-Mennyire súlyos? - kérdezte Tony.

-A golyó megsértette a gyomrát, de már nincs semmi baja! - nyugtatta Dr. Banner.

-És mit csináltál vele Bruce? Bypass vagy akár összevarrtad? Vagy mi? - faggatózott Pepper.

-Vizet öntöttem a hasüregébe... - vallotta be.

-Te meg se műtötték rendesen? - akadt ki Tony.

-Fölösleges operáció hajtottam volna végre! Brook a víz által gyógyul meg teljesen. Igaz feltártam, lett egy öt centis hege, de én csak ezt csináltam! Nem is kellett volna megcsinálom, mert csak a medencébe kellett volna rakunk őt!

-Nem lett volna akkora hülyeség! - mormogtam még csukott szemmel.

-Brook? - kérdezte Pepper mire kinyitottam a szemem - Istenem! - fogta meg a kezem - Annyira aggódtunk! - ölelt meg mire gyengén megsimogattam a hátát.

-Az a vicc, hogy én is! - tettem hozzá mire láttam, hogy Tony elmosolyodik - Sikertelen volt a küldetés... Nem tudtam visszahozni Lisat! Ott volt előttem, de gyomrom lőttek és így beleestek a páncélba, ami egyenesen hazahozott. Sajnálom! Elbuktam! Lehet, hogy mégsem én voltam erre a legjobb jelölt.

-Hohohó! - ült le mellém Tony - Ezt meg se akarom hallani Brook! A küldetés sikeres volt! A Hydra elbukott! Miattad! Lisa valamelyik titkos bázison van... Meg fogjuk találni! Ígérem!

-Köszönöm! - fogtam meg a kezét mire elmosolyodott - Ahogy magának is Dr. Banner! - néztem a dokira - Maga nélkül nem lennék itt!

-Én csak tettem a dolgom! Mi vagyunk hálásak neked Brooklyn! Megmentettél mindannyiunkat! Az egész bolygót!

-Kivehetem az infúziót? - kuncogtam - Kicsit irritál...

-Csak nyugodtan! Számodra úgy is fölösleges! A varratot majd kiszedem, amint szépen begyógyult a seb! Azaz holnap! Fürödjél este és minden rendben lesz!

-Úgy lesz!

-Pihenj! - kérte mire biccentettem és kiment - Ja és Mark Stevens nagyon meg akarja látogatni Brooklynt, szóval vagy elmentek vagy feltartom még egy kicsit...

-Megyünk is! - mondta Pepper mire mind a ketten megpusziltak Tonyval - Másfél év az hosszú idő a szerelmünk nélkül... - jegyezte meg majd kimentek Banner társaságában.

Én felültem rendesen majd kiszedtem az infúziót. Kitakaróztam majd a kis szekrényen lévő ruhát felhúztam a hálóing helyett. Mire a gatyámat is felvettem, már kopogtak és Mark benézett a résnyire nyitott ajtón. Mind a ketten elmosolyodtunk majd én a nyakába ugrottam örömömben. Visszatett a földre majd eltolt magától. Arcomat a kezei közé fogta majd a szemembe nézett.

-Nagyon hiányoztál! - suttogta.

-Egész végig direkt nem hívtalak, mert aggódtam, hogy megtalálnak téged és bántanak... Rájöttem, hogy ez csak a szertelen képzeletem szüleménye. Hiszen amikor felhívtalak pár napja, akkor nagyon megijedtem. És te nyugtattál le! Most már tudom, hogy hiba volt nem keresni téged. Nagyon sajnálom, hogy csak így elhagytalak! Nem akartam!

-Semmi baj! Ez volt a feladatod! És én ezt megértem. Tisztellek emiatt, hogy képes voltál erre!

-Nagyon szeretlek!

-Én is! - mondta majd közelebb hajolt hozzám és megcsókolt.

-Brooklyn! - rontott be Jessica mire szétrebbentünk Mark-kal - Tán megzavartam valamit?

-Miben segíthetek? - fordultam felé.

-Tudsz valamit Lisaról?

-Csak is annyit, hogy a Hydra kontrolálja... Sajnálom! Tudom, hogy nagyon hiányzik nektek!

-Ahogy neked is! Tudjuk, hogy mindent megtettél! Örülök, hogy nincs semmi bajod! - mondta majd ki is ment.

-Péntek van ma, ugye? - kérdeztem.

-Igen, miért? - nézett rám Mark.

-Elintézek egy kis dolgot... - engedtem el - Egy óra múlva találkozzunk az aulában!

-Minden rendben?

-Persze! Csak ne menj el addig vacsorázni! - pusziltam meg majd kimentem a gyengélkedőből.

-Mr. Rogers! - szóltam neki mire megtorpant.

-Brook! - látott még - Nagyon örülök, hogy nincs semmi bajod!

-Ezt visszaadnám magának! - nyújtottam felé a pajzsot - Hiszen ez magát illeti!

-Köszönöm szépen! - vette át - Remélem jó volt a küldetéshez!

-Sokan azt hitték, hogy én maga vagyok... - meséltem mire kuncogtunk - Viszont nagyon sokat segített, és már a végére egész jól belejöttem a használatába!

-Ennek örülök!

