-Nem Tony! Minden rendben van! - mondtam el huszadjára is.

-És ellenőrizted a termeket is?

-Igen! Nincs egyetlen diák sem a szobáján kívül!

-Tudod mit? Azért én is átnézem!

-Tony, én már minimum huszadjára vagyok beosztva felügyelőnek, de eddig nem volt semmi baj! Most se lesz! Mindenki alszik, kivéve téged és engem!

-Most már te is mehetsz!

-Tudom! Jó éjszakát!

-Neked is! És Brook...

-Megnéztem az udvart is!

-És...

-Azt is! - vágtam rá egyből amikor beszálltam a liftbe.

-Azt se tudod, hogy mit akarok mondani!

-De mivel mindent átnéztem, így nyugodtan rávághatom egyből!

-És...

-Jó éjt Tony! - nyomtam ki majd a liftajtó ki is nyílt és kiléptem az aulába. El is tettem a telefonomat majd felnéztem az ajtóhoz mivel nyitva volt - Úristen! Lisa! - láttam meg ájultan - Esküszöm, hogy én ezt a helyet is megnéztem! Az a fészkes fene! - láttam meg a hatalmas lyukat a hasán - Vízió! - emeltem fel a karom, hogy az adóvevőbe mondhassam - Vízió! Android vagy, az istenit! Neked nem kell aludnod!

-Válaszoltam volna előbb is, de nem akartam a szavadba vágni!

-Legközelebb ha éjszaka közepén szólok neked, akkor legyél bunkó és vágj a szavamba! Szükségem van rád!

-Miben segíthetek?

-Ha egy hatalmas lyuk tátong az ember hasán, akkor azt egyből meg kell műteni, ugye?

-Pontosan! Miért kérdezed?

-Akkor gyere gyorsan! Műtenünk kell! - magyaráztam majd Vízió át is jött a falakon.

-Mi történt itt?

-Mesterséges intelligencia vagy... - néztem rá - Ugye meg tudod műteni?

-A segítségeddel biztos!

-Akkor lássunk hozzá! - bólintottam majd Vízió fel is vette Lisat majd a lépcsőházon keresztül futottunk lefelé.

Lerohantunk a gyengélkedőbe majd ott is belöktem a műtő ajtaját majd letettük az ágyra Lisat és kimentünk bemosakodni. Felvettük a maszkot meg a kesztyűt és leültünk az ágy két szélére és Lisat az oldalára fordítottuk. Kitámasztottuk a testét, hogy ne mozduljon majd megfogva az eszközöket neki is álltam míg Vis hozott egy tasak vért neki.

-Van a belső szerveknek valami baja? - kérdeztem szipogva.

-Csak a vékonybélen látok egy vékony szakadás!

-Esküszöm, hogy mindent megnéztem!

-Mire célzol?

-Én voltam ma az ügyeletes... Mindenhol körbenéztem! Kamerafelvételeket is megvizsgáltam! Lisa nem volt kint! Hogyan?

-Lehet, hogy a kamerák nem fedik egymást egy részen... Lehet, hogy azon helyezkedett el.

-De a fekete lyuk az az erdőnél van! Miért lett volna ott?

-Sétálni volt kedve...

-Hogy mindig ilyen történik vele! Szegény többször volt itt, mint a szobájában lassan... - magyaráztam amikor letöröltem a kifolyó könnycseppet.

-Miért sírsz?

-Mert ez is az én hibám! Mindig akkor történik vele valami, amikor az én felelősségem alatt van!

-Ez nem a te hibád!

-Életem első műtétjénél a legjobb barátnőmön végzem el az operációt... Ez hihetetlen! - panaszkodtam mire ráhullott Lisa sebére a könnycseppem - Az istenit!

-Mi történt?

-A könnyen ráesett a sebre! Ilyen béna hogy lehetek? - értetlenkedtem bőgve mire fényleni kezdett Lisa bőre - Mi a franc?

-Mit csinálsz, hogy fénylik? - jött mellém Vízió is, hogy megvizsgálja. A seb csak úgy magától meggyógyult... - Ezt hogy csináltad?

-Nem tudom, de hatásos!

-Azt hiszem ideje sírnod! - fordította Lisat a hátára.

-De én azt nem tudom kontrollálni! Csak jön és megy!

-Akkor gondolj valami szomorúra! Olyanra, amit még senkinek se mondtál el!

-Nincs olyan!

-Biztos van, amit nem mondtál el valakinek és magadban tartottad. Vagy bánsz, hogy valamit nem mondtál el annak, akit szeretsz vagy éppen meghalt.

-Amikor üldözött a Hydra, azt hittem, hogy meg fogok halni! Készen is álltam csatlakozni anyuékhoz... - kezdtem mikor leült velem szembe.

-Csak folytasd!

-Minden egyes nap arra vártam másfél éven keresztül, hogy megöljenek... De nem tették meg! És ezzel csak ijesztőbb lett az egész! Minden nap susmorogtak a hátam mögött, elhallgattak amikor beléptem valahova, és bámultak. Gyilkos szemekkel! Hosokawa is követett engem az épületben egész nap! Akár ettem, akár pisiltem, akár másoltam, ő a közelemben volt - emlékeztem vissza majd szipogtam egyet - Rumlow direkt kérte, hogy a bevetéseknél együtt legyünk... Elviseltem egy darabig, mert Fury ott volt. De aztán meg eltüntették! Minden felgyorsult... Megtámadtak a liftben, zuhantam hetven-hatvan métert, rám lőttek a quinjettel, üldöztek a plázában, majdnem felrobbantottak New Jerseyben, összetörték a kocsimat, elfogtak, és meghaltak... Vagyis nem mindenki! Rumlow még életben van. Hosokawa lefagyasztva... Sok ártatlan is meghalt... Az én hibám! Nem tudtam őket megmenteni!

