Chapter 3
-Brooklyn! – hallom meg Lisa hangját az ajtó felől – Már több, mint egy órája vagy bent a fürdőben! Én is szeretnék zuhanyozni!
-Sajnálom! – nyitottam ki az ajtót – Ha a vízben vagyok, akkor repül az idő... - sétáltam ki.
-Szóval a vízzel kapcsolatos az erőd – jött rá – Mindent értek! – csukta be mögöttem az ajtót és bezárta.
Felvettem egy Nike melegítő szettet majd leültem az asztalomhoz. Elővettem a naplóm majd kinyitottam az első oldalon. Kiesett belőle a képem így gyorsan még a levegőben elkaptam. Megnéztem és szembe találtam magamat a családommal. Két évvel ezelőtti karácsonyi kép volt. Anyu és apu a széken ültek míg Pepper és én mögöttük álltunk átkarolva. Akkor kaptam a naplót is Peppertől, csak akkor még nem telt be az előző... Mennyire jól tudok időzíteni! Új élet, új hely, új suli, új napló... Minden új! Kicipzároztam a tolltartóm majd elővettem belőle a kék tollamat, amikor kopogtak. Felálltam és odamentem.
-Tony! – láttam meg az embert, amikor kinyitottam az ajtót.
-Szia, Brook! Láttam, hogy nem vacsoráztál...
-Nem szoktam vacsizni! Ezért nem voltam!
-Értem! Körbe néztél már?
-Még nem! Nem volt rá időm...
-Most van egy kis időm, ha akarod, elkísérlek.
-Azt megköszönném! – bólintottam, amikor becsuktam az ajtót.
-Nézted a délutáni szakköröket?
-Igen! Csak még nem töltöttem ki... Viszont holnapra majd eldöntöm!
-Talán túl sok van, ami tetszik?
-Mindegyik tetszik! Vannak vízisportok, azokat alapból imádom! Mivel Brooklynba nőttem fel a kosárlabda nagyon közel áll a szívemhez! Imádok rajzolni, mivel megnyugtat. Színészet meg javasolt a bevetések miatt, ha beépülök...
-Neked aztán sok szenvedélyed van – kuncogott.
-Én mindent ki akarok próbálni! Úgy érzem, hogy akkor vagyok igazán önmagam, amikor elfoglalom magamat valamivel... A gimiben ott volt a zeneszakkör és a tánc...
- Várjunk csak! Zeneszakkör és tánc? – lepődött meg, amikor beszálltunk a liftbe.
-Művészeti suliba jártam... Plusz még a szüleim beírattak karatéra, judora, jiujitsura...
-Azokról halottam... Én csak művészeti suliról nem tudtam!
-Hát... Direkt nem akarták, hogy olyan legyek, mint Pepper!
-De miért?
-Mert szerintük, nem normális, hogy egész nap az irodába vagyok és iratokat rendezek meg üzletet kötök... Elvették tőlem a mentoromat...
-Szóval Pepper ezért ilyen veled? – szállt ki liftből majd követtem.
-Milyen velem Pepper?
-Úgy viselkedik veled, mint ha az anyukád lenne...
-Nem tudom, hogy neked elmondta-e, de...
-Kicsi az esélye, hogy gyereke legyen... Tudom! Amikor elkezdett a cégnél akkor kellet egy orvosi nyilatkozatot beadnia.
-Ohh! Mindent értek!
-És az apukád Pepper testvére, ugye? Mert erről nem volt szó a családi partin!
-Nem! Anya nővére.
-Tényleg! Hiszen Smith a neved...
-Igen... Viszont!
-Hallgatlak!
-Pepper azt mondta, hogy majd megbeszéli veled, hogy segíthetek-e neki dolgozni...
-Brook...
-Szóval nem!
-Egyelőre foglalkozzál az akadémiával!
-Értem!
-Viszont nagyon értékelem, hogy segíteni szeretnél!
-Hogyan jött a Pepper?
-Mint név?
-Igen.
-Nem tudom! Csak megláttam és...
-Úgy érezted, hogy ráillik. És igaz! Sokkal jobb, mint a Virginia.
-Lehetne egy kérdésem?
-Persze!
-Kit szeretnél osztályfőnöknek?
-Akárhogy is válaszolok az nem lesz jó! Mást nem mondhatok, mivel azzal téged megbántanálak viszont, ha téged mondalak, akkor meg csak is azért lenne, mert a rokonság miatt kötelező téged mondanom.
-Nem sértődőm meg!
-Biztos?
-Száz százalék!
-Igazából én sem tudom, hogy kit szeretnék... De mivel úgy is változni fognak a csoportok nem élem majd bele magamat. Viszont Fekete Özveggyel a kémkedést és a küzdőharcokat vennénk a lövészettel arányosan. Amerika Kapitánnyal is szinte ez lenne. Sólyomszemmel mindenképpen íjászat, nyilvánvaló. Thorral a kilenc birodalomról tanulnánk. Mr. Banner a tudományos részt tartaná, a kémia-beoszt... Veled lenne a fizika és matek a mérnöki tudománnyal vegyítve. Sólyomnál és Rhodes alezredesnél lenne az a szigorú katonai kiképzés a múltjukat tekintve. Én azt mondom, hogy harcolni tudok... Lőni nem! A tanulmányi átlagom nagyon jó! Állóképességem van a sok sport miatt... Akárkit kapok, azzal jól járok!
-Akarsz velük találkozni?
-Mi? Én a Bosszúállókkal?
-Gyere! A tanári az úgy is itt van! – nyitott be majd behúzott.
-Üdv! – köszöntem félénken.
-Bemutatom nektek az... - kezdte mire rám nézett kérdőn, hogy akkor most, hogy is mutasson be.
-Unokahúg... Az unokahúga vagyok...
-Igen!
-Tudtommal nincs testvéred Stark! – állt fel Romanoff majd felénk jött – Natasha Romanoff! – nyújtotta a kezét majd kezet ráztam vele.
-Brooklyn Smith! Pepper Potts a nagynéném, így lett Tony a nagybácsim...
-Örvendtem! – ment el majd felváltotta Rogers.
-Kapitány! – biccentettem – Megtiszteltetés találkozni magával!
-Brooklyn, mint a...
-Város! Ott születtem és nőttem fel, ahogy maga is!
-Öröm volt találkozni!
-Ha tényleg Tony rokona lennél nem így köszöntél volna a Kapitánynak! – cserélt a katonával helyet Mr. Banner.
-Akkor Jégkirálynőnek hívná – jegyezte meg Tony – Bruce! Van egy jó hírem, mert Brook jeles tanuló és érdekli a munkásságod!
-Tényleg? – nézett rám.
-Érdeklődve várom a további munkáit Dr. Banner! – biccentettem.
-Akkor gondolom a faltjaimra is fogsz járni...
-Szeretnék! Mindenképpen számításba vettem! Ahogy az Yggdrasil tanulmányozását is! – pillantottam Thorra majd felém fordult.
-Ugyancsak? – érdeklődött az istenség – Ugye tudja, hogy szintfelmérőt kell írnia, hogy csoportba lehessen osztani a többiekkel együtt?
-Természetesen! Egyébként, ha maga a jogos trónörökös, akkor most még Odin uralkodik?
-Pontosan!
-Amint látom Barton, Rhodey és Wilson nincsenek itt – nézett körbe Tony – Na, akkor mi mentünk, mert a takaródó mindenkire érvényes! – nézett rám majd biccentettem és kinyitotta mögöttem az ajtót.
-Megtisztelés volt magukkal találkozni! – mondtam mindenkinek mire bólintottak így kiindultam – További szép estét! – csuktam be az ajtót majd Tonyra néztem – Te megőrültél! – röhögtem el magam.
-Tök jó voltál! Nem tudom, hogy mitől tartottál! Szerintem mindenkit lenyűgöztél Natashán kívül... De őt tényleg nehéz!
-Azt mondod? – kérdeztem mire megszólalt a telefonja.
-Pepper az...
-Menjél csak! Köszönöm, hogy körbevezetettel!
-De csak egy emeletet mutattam meg...
-Semmi baj! Majd felfedezem egyedül holnap!
-Remélem, tetszik a hely!
-Egyelőre igen! Na, menj! Pepper miattam le fog szúrni!
-Bármi kérdésed van, csak szóljál! – indult el a lift felé – Majd holnap talizunk!
-Jó éjt Tony!
-Neked is Virágszál! – mosolygott rám, amikor becsukódott az ajtó.
Elindultam a lépcső felé majd benyitottam. Elkezdtem felfelé sétálni majd a néma csönd miatt elkezdtem dúdolgatni. Ahogy felértem a kollégiumhoz kiléptem az ajtón és meghallottam, hogy valaki nekiment az ajtónak. Odanéztem és észrevettem egy fiút a földön fekve.
-Bocsánat! – csuktam be az ajtót majd segítettem neki felállni – Fáj valamid?
-Huhh! – nézett végig rajtam – Nálatok ilyen az első találkozás?
-Nagyon sajnálom! Nem akartam! – kezdtem el összeszedni a papírjait – Nem fáj semmid?
-Jól vagyok?
-Biztos? Megmondhatod nyugodtan! – adtam vissza a lapokat, amikor észrevettem a villám alakú tetkót a csuklóján.
-Tetszik?
-Tessék? – néztem a szemébe. De szép kék szemű! És fel kell néznem rá... Ez nem nagyon fordul elő!
-A tetkó... Megnézted...
-Ja, igen! Nagyon tetszik! Ez a képességed? Villámokat szórsz?
-Igen... - kuncogott – És neked?
-Víz szabályozása.
-Értem! Vezeti az áramot és ez nagyon jó mivel a Föld nagy része víz...
-Hetvennyolc százaléka, igen!
-Számon tartod!
-Hiszen anyag volt földrajzból...
-Most már azt is tudom, hogy okos is vagy!
-Szőke haj és már azt gondolják, hogy hülye az ember...
-Nem azért!
-Tudom, néha én is ezt mondom...
-Huhh – fújta ki a levegőt – Akkor nem tűnök bunkónak! – mondta mire elröhögtük magunkat.
-Nálam nem számít az első benyomás! Viszont nekem most mennem kell! Még egyszer sajnálom...
-Mark! Mark Stevens!
-Örülök, hogy találkoztunk Mark!
-Jobb körülmények között is összefuthattunk volna...
-De ez az én formám – mondtuk egyszerre mire kuncogtunk.
-Mit csináltok még itt? - kérdezte a bejárati ajtótól Happy – Takarodó van gyerekek!
-Már megyünk is! – helyeseltem majd elindultam a szobám felé.
-Szép volt! – pacsizott le velem Happy – Jó fogás!
-Happy!
-Most mi van?
-Megyek aludni!
-Nem szólok Starknak!
-Köszönöm! – kanyarodtam balra majd az első ajtónál beléptem – Szia!
-Hol voltál? – kérdezte tőlem Lisa – A takaródó negyedórája volt!
-Feltérképeztem a sulit! Vagyis csak egy szintet...
-Fura vagy!
-Én? Miért?
-Elpirultál!
-Melegem van! – feküdtem le az ágyamra majd nyakig betakaróztam.
-Akkor miért takaródzol be?
-Most meg fázom!
-Aha!
-Jó éjt! – kapcsoltam le a kislámpát az éjjeliszekrényen majd lehunytam a szemem.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro