-Lisa, te láttad már ezt a helyet?- jön be vigyorogva a két lány barátnőm- Ez a hely hatalmas!

- Az akadémia is hatalmas. Sőt, az nagyobb is.

- Nem baj, de ez új hely- duzzog Jess.

- Jó, igaz. Ez nagyon új- nézek körbe nagyot sóhajtva.

- Mi volt ez a nagy lélegzet? Nem hallottam tőled még ilyet - csukja be az ajtót a lány- Kit kell megverni?- kérdezi komoly arccal, amin elmosolyodok.

- Senkit- rázom meg a fejem.

- És ki az a szőke fiú?

- Pietro Maximoff

- Van egy olyan érzésem, hogy kicsit jobban is ismeritek egymást.

- Nem hiszem, hogy így lenne- bámulom a plafont.

- Pedig nagyon nézett téged, miközben énekeltél.

- Az csak egy dolog. Láttad, hogy Brook-kal voltak valahol.

- De Markkal van együtt.

- Igen, erre emlékszem.

- Na szóval- ül le mellém- Mi is a baj pontosabban?

- Ennyire könnyen kiismerhető vagyok?

- Csak régóta ismerlek- von vállat- Szóval?

- Jó. Még Szokóviában Brook megmentette Pietrot és azóta elég furán viselkedik.

- Milyen furán?

- Elmentek sétálni, Pietro észre sem vett, folyton bejárt hozzá és néha meg is fogta a kezét- szakad ki belőlem s észre sem veszem, de már könnyezek.

- Hé - ölel át Jess- Ne aggódj. Ez a srác nem ér annyit, hogy sírj utána.

- Az évfordulónkat is elfelejtette, ami ma van- kezdek rá mégjobban.

- Megyek, megölöm- akar felállni, de nem hagyom.

- Nem ér annyit- használom ellene a saját szavait, mire visszaül.

- Figyelj csajszi, visszamegyünk a koliba, lefürdesz, átöltözöl és elmegyünk a városba egy csajos napot tartani- ráz meg egy kicsit.

- Rendben. Menjünk - lépünk ki az ajtón, majd a koliban egy gyors fürdés után elmegyünk New Yorkba.

-Hol szeretnél kezdeni?- kérdezi mosolyogva Jess.

- Azt sem tudom milyen bevásárlóközpontok vannak itt.

- Jackson Heights, Queens, Kips Bay, North Shore, Columbus Circle....

- Rendben, ennyi elég.

- Szerintem menjünk be mindegyikbe és vásárolunk amit tudunk- ajánlom fel, mire karon ragad, így rohanhatok utána a kis lábaimon.

Konkrétan hét órányi, színtiszta, dögunalmas és labirintusszerű bolyongás után jövünk ki a Columbus Circle-ből, de nekem majd leszakad a lábam.

- Hogy az istenbe lehet ezt kibírni?- emelkedek fel a levegőbe -Soha többet! - rázom meg a fejem

-Készülj, mert egy óra múlva megyünk moziba! - vigyorog Jess.

- Moziba? - néztem rá - Most értünk vissza hét órányi vásárlásból és te még el akarsz menni egy moziba? Normális vagy?

-Nem egy moziba! Mi a moziba megyünk! - húzta el a levegőben a kezét imitálva a hangsúlyt.

- Milyen filmet fognak adni, amitől, így ki vagy készülve?

-Jó vicc! Igazából a lehető legunalmasabb filmre vettem jegyet, hogy kritizáljunk mindent, ami nem tetszik- vallja be nevetve, mire nekem is mosoly kúszik az arcomra.

- Nekem van a legbolondabb barátnőm- forgatok szemet mosolyogva.

-Pontosan! - biccentett majd rám dobott egy ruhát - Öltözz! Nehogy már senki ne lássa senki az új ruháinkat.

-Most csak szívatsz, ugye?

-Én még magassarkút is húzok!

-Mintha nem lennél így is elég magas! - szóltam be neki majd elkezdek átöltözni.

- Hozzád képest könnyű magasnak lenni- nevet ki majd ő is elkezd öltözni, aztán visszamegyünk az egyik plázába.

- Én átveszem a jegyeket, te állj sorba a kajásnál- adja ki a parancsot Jessie, mire szalutálok és teszem amit mond.

- Nicsak, ki füstölgött ide- szólal meg mögöttem egy hang, mikor már egy ideje sorban állok.

- Michael- remegek meg, ahogy felismerem.

- Jó újra látni téged Lisa.

- Bárcsak én is ezt tudnám mondani- morgom.

- Ugyan, tudom, hogy hiányoztam. Hiányzott az ellenséged.

- Te beteg vagy!

- A véredben van vágy a harc és ellenségeskedés után. Soha nem fogsz tudni megszabadulni ettől az érzéstől és ez zavar a legjobban.

- Tévedsz- teszem keresztbe a karjaim- Nem ez zavar a legjobban.

- Menjetek már előrébb!- szól ránk valaki, így gyorsan megteszem amit mondott Micheal pedig eltűnik az éterben.

- Minden rendben van?- jelenik meg mellettem a barátnőm.

- Ööh, persze. A legnagyobb rendben- mosolygok- Mit kérsz?

- Nachos-t meg egy kis kólát - vigyorog a lány, mire meg is veszem neki magamnak meg egy popcornt és egy nagy teát aztán bemegyünk a terembe.

2 és fél órányi színtiszta unalom után végre kijövünk onnan.

- Ez tényleg elég unalmas volt- mondom a halántékom masszírozva- Soha többé nem fogom engedni, hogy te válassz filmet- dobom ki a poharat, mivel nem maradt benne semmi.

- Menjünk vissza a központba vagy a koliba?

- Hát, jóformán senki nincs igazából az utóbbiban szóval menjünk a Bosszúállókhoz- hadarom el, majd visszarepülünk.

Ahogy megérkezünk az épülethez Pietro és Brook beszélgetnek kint. Mindketten felénk kapjáka fejüket, de egyedül csak a szobatársam képes velünk foglalkozni egy pillantásnál tovább.

-Ebből elegem van - sziszegem, de ekkor mindketten bemennek és a lány felvesz egy gitárt- Ezt nem!- megyek utánuk. Az egész alsó szint halvány fényben úszik a két jómadár pedig a nappaliban vannak.

- Végre megjöttél- jön oda hozzám Pietro mosolyogva, viszont én hátrébb lépek.

- Mi ez az egész közted és Brook között?

- Hogy érted?

- Hogy értem? Hogy hogy értem? Az elmúlt hétben alig foglalkoztál velem, folyton lejártál Brooklynhoz, észre sem vettél és van képed ilyet kérdezni tőlem?- akadok ki teljesen s kigyulladnak a kezeim- Jobb, ha adsz egy magyarázatot erre különben....

- Különben?

- Tudod mi lesz- engedek ki magam és eloltom a tüzet magamon.

- Meg tudjuk ma....

- Nem téged kérdeztelek Smith!- vágok közbe.

- A helyzet az, hogy az évfordulóra akartam neked ajándékot keresni, de semmi nem volt elég jó, ezért úgy gondoltam, hogy én csinálok egyet.

- Egész nap nem szóltál hozzám.

- Te sem hozzám.

- Mert eltűntél Brook-kal!

- Mert lebeszéltem vele az estét. Azért van itt, hogy gitározzon- néz a szemembe, s látom, hogy tényleg őszintén mondja.

- Milyen ajándékot találtál ki?- adom be a derekam.

- Írtam neked egy dalt- jelenti ki, mire ledöbbenek és Brook pengetni kezdi hangszerét.

- Can't say how the days will unfold,

Can't change what the future may hold.

But, I want you in it

Every hour, every minute

This world can race by far too fast.

Hard to see while it's all flying past.

But, it's clear now,

When you're standing here now.

I am meant to be wherever you are next to me.

All I want to do

Is come running home to you,

Come running home to you,

And all my life I promise to

Keep running home to you,

Keep running home,

To you.

And I could see it,

Right from the start,

Right from the start,

That you would be,

Be my light in the dark,

Light in the dark.

Oh, you gave me no other choice,

But to love you.

All I want to do

Is come running home to you,

Come running home to you.

And all my life I promise to,

Keep running home to you,

Keep running home,

Home to you.

Can't say how the days will unfold.

Can't change what the future may hold,

But, I want you in it

Every hour, every minute- énekli végig, majd letörli az arcomról a könnyeket.

-Boldog évfordulót Lánglány.

- Boldog évfordulót Szélvész- szipogom és megcsókolom.