-Ha algát talál rajta, akkor nagyon sajnálom! A Potomacba beleesett és csak most tudtam érte visszamenni! Letisztítottam meg minden, de nem vennék rá mérget, hogy makulátlan munkát végeztem.

-Semmi baj! Nekem is van hírem!

-Na és mi az?

-Hétfőtől az én osztályomba jársz... Nem akartuk elmondani a küldetés előtt és közben. Viszont most már végeztél és újra az iskolába jársz...

-Rendben! Örömmel hallom!

-Remélem be tudtad pótolni az anyagokat.

-Sok üres órám volt az irodámban... - vontam vállat mire elröhögte magát.

-További szép napot Brooklyn! - biccentett.

-Magának is! - mentem tovább mire megcsörrent a telefonom - Happy?

-Megbeszélt helyen vagyok!

-Rendben! Már látom őt... Tony és Pepper?

-A toronyban vannak, ahogy megbeszéltük!

-Mennem kell Happy! - nyomtam ki majd Mark felé fordultam - Szia!

-Miért vagyunk itt? - kérdezte mikor megfogta a kezem.

-Elmegyünk egy helyre! - húztam ki az épületből.

-És hova?

-Az legyen titok!

-Ez nem tetszik nekem Brook! - ellenkezett amikor kinyitottam a kocsi ajtaját.

-Jó buli lesz!

-Mire készülsz? - ijedt meg majd beszálltunk a járműbe - Szép estét! - köszönt Happy-nek.

-Csak tegeződjünk pajti! - kérte Happy amikor elindultunk.

-Köszönöm! Na jó, ez egyre furább! Hova megyünk?

-Vacsorázni megyünk!

-És hova?

-Azt már nem mondhatjuk el! - válaszoltam a sofőr helyett - Egyébként, ő itt Happy! - mutattam a volánhoz - Happy már ismeri Markot!

-Többször szólt a takarodó miatt... - mormogta Mark.

-És azóta se sikerül mindig betartanod! - tette hozzá Happy mire elröhögtük magunkat.

-Próbálkozom!

-Megértem! Előre is sajnálom ha belekerülünk egy dugóba!

-Semmi baj Happy! Csúcsforgalom van... - magyaráztam mikor beértünk a városba.

-Miért is vagyunk New Yorkban? - nézett ki az ablakon a mellettem ülő.

-Tán baj?

-Nem szeretem a Yankees csapatát...

-Ezt meg se hallottam! - jegyezte meg Happy.

-Sajnálom de Missouriban nőttem fel!

-Mindent értek! - bólintott majd leparkolt a torony előtt. Kiszálltunk és Mark egyből az épületet kezdte el vizsgálni.

-Na jó! Miért vagyunk a Bosszúállók-toronynál? - lepődött meg.

-Csak gyere! - kértem mire beszálltunk a liftbe.

-Egyébként mit is dolgozol Happy? - fordult az említett személyhez.

-Személyi testőr és sofőr vagyok! - válaszolt.

-De csak sofőrként kell helytállnia! - fejeztem be mire a nappaliban kinyílt a lift ajtaja.

-Hát megjöttetek! - álltak fel Tonyék az asztaltól.

-Mr. Stark! Ms. Potts! - lepődött meg Mark amikor megálltak előttünk.

-Mark... Bemutatom a nagynénémet, Peppert, és a bácsikámat, Tonyt! - mutattam rájuk majd Mark kezet rázott velük.

-Ők a te... - döbbent le - És te itt... Várjunk egy pillanatot! Ez túl sok információ egyszerre! - mondta mire kuncogtunk - Nagyon örvendek, hogy megismerhettem magukat, mint Brooklyn gyámjai!

-Részünkről a szerencse! - jelentette ki Pepper.

-Remélem éhes vagy Mark! - karolta át Tony majd elindultak az asztal felé.

-Az vagyok tanár úr!

-Csak Tony, amikor az iskolán kívül vagyunk!

-Értettem Mr. Stark! Vagyis Tony! Sajnálom! Még kell szoknom ezt a helyzetet!

-Semmi baj! Lesz rá egy hétvégéd! - paskolta meg a hátát mire Mark megtorpant.

-Itt maradhatok a hétvégén? - nézett hol ránk, hol Tonyra.

-Túl hosszú az út Missouriba, már ha persze jól tudom...

-Annyira nem is! - ellenkezett Happy mire Tony vett egy mély levegőt.

-Tán nem szereted a Yankeest? - kérdezte Marktól.

-Nem nagyon vagyok oda érte... - vallotta be.

-Semmi baj! Én sem szeretem!

-De hát azt mondtad... - lepődött meg a Happy.

-Hazudtam Happy, mert szeretlek! Na gyere Mark! Vacsorázunk és utána elmegyünk a műhelybe, már ha persze akarod!

-Természetesen, szeretnék!

-Jó fiú! Szép fogás Brook! - jelentette ki majd leültem az asztalhoz.

-Szerinted Tony meddig bírja Mark-kal? - suttogta Pepper.

-Inkább az a kérdés, hogy Mark meddig bírja Tonyt...

-Jogos!

-Rosszul mondjátok! - javított ki minket Happy - A kérdés az az, hogy ti meddig bírjátok velük...