Chapter 11
- Én ezt nem bírom! - vonszolta be magát Lisa a szobába majd elterült a parkettán.
- Talán nehéz volt az edzés? - néztem végig rajta.
- Rhodes tartotta...
- Hallottam pletykákat róla és az edzéseiről! Örülj, hogy élsz! - álltam fel majd kiindultam.
- Te hova mész
- Futni, miért?
- Minden egyes délután eltűnsz és este érkezel vissza... Kicsit fura vagy! Talán összejött a dolog Mark-kal? - ült fel mire megtorpantam - Beletrafáltam?
- Mark... Közte és köztem nem lesz semmi!
- Haver! A csávó teljesen beléd zúgott...
- Jól mondtad... Múlt időt használtál és így helyes a mondat - léptem ki a küszöbön majd elindultam kifele az épületből.
Kisétáltam a parkba majd elkezdtem nyújtani egy kicsit. Miután már hajlékonynak tekintettem magamat, elkezdtem kocogni majd egyre gyorsabb tempót diktáltam. Elmentem a terület széléhez és onnantól kezdve a kerítés mellett futottam egész végig. Éreztem, hogy a fejem kitisztul egyből, ahogy a széllel szembe futok. Egy hatalmas kör után megálltam és visszasétáltam a patakhoz. Leültem oda egy padhoz majd próbáltam egyenletesen venni a levegőt. Néztem ki a fejemből, a tájat vizsgáltam körülöttem. Pillanatokkal később előre dőltem és a folyó vizet kezdtem el figyelni. Felemeltem a kezem ezáltal egy sugár keletkezett felfelé, mint egy szökőkút... Elkezdtem azt formázni. Először körbe-körbe irányítottam a vizet majd visszavezettem a patakba. Abban a pillanatban leültek mellém.
- Egész nap kerültél engem! - kezdte Noah.
- Csodálkozol? - fintorogtam.
- Mi a bajod?
- Nekem mi a bajom? - röhögtem el magam - Látod, ezért kerültelek el ma! - álltam fel majd elindultam befelé.
- Az a csávó a barátod? - szólt utánam mire megtorpantam.
- Nincs hozzá közöd! Szakítottunk!
- Szakítottunk? Tudtommal kaptam egy levelet tőled... Esélyem se volt elbúcsúzni tőled!
- Elbúcsúzni? - fordultam felé.
- Tán nem így volt?
- Az elköltözésed előtt egy héttel tudtam meg az igazságot...
- Már megint ezzel jössz?
- Már megint ezzel jövök? Most szórakozol velem? A barátnődként nem mondtad el azt, hogy Londonba költözöl! Hazudtál nekem! Amikor azt mondtad, hogy anyukáddal beszéltél, gyakorlatilag leszervezted a brit életed! Tudom, mert ha nem hallgatlak ki nem tudom meg, hogy mi történt veled egyik napról a másikra! Képes lettél volna szó nélkül elmenni!
- Nem is igaz!
- És még most is hazudsz! - tettem keresztbe a kezem - Felejts el engem, mert mi végeztünk!
- Te végeztél! Én még nem...
- Nem végeztél? Tudod én is ezt hittem ameddig meg nem láttalak más lánnyal az interneten! Megbeszéltük a reptéren, hogy szeretni fogjuk egymást és, hogy nem bántjuk a másikat. Te ezt szépen felrúgtad! - szipogtam majd bementem.
- Brook! - fogta meg a kezem.
- Mondd csak! Miért vagy itt?
- Hogy a legjobbaktól tanuljak...
- Mi a képességed? - néztem a szemébe.
- Rengések irányítása.
- Mit akarsz tőlem?
- Brook, én szeretlek!
- Szeretsz? Tényleg? Akkor vésd azt a fejedbe, hogyha szeretsz valakit engedd el! - rántottam ki a karomat az övéből majd betörtem a bejárati ajtón.
- Óvatosan! - ugrott el előlem Happy.
- Bocsi Happy! - mondtam neki majd lerohantam a lépcsőn.
A mínusz egyediken kiléptem a lépcsőházból ás elindultam a tanári felé. Mire odaértem Tony éppen kilépett a szobából és elindult felém. Meglepődött amikor meglátott és enyhe ijedtség is volt a szemébe az állapotom miatt. Odamentem hozzá és a nyakába borultam. Gyengéden átölelt és megsimogatta a hátam. Pont ez kellett nekem! Egy apai ölelés, ami egyben megnyugtató és boldogító. Igaz, nem egy igazi apuka adta, de így is hatásos volt. Lassan elengedtem majd a padlót néztem. Biccentettem egyet majd elindultam vissza a szobámba.
