Chapter 40
Mikor jobban leszek végre a kábult állapotból rájövök, hogy nem a hajón vagyok hanem újra a gyengélkedőn. Kezdem utálni ezt a helyet, amennyit itt vagyok, de meg kellene már szoknom, ha ennyit hősködök.
-Hogy érzed magad Csipkerózsika?- hallom meg Mr. Barnes hangját magam mellől.
- Rosszul. Utálom azt a boszorkány csajszit- fogom a fejem, mert fájdalmasan lüktet.
- Kérsz valamit?- dől előre a tanárom, hogy azonnal reagálni tudjon a szavamra.
- Ne aggódjon, csak egy kis vizet kérek- mosolygok- De hideget. A meleg nem tesz jót nekem- teszem hozzá.
- Azt hittem a víz sem tesz jót neked.
- A bőrömnek nem, de nem szabad túlmelegednem vagy meghalok- szuszogom- Veszélyes a tűzzel játszani- vonok vállat s nem sokkal később meg is kapom, amit kértem- Köszönöm- biccentek, de ekkor lekapcsolódik minden árammal működő dolog és a folyosó is sötétségbe borul.
- Mindjárt megnézem mi az - pattan fel Mr. Barnes és elmegy. Persze addig én sem tétlenkedtek. Gyorsan kipattanok az ágyból és a laborok szintjére sietek. Sajnálom Dr. Banner, de használnom kell a cuccait.
Ahogy beérek a terembe majdnem leesik az állam a látványos változáson. Rengeteget újult ez a hely. Gyorsan Dr. Banner asztalához megyek és beledugom a gépébe a pendrive-om. Kellenek az adatok a ruhámhoz.
- Akkor kezdjük is!- indítom el a gépet s lefuttatom a számításokat a tökéletes anyagról és összetételi százalékokról. Az eredményre para-amarid, poliészter és elasztán keveréket ad ki százalékkal együtt. Végre, megvan a ruhámhoz kellő anyag. Gyorsan elküldöm az adatokat egy tehetséges varrónak és mivel a sajátjaimat már hamarabb megadtam így el is tudja készíteni, amit kértem tőle.
- Ezt nem hagyom itt- kapom fel az adathordozót és kifelé indulok, de ekkor eszembe jutnak a Stark okozta sérüléseim, így felkapok néhány adrenalin injekciót. Aljas húzás volt elindítani a locsolót. Ő tudja a legjobban, hogy nem teljesen víz van benne, hanem ha jól tudom valamennyi százalék folyékony nitrogén, amitől felhólyagosodott a bőröm, mint mikor az emberek megégetik magukat.
- Azokra jobb lenne kenőcsöt kenni - szólal meg mögöttem valaki, akit már túl jól ismerek.
- Nem igaz, mert ezek nem rendes égések. A nagybátyád keveréke okozta- szuszogom- Mi volt az előbb az áramszünet?- teszem keresztbe a karjaim.
- Összeraktam J.A.R.V.I.S.-t - mosolyog büszkén Brook.
- Ügyes vagy - mondom elismerően- De várjunk, ki szedte szét?
- Ultron. Ki más?
- Ez egyáltalán nem logikus.
- Magába is olvaszthatta volna. Ez csak düh.
- Tudom.
- Fél tőle- mondom komolyan- Ultron fél J.A.R.V.I.S.-tól- lepődök meg, de ekkor megszólal a telefonom- Pietro az.
- Vedd fel- siettet Brook, mire megteszem amit mondd.
- Szia Szélvész.
- Lisa. Igazad volt! Mindenben. Ultron tényleg gonosz.
- Én mondtam. Mit mondtam neked? Nem meg megmondtam? Mert én szóltam! És mikor szóltam? Már réges régen! És mit mondtam mi lesz, mikor szóltam? Pontosan azt, ami történt! - hadarom el, s nem hagyom szóhoz jutni a fiút.
- Befejezted?- kérdezi, de hallatszik a hangján, hogy rosszul érzi magát.
- Igen.
- Jó. Az íjász csávó hamarosan ott lesz egy szerkezettel. Ultron azzal készítette el az új testét. Ne hagyd, hogy Stark hozzáérjen. Lehet neki is vannak vele tervei. Ultront is ő hozta létre.
- Rendben. Megteszem, amit tudok.
- Mi is ott leszünk hamarosan.
- Okés, szia- köszönök el halkan, majd le is tesszük, s nem sokkal később tényleg megérkezik Clint a Quinjettel, ezért Stark után megyek.
-Van hír Natről?- kérdezi Mr. Banner mikor beérünk és biccentve köszönünk egymásnak.
- Még nincs, de biztos él különben Ultron már dicsekedne nekünk- állok meg, miközben Stark beszél.
- Lezártam- ugrik le Clint a bölcső tetejéről, s ekkor megérkezik Brooklyn is mellém.
- Csak is úgy nyithatjuk ki, ha sikerül hozzáférni a programjához- támaszkodik meg az eszközön Brook.
- Nem lehet, hogy Natasha hagyott üzenetet? Valami régimódit, kémtechnikával? - fordul az íjász felé Stark.
- Körülnézhetek pár helyen. Megyek, megtalálom- jelenti ki elszántan Mr. Barton és lemegy a lépcsőn, aztán az unokahúgához fordul a milliárdos.
- Ebből most jobb ha kimaradsz Brooklyn- halkítja le a hangját- Nem neked való a jelenlegi küldetés. A gyógyszer nélkül nem.
- Bosszúálló vagyok, kötelességem védeni a Földet, ha veszély leselkedik rá.
- Nekem pedig téged is kötelességem védeni. Nem engedem meg, hogy harcolj!
- Harcoltam már....
- Lisa és Ultron teljesen más súlycsoport!- vág a lány szavába.
- De....
- Nincs semmi de Angelina. Vagy itthon maradsz, vagy felfüggesztelek parancsmegtagadás miatt az akadémián- keményít be a volt osztályfőnöke.
- Készítsd a papírokat!- vág vissza a lány keresztbe tett karokkal.
- Bosszúállónak lenni kemény dolog.
- Az unokahúgodnak lenni is az.
- Itt most nem erről van szó.
- Ugyanazt csináljuk.
- A világ megmentése és a tanulás nem ugyanaz.
- Azt tanulom hogyan mentsem meg a világot Bosszúállók módra.
- Nem vagy Bosszúálló!- emeli fel a hangját az öregebbik Stark hirtelen haragjában, majd nagy levegőt vesz- Még nem vagy.
- Visszafordítható a szövet generálás, hogyha kiég az oprendszer, amit Ms. Cho a bölcsőbe töltött- sétálok Dr. Banner mellé, mire mindkét férfi furán néz rám s Brooklyn morogva leül- Mi az? Ez egyértelmű- vonok vállat.
- Az van, hogy....- vakarja meg Mr. Stark a tarkóját s felé kapjuk a fejünket, viszont Banner-nek esik le először mit is akar.
- Nem.
- Mit nem?- kérdezem értetlenül.
- Bízz bennem.
- Nem bízok- tárja szét a karját a doki.
- A hacker, a fickó aki védi a nukleáris kilövési kódokat.... Megvan- vetíti ki Tony Jarvist.
- Helló Dr. Banner- köszön kedvesen az inteligencia.
- Szívesen!- kiált hátulról Brook, amin elmosolyodok.
- Ultron nem azért üldözte Jarvist, mert dühös volt, hanem azért, mert félt attól, hogy mire képes- ülök fel a bölcső tetejére kimondva azt, amit amúgy Stark akart.
- Jarvis elrejtőzött. Szétdarabolta a memóriáját, de a program megmaradt. Azt sem tudta, hogy odabent van, amíg Brook össze nem rakta- fejezi be a milliárdos.
- Szóval..... Azt akarod, hogy segítsek neked bejuttatni Jarvist ebbe az ízébe?- mutat a bölcsőre Banner.
- Nem, dehogyis. Én segítek neked bejuttatni- jelenti ki könnyedebb hangsúllyal Stark és elmosolyodik- Ez a te asztalod. Jobban értesz a biokémiához, mint bárki más.
- És úgy gondolod, hogy Jarvis működési mátrixa legyőzheti Ultronét?- kérdezek közbe a beszélgetésnek.
- Jarvis belülről már legyőzte a tudta nélkül. Ez remek lehetőség. Létrehoztatjuk Ultron mását a gyilkos hibák nélkül, amiket ő megnyerő személyiség jegyeknek gondol. Meg kell tennünk- válaszol Tony felváltva rám és Dr. Bannerre nézve.
- Szerintem egy próbát megér- ért egyet Jarvis az alkotójával.
- Ez egy időhurok! Egy időhurokban vagyok! Ha nem tévedek pont ebből eredt minden bajunk!- akad ki Bruce, amit teljesen megértek.
- Tudom... tudom. Tudom mit fognak mondani. Sőt, már mondják is- megy közelebb hozzá Tony és a vállára rakja a kezét- Őrült tudósok vagyunk és szörnyetegek. Használjuk ki, fogjunk össze- ekkor Banner lehajtja és megrázza a fejét- Ez nem időhurok. Ez az utunk vége- néz előre Tony. Úgy tűnik ennyi elég volt ahhoz, hogy meggyőzze a tudóst, ezért félre állok az útjukból. Nem szeretek lábatlankodni.
Kicsit távolabb Brooktól és magam elé meredve kezdek gondolkodni s egyszer csak hatalmas forróság önt el.
-Logi- hallok meg egy idegen hangot a fejemben suttogni, de nem figyelek rá, s kis időre sötétbe borul minden.
- Lisa, minden rendben?- rázza meg a vállam Brooklyn, mire kinyitom a szemem.
- Persze, minden rendben.
- Tiszta vörös vagy és alig tudok hozzáérni.
- Meglepődsz ezen?
- Úgy értem a szokásosnál is jobban- javítja ki magát.
- Logi...
- Oh, nem tudom. Van ilyen néha- vonok vállat, de hirtelen kigyullad alattam a szék, ami Brook azonnal el is olt, hogy Banner és Stark ne vegyék észre- Köszi- szuszogom. Ezután még egy ideig nézzük, hogy mit csinál a két tudós.
- Ez a keretprogram nem kompatibilis- pötyög a gépén a milliárdos.
- A genetikus kódolás 97%-nál jár- fordul felé Banner.
- 3 percen belül fel kell tölteni Jarvis programját- sétálom körbe a bölcsőt befejezve Dr. Banner mondatát, de ekkor belép a kapitány Pietroval és Wandával az oldalán.
- Csak egyszer mondom el....
- Egyszer se mondd- néznek Tonyval farkasszemet.
- Állítsd le!- parancsolja Steve.
- Nem. Nem állítom....
- Gőzöd sincs mit csinálsz!
- És neked van?- szólal meg Dr. Banner mire én hátrébb állok. Ebbe a harcba nem szeretnék belefolyni- Téged nem zavart össze?- pillant Wandára.
- Tudom, hogy mérges....
- Oh, az nem kifejezés. Még a nagy, zöld barátom nélkül is kicsinálnálak.
- Banner, mindazok után, ami történt....- kezdi megemelni a hangját Mr. Rogers.
- Az semmi ahhoz képest, ami most jön- kiabálja be Stark.
- Nem tudják mi van benne!- szólal meg a fiatalabbik Maximoff. Szerencsére Szélvész is megunja az egészet velem együtt és tönkre teszi az egész gépet.
- Nem, nem. Folytassa- dobja el az egyik kábelt- Mit is mondott?- néz a matek tanáromra, de egy lövés dördül el, ami betöri a szerelmem alatt az üveget és lezuhan Clinthez.
- Alacsony energiaszint- jelez nekünk a szerkezet.
- Át kell irányítanom- siet oda Tony s látom hogy Steve el akarja dobni a pajzsát, ezért elrugaszkodok, majd egy szaltóval elkapom mielőtt célt érne a vibránium közben Tony meglöki Steve-et, Bruce lefogja Wandát és az íjászunk egy pisztollyal jön fel, aztán megérkezik Thor is, aki szó nélkül felugrik a bölcsőre s villámok segítségével túltölti a gépet, amiből kirepül a test, mi meg utána megyünk.
- Elnézést az előbbiért- mondja higgadt hangon- Tényleg. Köszönöm- biccent az asgardi felé.
- Thor, neked közöd van ehhez?- szólal meg a Kapitány.
- Volt egy látomásom. Egy örvényt láttam, ami beszív mindent és a középpontban az volt- mutat a kőre.
- Mi? A kő?
- Az Elme kő. A hat Végtelen Kő egyike, egy az univerzum legnagyobb erői közül. Hatalmas pusztító képességgel.
- Akkor miért volt....
- Starknak igaza volt- vág Steve szavába az istenség.
- Oh, akkor már biztos itt a végitélet.
- Ultron nem tudjuk legyőzni.
- Egyedül nem - néz körbe a lény.
- Miért Jarvis hangján beszél?
- Mr. Rogers teljesen kiakaszt a kérdéseivel- mondom Brooknak.
- Shhh, hallani akarom mit mondanak- csitít le, mire szemet forgatok.
- Azt hiszi Ultron gyermeke vagyok?
- Mert nem?- kérdez vissza Mr. Rogers.
- Én nem ő vagyok.... És nem is Jarvis. Én....Én vagyok.
- Remek, mi lehet jobb egy öntudatra ébredt robotnál? Két öntudatra ébredt robot- tapsolok majd leugrok hozzájuk- Kicsit igyekeznünk kellene. Ultron szervezkedik és nem akarom megvárni, amíg véghez viszi a tervét- siettetek mindenkit, mire az új fiúra nézünk.
- Ez nem ilyen egyszerű.
- Ajánlom, hogy egyszerűsödjön.
- Az emberiség pártján állok, Ultron viszont nem. Ő kiirtaná.
- Na és mire vár? - kérdez vissza Tony.
- Önre.
- Hol?
- Szokóviában- válaszolja Clint- Nat is ott van vele.
- Ha félre vezet minket, és egy szörnyeteg, amilyennek Ultron megálmodta....
- Akkor mit tesz?- néz a lény Dr. Banner szemeibe- Nem akarnám megölni Ultront. Ő egyedi, és nagyon szenved, de ez a szenvedés kihat a világra is, ezért mégis el kell pusztítani minden egyes androidját és minden egyes internetes kapcsolódását. Minden perc számít- emeli fel hirtelen Thor pörölyét, mire hatalmas csend támad és elsétál a fura alak.
- 3 perc és indulunk- jelenti ki Steve, mire mindenki elkezd készülődni, majd felszállunk a Quinjetre
-Ultron tudja, hogy megyünk- mondom először kinézve a szélvédőn, majd a csapat felé fordulok- Meglehet, hogy a vesztünkbe rohanunk, dehát erre vállalkoztunk. A szokóviai civilek - nézek Pietrora- Ők nem. Nagyon fontos, hogy kimentsük őket. Szeretnék békében élni az életüket. Ez ma nem fog összejönni, de még kell védeni őket és teljesíteni a küldetést. Kiderítjük, hogy mit épít Ultron. Megtaláljuk Ms. Romanoff-ot. Evakuálunk és magunk közt vívjuk meg a csatát. Ultron azt hiszi gonoszak vagyunk- támaszkodok meg a szerkezeten középen- Hogy miattunk rossz a világ. Nem csak az a kérdés, hogy nyerünk e, hanem hogy igaza van e. - fejezem be s nem sokkal később le is szállunk majd munkához látunk.
Mivel még nem sok teendőm van, így segítek Bannernek megkeresni Natashát.
-Jól vagy?- kérdezi a doki, mikor megtaláljuk a szerelmét.
- Igen.
- Itt a csapat, mindjárt kezdődik az ütközet.
- Gondolom nem találtál a közelben kulcsot.
- Nem. Ezért hoztam őt magammal- lépek elő a takarásból.
- Üdv, Ms. Romanoff- intek egyet, s felmelegítve a kezeim megolvasztom a rácsot, míg lyuk nem keletkezik rajta.
- Na és mi a terv?
- Biztonságos helyre visz minket Lisa- néz rám Dr. Banner.
- De még nem végeztünk.
- Segíthetnek evakuálni, de Dr. Banner nem harcolhat civilek közt- mondom komolyan, majd elindulunk, de egyszer csak megindul felfelé a föld.
- Sietnünk kell.
- Ugye nem fogsz átváltozni?
- Jó okom van megőrizni a higgadtságom.
- Annyira csodállak- mondja Romanoff, majd elkezdenek csókolózni.
- Sajnálom, de nekünk most a másik pasi kell- lököm el az orosz nőt Bannert pedig a szakadékba rúgom.
- Fejezzük be a melót- néz rám a hölgy, mikor visszaugrik Hulk s ők elindulnak felfelé utánuk pedig én is.
-Hiányoztam valakinek?- olvasztok el egyszerre három robotot, majd az egyiknél a fejét elkapva hozzávágom két másikhoz olyan erővel, hogy az összes szétesik.
- Jó, hogy itt vagy, de jöhetne még valaki- mondja a Kapitány.
- Jó, tiszta a terep- szólal meg a fülesben Clint, miközben mi még a robotokkal harcolunk.
- Ahj, dehogy tiszta!- morgom- Egyáltalán nem tiszta!- repülök fel és tűzzel kezdem dobálni az androidokat
- Megyünk és segítünk- mondja Sólyomszem, de meghallom a szerelmem is- Mozgás öreg!
- Mindjárt jön a következő hullám. Van ötlet Stark?
-Hát, semmi jó. Fel kéne robbantani a várost. Akkor nem csapódna be a Földbe. Le tudtok lépni?
- Megoldást kértünk, nem menekülési tervet- korholom le a tanáromat.
- A pusztítás hatósugara minden perccel nő. Választanunk kell.
- Ezek az emberek nem mennek sehová. Ha Stark felrobbantja a sziklát....
- Kimentjük őket. - mondja Steve.
- Mindenki idefent kontra mindenki odalent? Itt nincs min agyalni.
- Nem megyek el amíg vannak itt civilek.
- Nem mondtam, hogy elmegyünk
- Van ennél rosszabb halál is igaz, Ms. Romanoff- halljuk meg Brook hangját s a horizontot egy egyre növekvő vízréteg töri meg.
- Elrontod a kilátást.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro