~Midoriya szemszöge~

Miután történt az az incidens azóta két nap telt el azóta Shoto minden szabad idejét velem tölti mindig ölel vagy csak egy két csókot csen azóta sem hoztuk fel azt a témát úgy érzem még nem áll készen hogy beszéljen róla az edző tábor is három nap múlva kezdődik már alig várom de Shoto miatt nagyon is aggódom és..igen hát az esküvő...azzal nem tudom még mi legyen azt se tudom hogyan kérjem meg szerelmem kezét.-Izuku drágám nem megyünk el vásárolni? hallom meg szerelmem hangját.- Persze szívem de mit szeretnél venni? kérdeztem rá nézve.-Még nem tudom majd valamit. mondta majd be ült az ölembe és onnan beszélt nekem míg el nem kezdtünk öltözni gyorsan oda is értünk a plázához aztán egyszer csak Shoto meg pillantott két alakot kézen fogva közeledni felénk Shoto gyorsan a malkasomba fúrta a fejét nem értem mitől fél ennyire Shoto aztán meg pillantottam én is őket először el sem hittem hogy mit látok Shigaraki-t és azt a tüzes fiút ha jól tudom Dabi a neve igen Dabi kézen fogva...? Nem hiszek a szememnek aztán még néztem őket pár percig mikor aztán el akartam menni  valahova messze innen de mikor meg fordultunk halottam ahogy utánunk szóltak.-Hé fiúk miért menekültők előlünk? kérdezte sunyi mosolyal az arcán Dabi.-Te mégis mit keresel itt? És az jobb kérdés mit akarsz tőlünk? kérdezte szigorúan rá nézve Shoto még csak most veszem észre mennyire hasonlítanak egymásra lehet...rokonok..?-Mi van öcsi már bese mutatsz a BARÁTODNAK? kérdezte Dabi Shotora nézve és ki hangsúlyozta a barátod szót akkor mégis...testvérek..? És Shoto miért nem mondta el? Nem értek már semmit se.-Tch...mégis miért kellene el mondanom neked bármit is? kérdezet vissza Shoto mérgesen.-Hmm..mert mondgyuk testvérek vagyunk öcsi.. mondgyuk igaza volt Fuyuminak tisztára olyan vagy mint Endeavor látszik is hogy te vagy a kincse. mondta Dabi majd meg fogta a döbbent Shigaraki kezét és mentek is el. Shoto meg csak nézet csöndbe maga elé.-Hé picsim ez mi volt..? tértem először én észhez a sokkból.-I..Izuku figyelj Touya vagyis..Dabi a..bátyám azt hittük már rég meg halt..ez helyet gonosz lett..én is csak két napja tudom el akartam neked mondani..de féltem féltem hogy meg utálsz és...el hagysz. mondta a sírás határán ezért gyorsan magamhoz húztam egy szoros ölelésre.-Jaj Shoto ez nem a te hibád hogy a bátyádól gonosztevő lett és most jól figyelj rám én soha senkiért nem hagynálak el téged mert annyira szeretlek mint festő a színt (szer: de okos vagyok xd) mondtam neki és adtam egy gyönge kis csókot a csoda szép ajkairai.-Nagyon de nagyon szeretlek Izuku. mondta Shoto miután el váltunk.-Én is. De már ideje lenne mennünk nem gondolod? néztem rá én egyetlen szerelmemre.-De szívem menjünk. mondta majd kézen fogva mentünk haza és már pakoltunk is össze igaz hogy még három nap van hátra de nem árt össze pakolni és hátja úgy nézve azóta Shoto hozzánk költözött mert többet van nálunk mint az otthonában de kicsikét sem bánom mert így többet tudom szeretni.-Shoto szívem nincs kedved filmezni? kérdeztem az ágyon feküdve.-Nekem jó szívem na és mit nézünk? kérdezte mikor le dőlt mellém az ágyra.-Nem tudom majd még el döntjük de...ha van kedved akkor mást is csinálhatunk. mondtam neki egy perverz mosolyal az arcomon.

~Na sziasztok ezt is el hoztam. És nagyon, sajnálom hogy tegnap nem tudtam ki rakni egy részt se ma meg próbálok több részt hozni. Addig is míg nem lesz új részt a kaja legyen veletek.
(na meg Toga❤)