-Elvesztettél maximum ötven embert, de megmentettél hét és fél milliárdot. Szerintem jól tetted!

-De a legfontosabb embereket nem tudtam megmenteni... A szüleim halottak! És ahogy telik az idő egyre jobban hiszem azt, hogy miattam halottak! És nem a Hydra miatt! Tony és Pepper jó nevelők! Már a szüleimnek is tartom őket! De manapság egyre többet veszekednek... Pepper ki van akadva, hogy Tony folyamatosan veszélybe sodorja magát, míg Tony azért van kiakadva, hogy Pepper sokat dolgozik! A szakítás szélén állnak minden egyes vita alkalmával. Nem merek beleszólni, mert lehet, hogy ez csapná ki a biztosítékot... Így hallgatom minden nap, ahogy a számomra két legfontosabb ember veszekszik! És nem állok arra is készen, hogy őket is elveszítsem! - vallottam be mire már könnyeztem és lehajoltam Lisa sebe felé - Nekem már csak ők maradtak! Pepper mindig is többet jelentett számomra, mint egy nagynéni! És Tony meg sokkal több, mint a nagynéném élettársa! Ha szakítanak, akkor nem tudom, hogy mihez kezdjek... - fejeztem be mire Lisa sebe csillogva meg is gyógyult. Letöröltem a maradék könnyet az arcomról majd kiegyenesedtem - Innentől már bírom! Azt hittem, hogy műtened is kell nemcsak a sérelmeimet hallgatnod!

-Sokkal jobb ha kibeszéled a dolgaidat, mint hogy magadban tartod! Ezt jegyezd meg! Én velem bármikor megoszthatsz bármit!

-Köszönöm Vis! Sokat segítettél!

-Maradok! Menj csak aludni!

-Isten ments! Nem bírnék aludni! Ez az én felelősségem! Csinálom... Menj! Holnap sok órád lesz!

-Jó éjt Brooklyn!

-Neked is Vis! - biccentettem majd átmenet a falon.

-Istenem! - mormogtam mikor kilépve a gyengélkedőből becsuktam az ajtót és lecsúsztam.

Felhúztam a térdeimet majd rátettem mind a két karomat. A kezeim remegtek. És nem a fáradtságtól! Csak néztem őket, hátha ettől leállnak, de nem történt semmi. Csak tovább csinálta azt, amit már lassan másfél éve szokott... Hirtelen kinyílt mögülem az ajtó így hátra estem és megláttam felettem Lisa arcát.

-Mit csináltál, hogy nincs hegem? - kérdezte.

-Sírtam...

-Hogy mi?

-Miközben éppen bevarrtam a sebet, egy könnycsepp hullott a sérült részre és hirtelen magától meggyógyult. Semmi baj se volt! Ennyi történt...

-Köszönöm!

-Mit csináltál a fekete lyukban?

-Semmi érdekeset!

-Ahhoz képest egy hatalmas lyuk tátongott a hasadon!

-Megoldottam a dolgot és ennyi! Most már nem lesz semmi baj! Mennyi ideig voltam itt?

-Csak az éjszakát töltötted bent!

-Akkor jó!

-Menj csak! Öltözz át, mert alvadt vér szagod van!

-Te meg szörnyen festesz!

-Tudom! - ültem vissza majd Lisa kilépett mellettem és becsukta az ajtót.

-Nélküled nem élnék már régóta!

-Ezt is írhatod a listához!

-Az adósod vagyok!

-Törleszthetnéd azzal, hogy nem hozod rám a szívbajt és nem sérülsz meg!

-Megbeszéltük! - mosolygott majd elindult.

Én ugyanúgy elhelyezkedtem, mint ahogy az előbb voltam és ugyanúgy vizslattam a kezeimet. Miért történik ez? Egyszer remeg, egyszer nincs semmi baja... Megálltak előttem, de nem néztem fel. Leguggolt az illető majd megfogta a kezeimet.

-Drágám! - szólt nekem Pepper mire ránéztem.

-Szakítottatok? - vettem egy mély levegőt.

-Csak szünetet tartunk!

-Jobban hangzik! Bár ennek sem örülök, de jobb, mint a szakítás!

-Kell ez nekünk!

-Nekem is mennem kell veled?

-Nem! Neked itt van dolgod! Én a toronyba költözök ameddig meg nem oldódnak a dolgok! Ha nincs tanári kötelezettséged, akkor majd hétvégente velem leszel!

-Oké! Majd segítek neked a munkában!

-Nem kell! Hétvégente csak mi leszünk! Semmi munka!

-Kisujj-eskü?

-Kisujj-eskü! - helyeselt mire összekulcsoltuk az ujjainkat. Pepper felhúzott majd jó erősen meg is ölelt - Mind a ketten itt leszünk számodra! Ne hidd azt, hogy Tony csakis miattam fogadott lányává! Ő is szeret téged!

-Tudom!

-Szeretlek Brook!

-Én is téged! - simogattam meg a hátát.