Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

39. rész Gyerek.

{•-•} Midoriya szemszöge {•-•}

-Shoto. szólaltam meg pár perc csönd után.
-Mondjad drágám. mondta Shoto majd el kezdte simogatni a kezem mivel az előbb dőlt rám.
-Mit szólnál hozzá ha többen lennénk? kérdeztem majd bele pusziltam Shoto hajába, lehet fura lesz de szeretném ha lenne egy gyerekünk tudom fiatalak vagyunk meg minden de mikor volt az esküvő Shoto föl hozta hogy szeretne egyet és az igazat megvallva én is nagyon szeretnék egyet és már telefonon beszéltem egy itteni árvaházzal és azt mondták a héten akár mikor be nézhetünk hozzájuk így úgy gondoltam hogy miért ne.
-Huu nekem....jó. De ezt mégis hogy érted? Mármint szeretnél egy....gyereket? kérdezte bizonytalanul Shoto majd fel ült és felém fordult.
-Igen Shoto szeretnék egy gyereket és azt akarom hogy legyen egy családunk. Vagy te már.....nem is szeretnél velem gyereket?
kérdeztem értetlenül hiszen eddig mindig Shoto szeretett volna gyereket. Akkor most mégis mi változott meg? Vagy csak az a baja hogy én lennék a másik szülő?
-Jaj Izuku nem ez a baj csak egyszerűen meg lepet és persze hogy szeretnék gyereket de csak veled senki mással. És ez tök jó meg minden de nem lenne túl korai egy kicsit?
Mondta Shoto majd miután be fejezte mondandóját adott egy lepke puszit homlokomra.
-Figyelj Shoto addig nincs túl korán sem túl késő ahhoz hogy egy olyan dolgot tegyünk meg amit mind a ketten meg szeretnénk tenni. És már beszéltem egy árvaházzal ha nem baj neked. Majd valamikor be nézhetnénk.

mondtam boldogan Shotonak és ahogy láttom Shotot is nagyon boldoggá tette a hír mert csak olyan szélesen és boldogan mosolygott mint még soha.
-Nekem jó, jaj Izuku most annyira boldog vagyok. Mit szólnál hozzá ha már ma mennénk? Ez annyira de annyira izgalmas lehet hogy lesz egy kis babánk is.
Ujjongot örömében Shoto majd már pattant is ki az ágyból hogy tudjon is öltözni.
-Mi az Izu te miért nem öltözől?
Fordult felém kérdőn Shoto
-Bocsánat szívem máris el kezdek öltözni.
Mentem Shoto felé mosolyogva aki nekem háttal volt és valami ruhát kereset a szekrénybe.
-Izuku ez biztos jó ötlet? Mármint minden álmom egy közös kis gyerek veled de a többiek majd mit szólnak hozzá?
Kérdezte Shoto aggódó hangon. Azt is sejtettem hogy a többieknek először fura lesz de majd lassan hozzá fognak szökni hogy már nem ketten leszünk hanem hárman.
-Shoto mindig te szoktad nekem mondani hogy nem lesz baj mert itt vagyunk, egymásnak és mi egyek vagyunk. Szóval nem lesz baj szerelmem tudod hogy a többiek is szeretni fogják majd a kis csöppséget.
Mondtam biztatóan Shotonak majd meg öleltem és már öltöztem is hogy hamar oda is érjünk az árvaházhoz.
-Izu sokat megyünk még?
Szólal meg Shoto húsz perc gyaloglás után milyen kis aranyos mikor nyafog.
-Nem sokára ott vagyunk Shoto csak pár perc még.
Bíztatam Shotot hogy még ne adja fel bár azért tényleg sokat gyalogultunk már de már látom is az épületet.
-Nézd Shoto oda megyünk.
Mutattam egy nagy ház felé.
-Akkor mégis mire várunk? Menyünk már be.
Húzott bá gyorsan Shoto az árvaházba.
-Jó napot kívánok miben segíthetek önöknek?
Halotunk meg egy kedves hangot miután beléptünk az épületbe.
-Oh jó napot pár nappal ezelőtt telefonáltam az igazgatóval hogy örökbe szeretnénk fogadni egy gyermeket.
Mondtam barátságosan a lánynak mert ahogy látom nem lehet sokkal idősebb nálunk.
-Értem akkor kérem várjanak egy percet.
Mondta kedvesen majd el kezdett telefonálni.
-Izuku mégis miért a legmesszebb lévő árvaházba jöttünk?
Nézett rám kérdőn Shoto.
-Tudod Shoto ezt az árvaházat egy számomra fontos személy vezeti ezért jöttünk ide.
Mosolyogtam Shotora majd a kedves lány vissza is jött.
-Jöjjenek velem kérem.
Halotuk meg a lány hangját majd követük is egészen az igazgató irodáig már most érzem ez nagyon hogy nagyon hosszú napunk lesz.
aztán be kopogtunk az ajtón és egy "Nyitva." Után be is nyitottam.
-Rég láttalak Midoriya Toshinorit hol hagytad?
Halutunk meg a nagy író asztal mögül egy idős és megviselt hangot, semmit se változott.

~Na sziasztok embikéim tudom sokáig nem volt rész gome. De annyira boldog vagyok a Monoshis könyvemre már érkezett hat csillag szóval most boldog vagyok. Na de remélem tetszett ez a rész is addig is míg nem lesz új rész legyen szép napotok. *-*~

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro