Chapter 39
Megragadtam a korlát alját majd gyorsan leugorva Pietrot a falnak rúgtam majd leérve felkaptam a hengert. Ultron felé fordultam majd megpörgettem az ujjaim közt az anyagot. Megvizsgáltam, hogy mi van a tárolóban majd Tonyra pillantottam.
-Mire kell a vibránium? - kérdeztem.
-Örülök, hogy megkérdezted, mert éppen most akartam kifejteni ördögi tervem! - fordult felém Tony páncélját magához vonzotta majd engem Pietro lelökött a fegyverek közé.
-Nem számítottál rá? - vonta fel a szemöldökét majd tovább sprintelt az ő villám gyorsaságával.
-Számíthattam volna! - ráztam meg a fejem mire egy robot megjelent mellettem - A vibránium kell? - mutattam az elemre mire nem válaszolt - Ezt már nagyon unom! - jegyeztem meg majd legyintéssel neki repítettem a falnak, így széttört.
-Te voltál a csobbanás? - nézett le rám Lisa.
-Megvártál volna még quinjettel is jöhettél volna... - meséltem.
-Szóltál?
-Azt hitted, hogy egyedül hagylak?
-Csak egyetlen egy másodpercig tartott a gondolat.
-Csalódtam is volna ha elhiszed! - indultam el a lépcső felé.
A tetejénél hirtelen megjelent Wanda előttem majd az erejével elrepített a folyosó végére. Na jól van! Kezdem érteni, hogy Lisa miért nem csípi... Gyorsan felpattantam majd az öklömnél használatba vettem én is a képességem. Szembe álltam vele majd mind a ketten vártunk a másikra. Jól van! Az a taktika, hogy megvárom amíg ő támad, annak itt lőttek. Elkezdtem vízzel dobálni őt majd egyre jobban közeledtem felé. Amikor két méteres távolságba voltam tőle, megpördülve meg akartam rúgni, de megállította a lábam és elhajított a tér másik oldalára. Mikor feleszmélve felálltam, éppen egy robot szólt hozzá majd el is tűnt. Ez nagyon nem tetszik! Pietro éppen mellettem a Kapitánynak adott egy erős ütést a fejére, így elé lőttem egy vízgolyót és jéggé változtattam. Szélvész barátunk így sikeresen elesett.
-Nem számítottál rá? - vágtam vissza majd követtem Wandát.
Mentem én mindenféle, viszont a keresett személyt nem találtam sehol. Hangokat hallottam, így arra mentem. Natasha volt az... Eléggé kábának tűnt így közeledtem felé.
-Tanárnő! - szóltam neki - Ms. Romanoff? - álltam elé mire csak úgy el sétált mellőlem - Natasha! - fogtam meg a karját mire leült. Egy hatalmas csörömpölés volt mögöttünk így odakaptam a fejem. Nem láttam semmit így odalopakodtam a kabinhoz majd megláttam a nyelvtan tanáromat - Clint! - nyúltam érte mire megragadta a kezemet és a segítségemmel felállt.
-Te jól vagy? - kérdezte.
-Megúsztad Wandát?
-Ahogy te is!
-Nem volt rá lehetősége, hogy azt csinálja... Inkább ide-oda hajított! - magyaráztam majd kimentünk Natashához - Viszont a többieket megtalálta!
-Natasha! Kéne az altató dal! - szólalt meg a fülesbe Tony.
-Hát az nem oldható meg! - válaszolt helyette Clint - A csapatnak annyi most...
-Akkor hívom Veronicát... - adta meg magát mire a hajó közepére álltam.
-Mit csinálsz Brook?
-Ideje beadni az altatódalt! - vontam vállat majd kirepültem a roncsból.
A legközelebbi város felé vettem az irányt. Már messziről lehetett hallani, hogy Hulk rombol mindent. A hang után mentem, meg a rombolás nyomait is követtem egyben. Leszálltam Veronicán majd onnan néztem a harcot a biosz tanárom és a bácsikám közt. Bár a következő pillanatban Hulk megcélozta a jó kis helyemet így leszaltózva a gépről a földre érkeztem.
-Jön a lift! - hallottam még Tonyt majd azt rá is dobta Hulkra. A szörnyeteg el is terült viszont Tonyra nézve kiköpte az egyik fogát - Bocsika! - mondta mire Hulk bepipult és rá akart ugrani, de én nekifutottam így elesett.
Gyorsan felpattant majd engem kezdett el támadni. Mindent kivédtem a képességemnek hála, majd a csatornából kivonva a vizet Bruce köré kerítettem. Mivel biztos volt, hogy nem tud mozogni, közeledtem felé. Felemeltem a bal kezemet majd nyugtató hatással mosolyogtam rá.
-Hé, nagyfiú! Kezd lemenni a nap - mondtam a szokásos szöveget majd a kezét elengedtem és nyúlt az én kezemhez. A tenyeremet az ég felé fordítottam így Bruce követett engem. Utána megnyomtam az alkarja közepén majd az ujjaimat végighúztam egészen a végső ujjbegyéig. Megrázta a fejét és elkezdett mocorogni. Egyre kisebb és kisebb lett. Majd végül a mi kis hőn szeretett barátunk jelent meg a vízben így magamba szívtam a folyadékot. Banner így térdre rogyott előttem.
-Bruce! - térdeltem le elé - Mély levegő! - kértem mire vele együtt vettem a friss oxigént.
-Mi tettem? - kérdezte lihegve.
-Semmi megbocsáthatatlant! - simogattam meg a karját majd megöleltem.
-Direkt kértem, hogy ne gyere el a küldetésre! - mondta Tony.
-Azt is kérted, hogy figyeljek Lisara! Ha a kettő közül választanom kell akkor Lisa mellett állok!
-Hogy vagy?
-Egyelőre még nem történt semmi - néztem a kezeimre - Veletek mizu?
-Kicsit odavan a csapat...
-Lisa is megkapta!
-Az a jó ha te nem!
-Jöttök haza?
-Barton vezet szóval nem tudom, hogy hova tartunk! Valami védett házat emlegetett...
-Megbújtok?
-Peppernek sok a céggel a dolga... Segíts a többi tanárnak az akadémián!
-Rendben! Bruce hogy van?
-Nem merek nyilatkozni az ő helyében...
-Pihenjetek egy kicsit! Rátok fér! Addig mi mindent kézben tartunk!
-Lisa ismerte az ikreket...
-Annyira, amennyit el is mondott nekünk.
-Fedezed valami miatt!
-Te tényleg megtámadtad őt? - tört ki belőlem.
-Megtudtad? - dörzsölte meg a szemeit.
-Szegényke azt se tudja, hogy ki ő valójában! Erre megtámadja a saját matektanár... Ez hatalmas hülyeség volt Tony!
-Rájöttem!
-Be kapcsolni a tűzriasztót? Az egy keverék! Megölhetted volna!
-Azért ennyire nem volt vészes!
-Kérlek, hogy ha legközelebb hasonlót akarsz csinálni, akkor gondold át!
-Meg kell tudnunk, hogy minek kell neki a vibránium! - mondta mire vettem egy mély levegőt.
-Vegyem fel a kapcsolatot Wakandával?
-Imádlak Brook!
-Ezek után el is várom!
-Mi megérkeztünk...
-Mi is nemsokára.
-Figyelj Lisara!
-Beszéljetek meg valamit Ultron ellen!
-Szia!
-Szia Tony! - nyomtam ki a hívás majd leszálltam a pályán és kinyitottam a hátsó ajtót. Felálltam majd kikapcsoltam mindent és Lisa felé mentem. Átkaroltam majd elindultunk be az iskolába.
-Mi történt? - futott ki Mr. Wilson.
-Találkoztunk a Maximoff lánnyal... - Válaszoltam majd átvette tőlem Lisat. Én leguggoltam majd mélyen vettem a levegőket.
-Minden rendben?
-Persze, csak szédülök egy kicsit... - legyintettem.
-Biztos Brook?
-Mr. Wilson! Lerakná Lisat a gyengélkedőbe? - kérdeztem mire helyeselt és beindult a szobatársammal.
Felpattantam majd bementem én is az iskolába. Sokan intettek meg köszöntek, de igazából a nagy részét nem is ismertem... Aztán volt még olyan is, aki fotózott. Hát ilyen ez... A lépcsőn lemenve a tanári folyosónál kiléptem, majd egyből az első helyen bekanyarodtam a felnőttek helyiségébe.
-Diákok nem léphetnek be! - jegyezte meg Fury.
-Idegeneknek belépni tilos! - vágtam vissza mire elmosolyodott és felállt a székről.
-Hogy vagy Brooklyn? - kérdezte amikor megölelt.
-Egész jól! Sok a tanulnivaló... A harmadik év már csak ilyen...
-Jövőre már a végzős leszel! Jönnek a vizsgák!
-Hallottam róla...
-És a... Tudod!
-Gyógyszer nélküli második nap... Eléggé jól bírom!
-Annak nagyon örülök!
-Miért jött Nick?
-Van egy tervem... Ezt majd a Bosszúállókkal is megosztom!
-Hallgatom!
-Ultron a fő ellenségünk... Ha beismeri, ha nem a célja az emberiség kiirtása. Időt akar nyerni... - magyarázta Fury - A kontaktjaim azt mondják, hogy épít valamit. Az ellopott vibránium mennyisége alapján szerintem nem csak egy valamit!
-És mi van konkrétan vele?
-Ohh! Őt könnyű megtalálni! Ott van mindenhol... Ultron gyorsabban szaporodik, mint egy katolikus nyúl! Sajnos azonban még mindig nem nagyon tudjuk, hogy mit akar...
-Az indító kódokat, nem? Főnyeremény lehet az számára...
-Igen, ez igaz! De nem lépett semmit az érdekben. Megpróbáljuk csapdába csalni... Ezzel kapcsolatosan már szóltam a Nexusos barátaimnak!
-Na és mit mondtak?
-A rakéták kellenek neki... De a kódokat folyton változtatják!
-Mégis ki? - lepődtem meg.
-Azt nem tudjuk...
-Egy szövetséges?
-Ultron egyik ellensége. Attól még nem szövetséges! De azért nagyon érdekel, hogy ki lehet... És az is, hogy mi a fenét akarhat?
-Jobbá válni! Jobbá nálunk... Új testeket épít. Emberieket. Az emberi forma nem hatékony! Biológiai értelemben elavultunk! De mindig visszatér hozzá...
-Hát úgy látom elég bénán programozták be, hogy védje az embereket! - szólt be Nick mire kuncogtam.
-Nem megvédeni kell őket - ellenkeztem - Továbbfejleszteni... Ultron fejlődni fog!
-Hogyan?
-Azt nem tudom! Talán a többiek tudják a választ...
-Akkor nem is firtatom tovább! Akkor leadom a többieknek ugyanezt a szöveget!
-Remélem sikeresebben jön el onnan!
-Hát azt én is! - biccentett majd kiment.
-Ki lehet az a személy, aki folyamatosan változtatja a kódokat? - tettem fel magamban a kérdést mire felcsillant a szemem - Megvan! - örvendeztem majd kirohantam a szobából és a műhelyhez mentem.
Kinyitottam a főkapcsoló szekrényét mire egy hatalmas panel tárult elém. Pont az, amire számítottam! Elkezdtem a részeket összehúzni majd egy picit megszerkesztettem itt-ott a beállításokat. Elégedetten nyúltam a hatalmas piros kárért majd lehúzva azt áramszünet lett az épületben. Gyorsan vissza is kapcsoltam mire a rendszer felállt és beindult a kreálmányom.
-J? - kérdeztem.
-Mr. Starkra számítottam, de jobban örülök magának Ms. Smith - válaszolt mire örömömben ugráltam.
-Mi történt? - tört be Mr. Wilson Mr. Barnes kíséretében.
-Újraélesztettem! - jelentettem ki büszkén.
-Mit? - értetlenkedett Wilson.
-Megvan a kulcs! Nyerhetünk Ultron ellen! - motyogta majd kimentem a teremből.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro