{•-•} Midoriya szemszöge {•-•}

Miután Shoto el ment mosdóba nem sokára sensei-ek is meg érkeztek.-Na kölykök mindenki itt van? tete fel a kérdést Aizawa sensei.-Shoto még hiányzik. mondtam mert még mindig nem jött vissza.-Midoriya fiam. mondta.-Ott is van. Todoroki fiam hol voltál eddig? Mert nem az iskolából jöttél? kérdezte All Might, Shototol. Láttam Shoto arcán hogy meglepődött vajon hol lehetett? Aggódom érte.-Én...ohm tudja....nem szeretném el mondani...mert ez csak rám és Izukura tartozik...szóval miért nem megyünk a buszhoz? mondta Shoto majd meg ragadta a kezem és húzott is maga után a buszhoz.-Hé hé Shoto mi a baj? kérdeztem tőle mikor meg álltunk felém fordult és sírt... Shoto sírt ez olyan fura és különleges nekem mert még sohasem láttam egyszer sem sírni.-I...Izuku. zokogta nekem mire én gyorsan magamhoz öleltem és próbáltam nyugtatni.-Shh mi a baj? Hé hallod itt vagyok mond el mi a baj. kértem tőle és még mindig nem engedtem el.-Itt voltak..Izu. sírta egyre keservesebben.-Nyugi szívem ki, kik voltak itt? kérdeztem értetlenül nézve rá.-A bátyámék... annyira s... sajnálom. sírta és bele fúrta fejét a melkasomba én meg csak megdöbbenve néztem rá vajon mit mondhatak neki azok a szemetek? -Figyelj szívem minket senki sem bánthat míg itt vagyunk egymásnak és tudod miért? kérdeztem Shototol és el kezdtem simogatni a fejét.-Mhh..nem miért? kérdezte rám nézve azokal a szép két színű szemeivel amiket most csúnya könnyek borítják.-Mert mi egyek vagyunk! mondtam majd homlokon pusziltam.-Igen egyek. mondta majd újra jó szorosan hozzám bújt.-Hé fiúk hol vagytok? halotuk meg Uraraka hangját.-Ahj. Uraraka itt vagyunk mindjárt megyünk. üvöltötem oda a lánynak.-Oké Deku-kun de siesetek vagy itt hagyunk titeket azt mondta sensei. mondta majd már csak azt halotuk ahogy megy vissza fele.-Gyere szívem sietnünk kell. mondtam Shotonak majd meg fogtam a kezét és most én húztam magam után aztán egy kis idő múlva oda is értünk a többiek már mind a buszon voltak így mi is föl szálltunk csak hátul maradt két helyen, így oda ültünk aztán Shoto nekem dőlt és el aludt néztem még egy picit a gyönyörű hörcsög pofiját majd el kezdtem gondolkodni ezen az egészen amit Shoto mondott nekem és úgy érzem még nagyon sok mindent nem mondott el ezzel a dologgal kapcsolatban. Így arra a döntésre jutottam hogy minél előbb meg kell kérnem Shoto kezét szóltam is a többieknek míg Shoto aludt és meg terveztük hogy holnap után fogom föl tenni neki a nagy kérdést izgulok de biztos vagyok benne hogy Shoto igent mond csak Shigaraki-ekal vagyunk bajba biztos terveznek valamit és nekem meg kell védenem Shotot mindentől, ahogy ez eszembe jutott észre se vettem de Shotot egyre közelebb és szorosabban húztam magamhoz.-Hé Deku-kun biztos jól vagy? kérdezte Uraraka.-Persze. válaszoltam neki mosolyogva.-Pedig mostanában tényleg olyan fura vagy Midoriya. mondta Iida is.-Csak izgulok az esküvő miatt. mondtam el a fél igazságot.-Szerintem Todoroki biztos igent mond hiszen tényleg látszik hogy mennyire szeretitek egymást. mondta mosolyogva nekem Kirishima.-Köszönöm srácok. mondtam nekik majd én is úgy döntöttem hogy egy kicsit pihenek Shoto fejére hajtottam az enyémet  míg egyik karomal át nem öleltem testét aztán nagyon semmire sem emlékszem de tisztán hallottam egy hangot kisfiús mégis mély hangja volt a férfinak és azt mondta: "Élvezétek ki míg tart. Úgy is az lesz amit mi akarunk az egyikőtök úgy is veszni fog. Csak az a kérdés melyikőtök." majd egy rémisztő röhögés halottam még és teljesen el aludtam.

~Na sziasztok ez is kész. Remélem tetszik ha hibát találtok benne szóljatok nyugodtan. Addig is míg nem lesz új rész a kaja legyen veletek. (na meg Hagakure ❤)