- Ez a Noah gyerek az exed? - kérdezte óvatosan.
- Olyasmi... - fordultam vissza.
- Miatta vagy ilyen letört?
- Letört? Nem is vagyok letört! Én jelenleg szét lettem bombázva... - kuncogtam mire Tony is mosolyra húzta a száját. Szóval vette a fura, de egyéni poénomat...
- Hozzám és Pepper-höz bármikor jöhetsz, ezt tudod!
- Köszönöm!
- És nyugodtam el is mondhatod, hogy hogyan rúgjam ki a seggfejet!
- Tony...
- Mini-Thor hogy van?
- Hát... Noah elintézte, hogy szarul legyen... Pont miután elhívott egy randira.
- Mit szólsz ahhoz, ha szabályok megszegéséért lenne kirúgás? - gondolkozott mire elnevettem magam.
- Holnap találkozunk!
- Jó éjt Brook! - biccentett.
- Jó éjt neked is, Tony! - mentem be a liftbe majd felmentem a földszintre.
Kiszálltam és már nyugodtam mentem végig a folyosón egészen a szobánkig. Amikor benyitottam, akkor Lisa már az ágyán feküdt és a telefonját nyomkodta. Intett egyet így beljebb mentem és elterültem az ágyamon és lehunytam a szemem.
- וֹBuenos días chicos y chicas! (Jó napot fiúk és lányok!) - lépett be Romanoff a terembe.
- וֹBuenos días Señora Romanoff! (Jó napot Miss Romanoff!) - köszönt egyszerre az osztály.
- Como siempre, hoy también tenemos un examen de oral... Y el o la víctima es... (Mint mindig, ma is van felelés... És az áldozat...) - néztem meg a naplóját - וֹCarter! - nézett Noah felé - Hoy hablarás con un compañero o una compañera, no conmigo. Lo sé que eres nuevo en esta escuela por eso no conoces muchos alumnos pero וֹdi un nombre por favor! (Ma egy társaddal fogsz beszélni és nem velem. Tudom, hogy új vagy ebben az iskolában és emiatt nem ismersz sok diákot, de mondj egy nevet légy szíves!)
- Quiero hablar con Brooklyn Smith. (Brooklyn Smith-szel szeretnék beszélni.)
- Vale, chicos וֹvenid a aquí! (Oké, srácok gyertek ide!) - mutatott maga mellé mire Noah kiment és engem várt. Én csak hátra dőltem és a padot vizsgáltam.
- Gyere Brook!
- Nem megyek ki veled beszélgetni! - jelentettem ki mire az egész osztály meglepődött Romanoff-ot beleértve.
- Felelnünk kell!
- Neked kell! Téged szólított fel!
- Ahogy téged is!
- Engem te szólítottál fel és nem a tanár! - emlékeztettem mire Noah Romanoff felé fordult.
- וֹVen Brook! (Gyere Brook!) - kérte a tanár mire felálltam és a volt bérgyilkos mellé álltam.
- ¿Cómo estás? (Hogy vagy?) - kezdte Noah.
- Profesora, no quiero hablar con ese chico... (Tanárnő , nem akarok beszélni ezzel a fiúval!) - néztem a nőre.
- Es que, no me importa que hagáis hasta que habláis en español (Az van, hogy nem érdekel, hogy mit csináltok amíg spanyolul beszéltek) - ült le a helyére - Podéis discutir si queréis... Me da igual. (Veszekedhettek ha akartok... Nekem mindegy.)
- ¿Puedo usar palabras malas? (Használhatok trágár szavakat?)
- Claro... (Persze...)
- וֹHijo de la puta! (Rohadék!) - fordultam Noah felé.
- ¿Perdón?
- Lo oíste... (Hallottad...)
- וֹNo puedes usar palabras malas porque tú te rompiste conmigo! (Nem használhatsz trágár szavakat mivel te szakítottál velem!)
- וֹPorque besaste con otra chica! (Mert egy másik lánnyal csókolóztál!)
- Eso va a ser muy interesante... (Ez nagyon érdekes lesz...) - jegyezte meg a tanár mikor hátradőlt.
- Yo sólo te amo (Én csak téged szeretlek) - mentette magát Noah.
- Pero te odio... (De én utállak...) - vontam vállat - No me importa que quieres o que haces aquí... וֹNo me te acerques! וֹNo digas ningún palabra a mí! Quiero olvidar el pasado y que pasó contigo... Porque eres una parte del pasado. ¿Entiendes? No eres mi novio, ya no. וֹDéjame vivir mi vida! (Nem érdekel, hogy mit szeretnél vagy hogy mit csinálsz itt... Kerülj el engem! Ne szólj hozzám egy szót se! El akarom felejteni a múltat és ami veled történt... Mert te a múlt része vagy. Érted? Nem vagy barátom, már nem. Hagyj élni az életem!) - magyaráztam majd Romanoff felé néztem - Eso es lo que quería decir... ( Ezt akartam csak mondani...)
- וֹMuy bien chicos! Nos disteis una serie latinoamericana. Habláis como los nativos. ¿Pero cómo? (Nagyon jó srácok! Bemutattatok egy latinamerikai sorozatot. Úgy beszéltek, mintha az lenne az anyanyelvetek! De hogyan?)
- Su familia es mexicana (A családja mexikói) - mutattam Noah-ra - ¿Puedo sentarme? (Leülhetek?) - kérdeztem mire bólintott így visszamentem a helyemre.
Ezután minden ment a szokásos rendjén... Lementek az unalmas órák és a oltárian nehéz edzés. Rhodes lecsapott! De elég rendesen! Utána Banner megkínzott még egy kicsit. Szerencsére gyorsan gyógyul az égési sérülésem! Ha így kéne lennem hosszabb ideig, szerintem egyszerűen belepusztulnék! Kilépve az orvosiból, elindultam a szobánkhoz. Csöndben telt az út, senki se szólt hozzám... Gondolkodtam, hogy miért is lehet az, de rájöttem, hogy hatalmas balhét csaptunk Lisa-val pár napja... Nem csoda, hogy csak bámulnak és nem szólnak. Bekanyarodva a folyosónkra szembe találtam Mark-kal. Szemeztünk egy darabig majd ő meg is fordult és elindult a másik irányba.
- Nem kerülhetsz sokáig! - szólaltam meg mire megállt.
- Nem is kerüllek!
- Végülis most nem direkt akartál elmenni a másik irányba! Csak én képzelgek...
- Noah beilleszkedett már? - fordult felém.
- Ha rajtam múlik akkor nem nagyon sikerülne neki!
- Miért? Tán nem segítesz neki? Hiszen a barátnője vagy!
- Nem vagyok az!
- Ő mást vall!
- Az nem is számít!
- Hogy ne számítana? Ő mai napig szeret téged, és vissza akar szerezni! Én...
- Te mi?
- Én nem akarok kettőtök közé állni?
- Nem állsz kettőnk közé! Ő áll közénk!
- Nincs is olyan, hogy mi!
- De...
- Ez egy jel volt! Éppen, hogy elhívtalak egy randira mire ő megjelent!
- Én...
- Nem akarom megszakítani ezt a gyönyörű párkapcsolatot! Nagyon jól mutattatok együtt tegnap!
- Én nem szeretem már őt!
- És ez hogyan akadályozná meg őt? Ő szeret és mindent megtesz, hogy visszaszerezzen! Hallottam, mert mellettem van a szobája! Lehet, hogy te már... - kezdte mire odaléptem hozzá és megfogva a nyakát lehúztam és megcsókoltam. Gyengéden megragadta a hátamat majd magához húzott. Lassan elváltam tőle és a szemébe néztem.
- Engem csak te érdekelsz! - mosolyodtam el.
- Megpróbáljuk! Ha jól megy ez kettőnk között, akkor jók vagyunk, ha nem...
- Azt majd akkor megbeszéljük! - vágtam a szavába majd megöleltem jó szorosan.
- Én most megyek kajálni...
- Nekem tanulnom kell... - engedtem el - Érezd jól magad! Holnap találkozunk! - pusziltam meg majd bementem a szobánkba. Becsuktam az ajtót majd nekidőlve annak lecsúsztam a földre.
- Mi az az undorító mosoly az arcodon? - kérdezte Lisa.
- Kettő oka is van...
- Hallani akarom azokat?
- Nem - kuncogtam - Nem akarod! Menj egyébként nyugodtan fürdeni! Majd megvárlak! - ajánlottam fel mire felült az ágyán és furán végignézett rajtam.
- Összejöttél Mark-kal?
- Nem jöttem vele össze...
- Ahh, nem úgy tűnik! Árasztod magadból a förtelmes boldogságot! - indult a fürdőbe.
- Hideg vízzel fürödj!
- Tessék? - torpant meg.
- A hideg vízben több az oxigén! Mivel hasonló a tulajdonságod, mint a tűznek, logikus hideg vízzel fürödni. Tudom, hogy sokkal jobb a forró víz, de az csak elveszi tőled a friss oxigént. Szóval fürödj hideg vízzel!
- Köszönöm? - vont vállat majd bement a fürdőbe.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro