Nem tettem mást, mint Lisat néztem. Egy idő után lesütöttem a szemem és a padlót pásztáztam. Én is ugyanannyira örülök annak, hogy felébredt, mint a többiek. Csak persze elfojtom, mert már nem tartozom ebbe a baráti körbe... Már nem! Én inkább Pietronál voltam Wandaval együtt. Lisanak itt voltak az igazi barátai! Tudva, hogy itt már rám nincs is szükség barátként, megfogtam a kórlapot és beljebb mentem.

-Sziasztok! - köszöntem mire felém fordultak - Csak annyit akartam mondani, hogy minimum egy napig még elfekvőben kell lenned Lisa... Az értékeidtől függ a további. Ha jók, akkor megfigyeléssel folytathatod a mindennapi életed. Ezt majd Pietroval megbeszélem, hogy mire kell figyelnie és mitől kell tartania! Ha rosszak az eredmények, akkor viszont maradsz itt és vizsgálatokat fogunk rajtad végezni addig, amíg meg nem tudjuk, hogy mi a gond. Ennyit is akartam majd mondani... Majd Vízió vagy én jönni fogunk óránként! - biccentettem - Akkor én megyek is! Nem zavarok... - tettem a helyére a mappát majd ki is siettem, mert kezdődött az órám.

Szinte becsörtettem a tánc terembe így mindenki furán pillantott rám. Félénken integettem majd beálltam előre. Bemelegítettünk majd elkezdtük gyakorolni a koreográfiát az Uptown Funk dalhoz. Nagyon jól csinálták, de volt egy-két javítani való. Holnap lesz az osztályozás, nem akarok rossz jegyeket adni... Ezért jó, hogy olyanokat tanítok, amik inkább jó hangulatúak, mint kötelezőek. Levezetésként, beindítottam egy ismeretlen számot és arra kellett táncolniuk. De nem csak úgy... A szívükből kellett mozogniuk. Nem sokan csinálják ezt oktatásnál, de én jónak tartom. Az én tanárom hülyeségnek gondolta, mivel szerinte ennek nincs semmi értelme. Miután vége lett a zenének, megtapsolták egymást és megfogva az italokat kiindultak. Én mindenkivel lepacsiztam kifele menet majd egyedül nekiálltam pakolni.

-"Ez akkora hülyeség! Hogy gondolhattátok ezt, hogy ilyen bénán táncolnátok? A szívetekből jönne a mozgás... Persze! Én meg Anglia huszadik királynéja vagyok! Táncolni nem a szívetekből kell! Vita itt lezárva és ne zargassatok engem az ilyen hülyeségekkel!" - idézte Noah a tanárunkat az ajtóból - Jaj, de hiányzik Mrs. Jackson! - mormogta mire elröhögtük magunkat.

-Miatta jutottál el Londonba!

-Ez igaz! Ha ő nem lenne, akkor engem nem kerestek volna meg! Ki tudja, ha nem történik meg, akkor lehet, hogy együtt lennénk...

-Amondó vagy?

-Igen!

-Hát szerintem jól tettük azt, hogy szakítottunk... Szakítottam! - helyesbítettem mivel már nyitotta a száját - Így jobb lett a kapcsolatunk!

-Az lehetséges! Lisa felébredt?

-Igen! Mindenki ott van vele, aki fontos...

-De te nem!

-Én már nem vagyok lényeges a számára. Hiszen ennek az egésznek az okozója én vagyok!

-Nem is te vagy!

-Én mondtam el, hogy mi történt a szüleimmel az egész suli előtt! Ha nem mondom el, Lisaval nem történt volna ez! Ez az én hibám! És tudva, hogy miattam kétszer leállt a szíve és háromszor összeesett a tüdeje... - mondtam mire elkezdtem zokogni így Noah megölelt - Ez mind az én hibám! Miattam történt ez szegény Lisaval!

-Nem a te hibád! - simogatta meg a hátamat.

-Összekönnyeztem a fehér pólód...

-Semmi baj! - vont vállat mire rájött - Van rajtad smink?

-Van! - kuncogtam - Majd kimosom neked!

-Ugyan! Megyek haza a hétvégén... Majd anya kimossa nekem!

-Nagyon sajnálom!

-Semmi baj! Nem történt semmi! - magyarázta mire szorítottam az ölelésen.

-Hiányoztál! - vallottam be mire megpuszilta az arcom.

-Te is nekem!

-A jövő héten társastánc lenne...

-Segítek!

-Köszönöm! Majd megmutatom a koreográfiát!

-Rendben!

-Oké! Teljesen normális volt, hogy párként ilyen sokáig ölelkeztünk, de így...

-Persze! - helyeselt majd el is engedett - Tudod, nem megy olyan jól a matek és azt szeretném mondani...

-Hozz egy plédet és üljünk le egy fa alá! Én hozok szendvicseket és italt! Majd segítek... Régen se ment jól a matek!

-Ez igaz!

-Akkor?

-Fél óra múlva?

-A főbejáratnál várlak! - biccentettem majd ki is mentem. Gyorsan bementem a szobámba majd örömömben elkezdtem toporzékolni.

-Hát téged meg mi lelt? - nézett fel Wanda a könyvéből. Rossz szokása, hogy ha csendre vágyik, akkor elbújik az én szobámba...

-Semmi! - huppantam le az ágyamon mire megvizsgált és felcsillant a szeme - Belenéztél?

-Úristen! - ujjongott ő is - Ne már! Ez nagyon jó!

-Igen!

-És akkor most mihez kezdesz?

-Nem tudom! Arra gondoltam, hogy ha úgy látom, hogy megváltozott és megbánt mindent, akkor ki tudja? Lehet, hogy adok neki még egy esélyt! - vallottam be mire eldobta a könyvét.

-Te megigazítod a sminked, én addig csinálom a kaját! - tolt be a fürdőbe majd el is viharzott.

Egyből kidülledt a szemem, amikor megláttam, hogy hogyan nézek ki. Istenem! Elfolyt szempillaspirál, elkent szemhéjpúder... Ha még így se taszítottam el magamtól, akkor sehogy se tudom! Szörnyen néztem ki! Gyorsan smink lemosóval leszedtem a tönkrement részt majd nekiálltam újra. Igaz, nem volt olyan színes a szemem... Fehér és halvány rózsaszín árnyalatú lett most így átfestve, majd a szempillámat is kifestettem. A rúzsomat hagytam, mivel csak egy szájfény volt rajta, amit az óra előtt kentem fel. Az öltözékemen nem nagyon szerettem volna változtatni, mivel ez a Bosszúállós egyenmelegítőm volt. Nem volt annyira feltűnő! Fekete feszülős nadrág, a jobb felső combnál volt a csapatnak a szimbóluma,ami még a cipzáros felsőnek a bal oldalán volt a mellkasomnál. A jel alatt látható volt a Stark felirat, így a nevemet is tudják, ha rám néznek. Persze ezt a melegítőt csak a tánc órára veszem fel, ahogy a többi tanár is az edzéshez használják. Én még nem tartok ott, hogy edzést tartsak, mert nem vagyok osztályfőnök! Persze erőltették, de nemet mondtam. Elég nekem a tánchoz ez. Kiléptem a fürdőből majd körbenéztem. Wanda sehol se volt még... Elindultam a tanári konyhához és belépve megláttam a barátnőmet. Végignézett rajtam és elmosolyodott.

-Oldalt válaszd el a hajad és tűrd a füled mögé a kevesebb réteget! - kérte mire megcsináltam.

-Így gondoltad?

-Tökéletes!

-Mire készülünk? - lépett be a helyiségbe Shuri is - Bomba vagy Brook!

-Köszönöm!

-Kész is van! - adta oda a szakács Wandanak a kosarakat.

-Köszönöm szépen! További szép napot! - vette át majd az egyiket nekem adta.

-Kié lesz a másik? - kérdeztem átvéve az enyémet.

-A miénk! - válaszolt Shuri - Mi messziről fogjuk nézni a jelenetet!

-Mi? Miért? - akadtam ki.

-Nyugi! - szólt Wanda - Csakis azért, hogy ne legyen semmi gond!

-De távolból néztek, ugye?

-Igen!

-És nem lesztek feltűnőek?

-Észre se fogsz minket venni!

-Na jó! - adtam meg magam majd kimentem.

Lassan végig sétáltam a folyosón, ami a bejárathoz vezetett, mivel volt még időm. Nem kellett rohannom, nem volt baj meg minden, de így egyre jobban elkezdtem izgulni. A gyomromban újra felszálltak a pillangók, mint az első randinkon... Fura érzés ezt újraélni! Ahogy megérkeztem a hatalmas ajtóhoz, megálltam és vártam. Noah még nem volt sehol, így elővéve a mobilom, gyorsan írtam egy üzenetet Tonynak, hogy korrepetálok majd később beszélünk. Abban a pillanatban le is takarták a szemem.

-Mázlid, hogy ismerlek, különben P.É.N.T.E.K. elindítaná a biztonsági rendszert...

-Akkor ezt legközelebb nem csinálom! - jött elém Noah.

-Mehetünk? - mosolyodtam el.

-Menjünk! - emelte fel a kezét majd megfogtam és kiindultunk.