogy konkrétan a király árulta el magát, talán nem lesz akkora következménye, hogy elmondtam.

-Hé! - jött be Tony - Mutassák valami jót? Apám cuccai közt találtam! - mutatott fel egy kis dobozt.

-Én találtam, mivel engem érdekelt apukád munkássága! - javítottam ki mire Steve leült mellém.

-De én hoztam el! Mindegy! Aktuális... - nyitotta ki majd Steve elé tette - Roosevelt ezzel írta alá a kölcsönbérleti-törvényt. Támogatta a szövetségeseket amikor a leginkább kellett!

-És háború felé sodorta az országot! - fejezte be Steve.

-Látod? Enélkül itt se lennél! Csak igyekszem, hogy is mondják... Igen! Ez egy olajág! Ugye ez a neve? - kérdezte mire szégyenkezve lehajtottam a fejem.

-Pepper itt van? Nem láttam.

-Ő most... Voltaképp... Nem is voltaképp!

-Terhes? - érdeklődött mire kitört belőlem a röhögés.

-Nem! Az biztos nem! Szünetelünk... Így alakult.

-Sajnálom Tony, nem tudtam!

-Senki se tudta rajtam és Rhodeyn kívül! - vallottam be.

-Néhány éve majdnem meghalt, szóval bezúztam mindent... - magyarázta a nagybátyám - Később meg jött a Hydra, aztán Ultron! Az én hibám! Aztán, aztán, aztán sosem lett vége. Nem is akartam, hogy vége legyen! De elveszíteni sem! Gondoltam az Egyezmény talán megoldás lehet... - mesélte majd felállt - Elég nehéz eset vagyok!

-És ez még csak most vallod be? - suttogtam mire Steve elmosolyodott.

-Apa is nehéz eset volt, de mégis kijöttek anyával...

-Örülök, hogy Howard megnősült! Csak facér fiatalként ismertem.

-Ohh, tényleg? Ismertétek egymást? Nem említette, csak úgy több ezerszer! Hogy gyűlöltelek...

-Nem akarom megnehezíted ezt!

-Tudom, mert rém udvarias vagy! Csakúgy, mint Brook! Mintha nem is az én lányom lenne, hanem a tiéd... - állt meg mögöttem.

-Ha látom ha gyülekeznek a fellegek nem vehetem semmibe! Bár néha szeretném...

-Nem igaz!

-Tényleg nem! - kuncogott - Tudod, néha...

-Néha átrendezném azt a csodás fogsorodat! - fejezte be helyette.

-Tony! - szólaltam meg mire megfogta a vállamat.

-De jó volna ha maradnál! Szükség van rád! Nem történt semmi visszavonhatatlan! Ha aláírod, igazolhatjuk az utóbbi egy napot! Barnes meg egy amerikai klinikára kerül és nem egy wakandai börtönbe! - mondta mire Steve felállt és kivett egy tollat.

-Nem mondom, hogy ki zárt, de kellenek biztosítékok! - kezdte Steve mire ledöbbentem.

-Jó! Amint eloltottuk a piár tüzet módosíthatunk a szövegen! - huppant le Tony Rogers helyére - Elintézem, hogy visszavegyenek téged és Wandat!

-Wandat? Vele meg mi van? - lepődtem meg.

-Semmi! Még a bázison kell maradnia, Vízió szórakoztatja...

-Ne már Tony! - hitetlenkedett Steve - Valahányszor azt hiszem, hogy végre helyesen látod a dolgokat...

-Az egy negyven hektáros terület úszómedencével, vetítő teremmel! Luxus helyen védjük meg!

-Megvéditek? Te tényleg így látod? Megvéditek őt? Börtönbe zárjátok!

-Nem amerikai állampolgár és tömegpusztító fegyvereknek ritkán adnak vízumot!

-Ugyan már Tony, hiszen csak egy kölyök!

-Fejezzétek be! - emeltem fel a hangom.

-Csak azt teszem, amit kell! - dőlt hátra Tony - Hogy ne legyen még rosszabb!

-Ha ettől jobban alszol! Legyenek csak egy helyen! - adta vissza a tollat majd kiment.

-Tony, én... - fordultam felé mire dühösen rám nézett - Csak annyit akartam mondani, hogy elmegyek egy kis inniért és kajáért... Kérsz valamit? - fejeztem be mire meglágyult az arca.

-Egy kávét hoznál nekem?

-Persze! - álltam fel majd megpusziltam - Tudom, hogy csak jót akarsz! De be kell látnod, hogy nem mindenkinek ugyanaz a jó oldal! Nem mondom azt, hogy hülyeség ez! De te is tudod, hogy nekem kötelességeim vannak Lisahoz! Ha bármi olyat tesznek vele, amit rossznak látok, akkor elviszem innen!

-Tudom!

-Kevés tej, egy cukor?

-Igen!

-Mindjárt jövök! - indultam el.

-Tessék! - adtam oda Tonynak az italát.

-Köszönöm! - biccentett majd vissza is mentem az elkülönített kis részhez.

-Tessék Sam! - raktam elé a kávét - Parancsol Steve! - nyújtottam felé a vizet.

-Köszi! - vette át.

-Mi volt eddig?

-Semmi különös!

-Az elismervény a ruhád ért! - jött be Sharon.

-Madár jelmez? Ne már! - olvasta fel Sam.

-Nem én írtam! - ellenkezett mire a benti képernyőn megjelent a közvetítés - Sajnálom! Csak egyet tudok bekapcsolni!

-Semmi baj Sharon! - mosolyogtam rá mire odamentünk az asztalhoz - Lisa itt se lenne, ha nem találják meg! - ültem le mire Steve megnézte a képeket.

-De miért hozták nyilvánosságra a fotót? - jutott eszébe.

-Hogy bevonjunk másokat és minél többen keressék! - válaszolt Carter.

-Igen... Így könnyű előcsalni valakit! Egy robbantás majd ott van a fotó! Hét milliárdan keresték a Tél katonáját.

-Bemártották, hogy így találják meg? Mégha bemártják is, akkor sem ők kapják el, hiszen hozzánk kerülne!

-Egy pillanatra kapcsoljunk Lisahoz! - pattantam fel mire Sharon megtettem - Ezt nem hiszem el!

-Ez... - kezdte Sam.

-Nour D'Lambert! - fejeztem be mire lekapcsolódott az áram.

-Ötödik szint, keleti szárny! - mondta Sharon mire mi hárman kisprinteltünk.